Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)

2020-12-29 / 299. szám

www.ujszo.com | 2020. december 29. KULTÚRA 113 Akiktől búcsúznunk kellett A mögöttünk álló év tele van pótolhatatlan veszteségekkel, a művészvilág és a közönség gyakrabban gyászolt Pólós Árpád (1957-2020) (Fotó: Németi Róbert) JUHÁSZ KATALIN Szomorú dolog ilyenkor, december végén számba venni az aktuálift év halottait, azokat a művészeket, akik szerintünk a legnagyobb űrt hagyják ma­guk után szűkebb régiónkban, illetve a nagyvilágban. A sze­lektálás sosem egyszerű, idén azonban három újságoldal is kevés lenne a veszteséglistá­hoz. A rák és a szívbetegségek mellett a koronavírus-járvány is sokakat elragadott, mások halálát pedig közvetetten befolyásolta. A legendás guineai zenész, Mory Kanté például krónikus betegségé­vel Franciaországba járt rendszeres kezelésekre, de az európai járvány­helyzet miatt májusban nem utazha­tott. Állapota leromlott, és 70 éve­sen elhunyt. Az 56 éves Gesztesi Károly ja­nuár 4-én, autóvezetés közben in­farktust kapott, és már nem tudták megmenteni az életét. Az egyik legnépszerűbb magyarországi szí­nész volt, színpadi szerepei mellett játszott a Jóban-rosszban című tévé­sorozatban és megannyi mozifilm­ben (Szabadság, szerelem, Csak szex és más semmi, Valami Amerika, Magyar vándor). Emellett az egyik legismertebb szinkronszínészként tartották számon. Terry Jones brit komikus, író, rendező 77 évesen halt meg január 21-én. Oxfordban végzett történe­lem szakon, ott ismerkedett meg Michael Palinnel, akivel megalapí­tották a Monty Python Repülő Cir­kuszát. Az 1969-74 között sugárzott harmincperces epizódokból össze­sen 45 készült. Szabad asszociáci­ókkal, abszurd, olykor feketehu­morral megtűzdelt komédiázásuk a humor minden formájára hatott, je­lentőségüket a Beatles zenei hatásá­val szokták összehasonlítani. Ké­sőbb ő rendezte a Brian élete, Az élet értelme és a Gyaloggalopp című Monty Python-filmeket, könyveket írt, és történelemnépszerűsítő tévé­műsorokat is szerkesztett. Február 5-én, 103 éves korában elhunyt Kirk Douglas amerikai szí­nész, Hollywood aranykorának egyik utolsó élő legendája, aki olyan klasszikusokkal írta be magát a filmtörténetbe, mint a Spartacus vagy A nap szerelmese. Egy Orosz­országból bevándorolt hétgyerme­kes családban született, New York­ban az Amerikai Színművészeti Akadémia diákjaként több mint öt­ven különböző munkahelyen dolgo­zott, hogy előteremtse a tandíjat. Idősebb korában a rendezéssel is megpróbálkozott, filmjeiben általá­ban szerepet is vállalt. Február 10-én, 78 éves korában elhunyt Pavel Vilikovsky, a legje­lentősebb szlovák prózaírók egyike. Mintegy húsz müve jelent meg, eb­ből hét magyarul is olvasható. O volt a szlovákok Esterházyja, a poszt­modem irodalom vezéralakja. Po­zsonyi íróként több évtizedes baráti viszonyt ápolt a szintén pozsonyi Grendel Lajossal. Vilikovsky jelen­tős műfordító is volt, neki köszön­hetik a szlovák olvasók a modem amerikai és brit irodalom nagyjai­nak köteteit, amelyeket addig csak csehül vehettek kézbe. Február 15-én, életének 68. évé­ben hunyt el Soóky László hazai magyar költő, író, drámaíró. 1994- től a Komáromi Jókai Színház dra­maturgja, majd az Új Szó és a Va­sárnap riportere volt. Az 1970-es évek első felétől publikált. Az 1980- as években kisszínpadi rendezőként, bábjátékszerzőként az amatőr szín­padi mozgalom fontos szereplője volt. Több hangjátékot is írt, szín­házzal kapcsolatos írásait és drámáit kötetekben adta közre. Az utóbbi években, zömmel a Dialóg nonpro­fit szervezet produkciójaként, szín­padon is láthattuk darabjait. Csukás István író, akinek meséin generációk nőttek fel, életének 84. évében hunyt el, február 24-én. Olyan karaktereket köszönhetünk neki, mint Pom-pom, Süsü, a sár­kány, Mirr-murr, a Nagy Ho-ho-ho­­horgász, A legkisebb ugrifüles vagy Bagaméri a Keménykalap és krumpliorr című legendás filmsoro­zatból. Felnőtteknek szóló verseket is írt, 1957-ben abbahagyta jogi ta­nulmányait, hogy csak az irodalom­nak élhessen. Május 9-én, 87 évesen ment el Little Richard, a legendás amerikai dalszerző-előadó, a rock and roll korszak első fekete bőrű világsztár­ja. A boogie-woogie, a rhythm and blues és a gospel műfaját ötvöző da­laival a Beatlesre is nagy hatással volt. 1955-től egymás után írta a slá­gereket (Tutti-Frutti, Good Golly Miss Molly, Lucille, Long Tall Sally, Ready Teddy), majd 1957-ben vá­ratlanul megtért, és egy turné köz­ben otthagyta a show-bizniszt. Eve­kig prédikátorként szolgált és csak gospelt énekelt, természetesen lé­nyegesen kisebb sikerrel. A hatva­nas évek végén tért vissza régi műfajához. Ennio Morricone, a világ egyik legnagyobb filmzeneszerzője július 6-án halt meg, 91 éves korában. Több mint 500 film zenéjét írta, köztük az Egy maréknyi dollárért és a Volt egy­szer egy vadnyugat című klassziku­sokét. Öt alkalommal jelölték Oscar­­díjra (1978-ban a Mennyei napok, 1986-ban A misszió, 1987-ben az Aki legyőzte A1 Caponét, 1991-ben a Bugsy, 2000-ben a Malena zené­jéért), mielőtt 2007-ben megkapta az amerikai filmakadémia kitüntetését életművéért. Filmzenei munkássága mellett több mint száz klasszikus zeneművet komponált, 2015-ben misét írt Ferenc pápa tiszteletére, de ő írta az 1978-as foci-vb hivatalos himnuszát is. A világhírű brit filmrendező és forgatókönyvíró, Alan Parker szin­te az összes filmes műfajban ottho­nosan mozgott, a musicaltől a csalá­di drámáig, emberi jogi drámától a misztikus horrorig. Az Éjféli exp­ressz, a Pink Floyd - The Wall, az Angyalszív és az Evita a legsikere­sebb rendezései. Július 31-én, 76 éves korában halt meg. Szeptember 5-én, 82 évesen el­hunyt Jirí Menzel Oscar-díjas cseh filmrendező. Kéttucatnyi játékfilm, valamint dokumentumfilm fűződik a nevéhez, emellett számos színházi előadást rendezett Csehországban és más országokban. Színészként is gyakran állt a kamera elé, mintegy 80 filmes és televíziós alkotásban sze­repelt. A Szigorúan ellenőrzött vo­natok című filmjéért, amelyet Bo­­humil Hrabal művéből rendezett, 1967-ben megkapta az Oscar-díjat. Az 1985-ben készült Az én kis fa­lum, minden idők egyik legnép­szerűbb cseh vígjátéka, amely 1986- ban újabb Oscar-jelölést hozott Menzei számára. A filmben egy fi­atal magyar színész, Bán János ala­kította a főszerepet. Színészként Menzel legutóbb Martin Sulik szlo­vák rendező A tolmács című film­jében szerepelt. Eddie Van Halen rockgitáros 65 évesen halt meg, október 6-án. Ha­sonló forradalmat robbantott ki a 70-es évek végén a gitározás tech­nikájának újraértelmezésével, mint tíz évvel korábban Jimi Hendrix. A Van Halen zenekart dobos bátyjá­val alapította kamaszként, miután a Pécsi Ildikó (1940-2020) család Hollandiából a kaliforniai Pasadenába költözött. Hatása a műfajra szinte felbecsülhetetlen, számos világhírű zenész tekinti öt példaképének. Őfelsége leghíresebb titkos ügy­nöke, James Bond első megtestesí­tőjeként tett szert világhírnévre a skót származású Sean Connery, aki augusztusban ünnepelte 90. szüle­tésnapját, és október 31-én halt meg. Hét filmben alakította a valóban lé­tező brit külső hírszerzés, az MI6 007-es ügynökét, először 1962-ben. Oscar-díját 1988-ban vehette át az Aki legyőzte A1 Caponét című film­ben nyújtott alakításáért. Központi figurája volt olyan akciófilmeknek is, mint a Szikla vagy a Vadászat a Vörös Októberre. Az Indiana Jones és az utolsó keresztes lovag című ka­landfilmben ő alakította a Harrison Ford által játszott kalandor régész édesapját. Novemberben és decemberben több csapás érte a magyar rockzene nagy generációját. 18-án, életének 77. évében elhunyt Benkő László, a legendás Omega együttes alapítója, billentyűse, zeneszerzője. Szólóle­mezeket is készített, emellett szá­mos film, tévésorozat és színpadi mű zenéje fűződik a nevéhez. Három nappal később, november 21-én Mihály Tamás, az Omega basszus­­gitárosa, a magyar rockzene másik meghatározó alakja hunyt el. Zene­kari munkássága mellett szintén je­lentős szólólemezeket és egyéb si­keres projekteket jegyzett, könyvet is írt omegás pályafutásáról. A „fe­kete november” harmadik zenész áldozata Balázs Fecó volt, aki a Ko­rái együttes élén, illetve szólóban is számos halhatatlan slágerrel örven­deztette meg a rajongókat. A Kossuth- és Liszt-díjas billentyűs, zeneszerző és énekes 70 évet élt. December 14-én Bergendy István szaxofonos, klarinétos, zeneszerző­től búcsúzott a szakma és a közön­ség, akit 81 évesen vitt el a járvány. A Bergendy együttes nagy slágerei mellett ő írta a Futrinka utca, a Süsü, a sárkány és több más sikeres báb­film, illetve tévésorozat zenéjét is. A kassai Thália Színház társula­tának ikonikus tagja, Pólós Árpád életének 64. évében szerződött az égi társulathoz november 23-án. Az el­múlt 38 évben számtalan szerepben turnézta végig a színházzal Dél- Szlovákiát, a nyolcvanas években pedig feleségével, Kövesdi Szabó Mária színművésszel megzenésített versekből készített műsorokat. Utoljára A Noszty fiú esete Tóth Marival című előadásban láthatta őt néhány alkalommal a kassai közön­ség, ezt a produkciót a járvány miatt már nem vihették tájolni. Pécsi Ildikó Kossuth-díjas szín­művész december 5-én halt meg, életének 81. évében. Színpadon a vi­lágirodalom legjelentősebb drámai szerepeiben nyújtott kiváló alakí­tást, emellett vígjátékokban és zenés darabokban is remekelt. Száznál több filmben, tévéjátékban és soro­zatban játszott, sokat foglalkoztat­ták kabaréműsorokban is. A színé­szet mellett rendezett, sőt írt is szín­darabokat. Négy könyvet jelentetett meg, több hangoskönyvet rögzített, valamint önálló estjeivel is fellépett. Idén a Magyar Filmakadémia Egye­sület életműdíjjal jutalmazta. Ennio Morricone (1928—2020) (Fotó: Shutterstock) (Fotó: MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents