Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-29 / 299. szám
2 I KOZELET 2020. december 29.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Órákat kell várni a tesztekre Pozsony. Az ünnepek között sem egyszerű eljutni antigéntesztre, országszerte komoly problémák vannak, a mintavételi pontok nem voltak felkészülve ilyen nagy érdeklődésre. A fővárosban például azokon a mintavételi pontokon, ahol ingyen elvégzik az antigéntesztet és időre lehet bejelentkezni, már csak tíz nap múlva vannak szabad időpontok. Ahol nem lehet bejelentkezni, ott órákat kell várakozni és fagyoskodni az utcákon. Pozsonyban néhány helyen fizetni is lehet az antigéntesztért, elkerülve ezáltal a többórás várakozást, ám ezeken a mintavételi pontokon január végéig már nem is lehet időpontot foglalni, mindegyik szabad hely elkelt. Pozsonyban tegnap körülbelül 2-3 órát kellett várakozni a tesztekre, ám másutt sem volt jobb a helyzet. A somorjai mintavételi pontokon például a várakozási idő tegnap 3-4 óra között mozgott. A helyzet bizonyára nem fog változni a következő hetekben sem, ugyanis az antigéntesztek is fogytán, az újak pedig csak valamikor a jövő hét végén érkeznek meg. (dp) Nóhány nap alatt 106 halott Pozsony. Vasárnap 2540 PCR- tesztet végeztek el, és 569 újabb esetben mutatták ki az új típusú koronavírus-fertőzést Szlovákiában. Az antigéntesztek segítségével 1219 pozitív személyt sikerült kiszűrni. 106 halálesetet és 1324 új gyógyultat vettek nyilvántartásba. „Tény, hogy a Covid-19 által okozott igazolt halálesetek száma 106- tal emelkedett, ez a szám azonban a karácsonyi ünnepnapokon elhunytakat is tartalmazza” - közölte Zuzana Eliásová, az egészségügyi minisztérium szóvivője. A legtöbb pozitív teszteredmény - összesen 160- Pozsony megyében volt, a legkevesebb, csupán 5, Trencsén megyében. (TASR) A koronavírusos képviselőket is berendelték a parlamenti szavazásra FINTAMÁRK Pozsony. Ha nem szavazta volna meg a parlament a veszélyhelyzet meghosszabbítását, akkor mától véget ért volna például a kijárási tilalom. Az, hogy Ján Mikas tiszti főorvos rendeletének köszönhetően a koronavírusos képviselők is bemehettek a parlamentbe, sokakat felháborított. Az utolsó pillanatban elfogadott tiszti főorvosi rendeletet a sajtó és az ellenzék is kritizálta, mondván, ez a törvények és szabályok célirányos hajlítgatása. De a koalícióban is úgy érezték néhányan, hogy nincs ezzel minden rendben. Miroslav Kollár, a Za l’udí képviselője például azt írta a Facebookon, hogy a rendelet ilyen módon történő elfogadása rombolja a társadalom bizalmának maradékát is, és a módszer a maffia barátainak visszaútját kövezi ki. Vladimíra Marcinková, a párt másik képviselője hasonlóan nyilatkozott: azt mondja, az alkotmánymódosításra szükség van, ám az ilyen rendeletmódosítás életeket veszélyeztet, és ebben nagyon nehéz részt vennie. „A képviselők nem emberek feletti emberek, ugyanolyan szabályoknak kell rájuk vonatkoznia, mint mindenki másnak” - írta a képviselőnő. Gyimesi György, az OEaNO képviselője szintén elment a szavazásra, méghozzá úgy, hogy pozitív a koronavírustesztje. A Facebookon közzétett videójában azt emelte ki, hogy a veszélyhelyzet meghosszabbítása életbe vágóan fontos, mert lehetővé teszi, hogy az állam központilag menedzselje a járvány elleni küzdelmet. „Inkább élek abban a tudatban, hogy a saját normáinkat szegtem meg, mint abban, hogy életek százait menthettem volna meg, és nem tettem meg annak ellenére, hogy megtehettem volna” - jelentette ki a képviselő. Különleges emberek A rendeletmódosítás már csak azért is nagy hullámokat keltett, mert eddig a parlamentben kifejezetten szigorúan vették a koronavírus elleni intézkedéseket. Mikor a vírustagadó ESNS tagjai nem mutattak be negatív teszteket az országos tesztelés utáni kijárási tilalom idején, nem engedték őket felszólalni a plénumban. A Ján Mikas vezette Közegészségügyi Hivatal ugyanakkor azt mondja, a rendeletmódosítás nem volt célirányos, a különleges rezsim alá tartozó személyekre vonatkozó szabályokat pontosították csupán. Ezek közé nemcsak a végrehajtó és a törvényhozó hatalom képviselői tartoznak — ami a hivatal szerint a legnagyobb médiafigyelmet vonzotta, - hanem az egészségügyi dolgozók, az energiaiparban dolgozók, vagy épp a rendőrök, a tűzoltók, a szemétszállítók vagy az útkarbantartók is. „A vírus az élet minden szférájába és lakossági rétegébe beférkőzik, ezért elkerülhetetlen volt megtalálni a módját, hogy bebiztosítsuk az állam működését és elkerüljük a kritikus infrastruktúra megbénulását, a lehető legalacsonyabb járványügyi kockázattal” - közölte Dasa Racková, a Közegészségügyi Hivatal szóvivője. Fóliaszaggatás A parlamentben ezért a koronavírusos és házi karanténban lévő képviselőkre így a parlamentben kiemelten szigorú szabályok vonatkoztak. Kötelezően FFP2-es szabványú maszkokat kellett viselniük a sebészmaszk mellett, kesztyűt kellett hordaniuk, külön bejáraton érkeztek a törvényhozásba, és a tanácstermen belül fóliával különítették el őket. Épp a fólia miatt csúszott pár percet az ülés - a hírek szerint ugyanis az ESNS képviselői megrongálták az elválasztót, amit így cserélni kellett. Az ellenzék képviselői egyébként nem vettek részt az ülésen, távol maradt a Hlas, a Smer és az ESNS is - és keményen támadták a koalíciót a szavazás és a rendelet módosítása miatt. Peter Pellegrini korábbi kormányfő, a Hlas elnöke például arról beszélt, hogy a veszélyhelyzetnek véget kell érnie, a kormány számára bőven elégnek kellett volna lennie 90 napnak arra, hogy bevezesse a koronavírus elleni intézkedéseket. „Hogyan akaiják elérni a kormánypolitikusok, hogy az emberek tiszteletben tartsák a szabályokat, ha ők maguk egymás után szegik meg azokat?” — közölte Pellegrini, aki szerint a koalíció nem mutat példát, és olyan kivételeket biztosít a politikusoknak, amiről az átlagember nem is álmodhat. Ezekre a kijelentésekre Juraj Seliga (Za l’udí) válaszolt a parlamentben, a szavazás után kért szót - azt mondta, a szavazás és a rendkívüli ülés nem a kivételezésről szólt, hanem az emberek életéről. Mindazonáltal a párt bejelentette: a következő ülésre egy házszabály-módosítást készítenek elő, amely lehetővé teszi a képviselőknek, hogy online szavazzanak, és ha ezt elfogadják, el kellene törölni a tiszti főorvosi rendeletet. „Igen, ez a rendszer drága, egymillió euróba kerül, másrészt azonban ha az Európai Parlament és más parlamentek meg tudták oldani, a szlovák törvényhozásnak is meg kell. A helyzet azt mutatja, hogy szükségünk van erre” - közölte Seliga, aki szerint a parlamenti szavazógép is gyakran besül, és érik már a cseréje. Építőipar: tízezreket fenyeget felmondás ÖSSZEFOGLALÓ A koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek egyre több ágazatot sújtanak. A legtöbb problémával ugyan a szállodaipar és a vendéglátás kénytelen megküzdeni, egyre súlyosabb a helyzet azonban az építőiparban is. Ha tovább romlik a helyzet, az elkövetkező hónapokban 30 ezer építőipari alkalmazott veszítheti el a munkáját. 30 ezer építőipari alkalmazott is elveszítheti a munkáját (TASR-felvétel) Pozsony. „Az idei év akkor sem tartozott volna a sikeresebbek közé, ha nem jelent volna meg a koronavírus. Az év elején ugyanis parlamenti választás volt, márpedig az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kormányváltást követő első évben mindig visszaesnek az állami megrendelések, vagyis a startpozíciónk eleve nem kecsegtetett semmi jóval” - nyilatkozta Pavol Kovácik, a Szlovák Építőipari Vállalkozók Szövetségének (ZSPS) az elnöke, hozzátéve: az állami megrendelések két éve csökkennek. A koronavírusjárvány már csak a kegyelemdöfést adta meg, felgyorsítva az ágazat mélyrepülését. „Idén gyakorlatilag az egész év folyamán csökkent az építőipari termelés, szeptemberben pedig a szlovák építőipar könyvelhette el a legnagyobb zuhanást az egész Európai Elnióban” - tette hozzá Kovácik. Mindezt figyelembe véve, azon sem szabadna csodálkoznunk, hogy az elkövetkező hónapokban építőipari alkalmazottak tízezrei veszíthetik el a munkájukat. „Ha az állam nem avatkozik be, hatékonyabb intézkedésekkel mentve meg az ágazatot, folytatódnak a cégbezárások és az elbocsátások. A borúlátóbb forgatókönyv szerint jövőre 30 ezer alkalmazott veszítheti el a munkáját az építőipari cégeknél és a beszállítóiknál” - mondta el Kovácik. Szerinte több építőipari cég külföldön folytathatja majd a tevékenységét, hiszen Csehországban például sokkal jobb feltételeket biztosítanak számukra. A ZSPS elnökének a szavait a Statisztikai Hivatal legfrissebb, hétfőn közzétett felmérése is igazolja. Eszerint az elkövetkező három hónapban az építőipari vállalkozások alig 2 százaléka tervezi, hogy új alkalmazottakat vesz fel, a megkérdezett cégvezetők 40 százaléka ugyanakkor elbocsátásokkal számol. Az építőipari vállalkozók szakmai szervezete szerint az ágazat megmentése érdekében olyan szabályokat kellene hozni, amelyeknek köszönhetően felgyorsíthatnák az uniós támogatások lehívását. „Az uniós támogatásokból elegendő forrás állna rendelkezésre, problémát okoz azonban az ezekkel összefüggő bonyolult ügyintézés és az építési engedélyekkel kapcsolatos bürokrácia” - állítj a Kovácik, aki szerint az államnak a járvánnyal kapcsolatos uniós újjáépítési alapból származó pénzek elosztásánál is gondolnia kellene az építőiparra. (mi, tasr)