Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)

2020-12-28 / 298. szám

8 KULTÚRA 2020. december 28. | www.ujszo.com Az élveboncolás kéjes mámora Jan Novák kilencszáz oldalas életrajzot írt Milan Kunderáról, az irodalmi Nobel-díj régi várományosáról SZABÓ G. LÁSZLÓ Ha nem ő, akkor majd én, gondolhatta Jan Novák, a hatvankilences cseh emigráns, aki Chicagóban lett a cseh próza egyik jeles alakja, és többéves kutatómunka után elkezdte írni Milan Kundera irodalmi életrajzát. Még meg sem jelent a kötet, csu­pán híre kelt, hogy készül, de már ol­vasói és szakmai körökben is éles re­akciókat váltott ki. Novákról ugyanis köztudott: senkit nem kímél, akit a tolla hegyére vesz. Milos Formant is nem egy kérdésével a sarokba szorí­totta annak idején, amikor a róla szó­ló Fordulatok című könyvet írta, de tőle legalább pontos válaszokat ka­pott. Kundera, aki 1975-ös elvándor­lása óta a legrangosabb irodalmi la­poknak sem adott interjút, sőt fotózni sem engedte magát soha, Novák megkeresésére sem reagált. Pedig tudnia kellett, hogy akkor sem ússza meg a könyvet, ha hallgatni fog, és nem ad hozzá segítséget. Márpedig ez történt. Kundera hallgatott, Novák írt. Később pedig, már a Kundera - Cseh élet és korszak című könyve megje­lenése után elmondta, nem messze az író párizsi lakásától, a Sévres bulvá­ron egészen véletlenül belebotlott a már évtizedek óta rejtőzködő életmó­dot folytató, sőt emberkerülő pozőr­­be, de mivel egyetlen e-mailjére sem kapott tőle választ, eszébe sem jutott, hogy megszólítsa, inkább csak jól megnézte, s továbbment. Hrabal és Skvorecky mellett Kun­dera a 20. századi cseh próza meg­határozó alakja. Regényeit - köztük A tréfát, A lét elviselhetetlen könnyűségét, a Nevetséges szerel­meket -, amelyeket még csehül írt, vagy már a francia nyelven napvilá­got látott Lassúságot, Azonosságot, Nemtudást vagy a legutóbbit, a 2013- ban megjelent A jelentéktelenség ünnepét a világ negyven nyelvére fordították le. Ugyanezen művek fordítói most a róla szóló, négy év RÖVIDEN A bécsi Belvedere pótolja kiállításait Bécs. A következő években pó­tolja be a Salvador Dali és Gustav Klimt művészetét bemutató, a koronavírus-járvány miatt elma­radt kiállításait a bécsi Belvedere. A Dalí-Freud című tárlat a spa­nyol szürrealista művész és idol­ja, a pszichoanalitikus Sigmund Freud közötti kapcsolatot mutatja be 2022januárjától - mondta el Stella Rollig, a múzeum igazga­tója. Egy évvel később, 2023-ban Klimt: Inspired by Rodin, Van Gogh, Matisse... című kiállítást láthatja a közönség az amszter­dami Van Gogh Múzeum együttműködésében. Ennek so­rán az osztrák szecessziós mű­vész alkotásait többek között Henri Matisse és Vincent van Gogh művészetével állítják szembe. 2020-ban a járvány mi­atti korlátozások következtében a Belvedere éves bevételének 80 százaléka kiesett. (MTI, k) kemény munkáját egybesűrítő, meglehetősen kritikus hangvételű, 900 oldalas Novák-könyvet fordít­ják különböző nyelvekre. Cseh olvasói közül a hazájától és az anyanyelvétől eltávolodott Kun­­derát - világirodalmi nagyságát el­ismerve - sokkal többen utasítják el, mint ahányan most ismét büszkén olvassák, hiszen A jelentéktelenség ünnepe hosszú évek után az első könyve, amelynek cseh fordítását engedélyezte. Novák - Kundera talán legsikere­sebb regényére utalva - A múlt elvi­selhetetlen könnyűsége címet is ad-Tom Hanks Tom Hanks először szerepel westernben: A kapitány küldetése című film az ünnepekre került az észak-amerikai mozikba. Los Angeles. Az Oscar-díjas szí­nész elmondta, hogy mivel 35 évet várt az első westemfilmjére, azt akarta, hogy az igazán különleges le­gyen. Mint az új Star Wars-sorozatra utalva megjegyezte, szeret úgy gon­dolni a produkcióra, mint „egy fény­kardok nélküli The Mandalorianra”. „Nincs értelme csak azért westemt forgatni, hogy az ember kényelmes ruhát és kalapot hordhasson. Többről kell szólnia, mint pusztán a zsáner­­ről” - érvelt a filmsztár. A film az amerikai polgárháború után játszódik. Hanks a megözve­gyült veterán Jefferson Kyle Kidd kapitányt alakítja, aki a megosztott országot járja, hogy felolvassa a hí­reket a kisvárosokban élő emberek­nek. Véletlenül rátalál egy magányos kislányra (Helena Zengei), akiről ki­derül, hogy évekkel azelőtt elrabol­hatta volna átfogó életrajzának, amely megjelenése óta, ahogy ez várható is volt, újabb és újabb vitákat kavar. Kundera bonyolult egyénisé­ge okán ugyanúgy, mint tisztázatlan, ködös múltja miatt. Ezzel együtt sejthető volt az is, hogy Novák nem fog idealisztikus képet festeni az író­ról. Épp ellenkezőleg, a legélesebb fénybe állítva, könyörtelenül lelep­lezve politikai ténykedéseit, emberi hibáit, Don Juan-i jellemét. Négy év kutatómunkája doku­mentumokban, beszélgetésekben, tényekben és feltételezésekben. El­szánt nyomozó a szerző. Kérdez, ták a kiowa indiánok, szülei pedig meghaltak. A kapitány elhatározza, hazaviszi a lányt még élő rokonaihoz. A veszélyekkel telt hazavezető út megpróbáltatásai közel hozzák egy­máshoz a két magányos utazót. Hanks és a filmet rendező Paul vallat, adatokat gyűjt, elfogad, érvel, elemez. Könyvének első része a szófogadó fiúról szól. Időrendi sor­rendben tálalja a történéseket. Kun­dera születésével kezd, bemutatva a szülőket, a gyermek- és kamaszkort. Aztán jön Kundera, a költő, próza­író, esszéista, publicista, dráma- és forgatókönyvíró. Később az egyete­mi tanár, aki belépett a pártba, de el­tanácsolták, majd nem sokkal ké­sőbb ismét belép, de újra kidobják, hetvenötben pedig elhagyja az or­szágot. Ezzel ér véget a könyv, teret adva barátoknak, ismerősöknek, egykori osztály- és munkatársak­nak, idézve évekig szigorúan őrzött belügyminiszteri iratokat. Negatív elfogultságát Novák tit­kolni sem tudná. Nem tartozik Kun­dera lelkes hívei közé. Életművét, írói nagyságát, kivételes tehetségét nem kérdőjelezi meg, emberi nívóját, morális tartását annál inkább. Lelke mélyén el is utasítja őt, neheztel rá, megbocsátani érezhetően soha nem fog neki. Sem az elmúlt rendszer iránti, nem kis ideig tartó elkötele­zettsége, sem az állambiztonsági szervekkel való, bizonyított együtt­működése, sem a magánéleti dönté­sei miatt. Hol nevetségesnek, hol szinte rettenetesnek mutatja. Gyává­nak és hamisnak ugyanolyan bátran és egyenesen nevezi, mint javíthatat­lan misztifikátomak, zűrös nőügyei miatt szexuálisan ffusztráltnak, sőt látens homoszexuálisnak. Ivó Pondélícek, a neves cseh sze­xológus és pszichológus megállapí­tásaira hivatkozva egy exhibicionis­ta, nárcisztikus alak képe rajzolódik ki előttünk, aki számára a nő csupán vágyai kielégítésének elengedhetet­len tárgya, de büntethető, megaláz­ható, bármikor félredobható. A sza­­dizmus, a mazochizmus gyanúja is felmerül helyenként. A lemeztelení­­tésben, a megszégyenítésben nem tud megállni a szerző, Pondélícek pedig egészen intim dolgokra következtet. Gátlástalanul elmélkedik Kundera állítólagos meddőségéről, fiira testi kapcsolatairól. Novák pedig rádup­láz minderre. Tud róla, hogy a liezo-Greengrass szerint A kapitány a tör­ténetmesélés gyógyító erejéről szól. „Mai történetnek éreztem: a világ megosztott, akár a polgárháború utá­ni táj, és kétségbeesetten vágyik a gyógyulásra, de nem tudni, milyen út vezet hozzá” - mondta Greengrass. nők során Kundera szerette, ha va­laki a kulcslyukon keresztül figyelte őt. Megszerezte a titkosrendőrök fel­jegyzéseit arról, hogy egy-egy ki­hallgatás után Kunderáék egészen a válás határára sodródtak. Mi tartozik ebből a nyilvánosságra és mi nem? - ez itt a kérdés. Novák könyvében az élveboncolás kéjes mámora érezhető az oldalakon. Részletesen elemzi a szerző Kun­dera ügynökmúltját is, amelyre 2008- ban derült fény. Kevesebb szó esik a 68-as prágai tavasz eseményeiben való részvételéről, s hogy emiatt ítél­ték szilenciumra, és az állásából is ezért bocsátották el. A nagy hírű filmművészeti főiskolán a cseh új hullám legendás évfolyamának vi­lágirodaimat tanított, s ugyanezt az állást vitte tovább Franciaországban, miután elhagyta hazáját. Ezzel ér véget a könyv is, egy új, letisztultabb, az idegen nyelvi közeg által megnehezített élet folytatásá­val. És már Novák is folytatja. Ki­adója biztatására - mivel pár héttel a kötet megjelenése után a második kiadás is gyorsan vevőkre talált - to­vább kutakodik Kundera életében. A következő történetlánc 1975-től napjainkig húzódik, és kétségtelenül ez a keményebb dió a szerző szá­mára. Bár közelebb áll a mához, Kunderához nem könnyű eljutnia, hiszen a rendelkezésére álló doku­mentumok java része francia nyel­ven íródott, ami Novák számára sem egyszerűen megfejthető feladvány. Maga az érintett egyelőre nem re­agált a róla szóló terjedelmes dol­gozatra. Kicsi a valószínűsége, hogy megszólal ez ügyben. Kilencven­­kettedik évéhez közeledve már a szeme sem rebben mindattól, amit most olvas magáról. De az öröme sem a régi. Azt is egykedvűen vette tudomásul, hogy ő lett a prágai Franz Kafka Társaság friss kitüntetettje, akinek művei magas fokon tükrözik a közép-európai szellemi értékeket, s alkotásaival a humanizmus elveit adj a tovább. A szerző a Vasárnap munkatársa Bár a forgatás több mint egy éve, a koronavírus-járvány kitörése előtt zajlott, a történet hátterében megje­lenik a 19. század végén az ország­ban pusztító kolera- és agyhár­tyagyulladás-járvány is. Mint Hanks fogalmazott: a filmművészet erejét látja abban, hogy a pandémia alatt a mozikba kerülő film mintha reflek­tálna a járványra és az Amerikát meg­osztó novemberi elnökválasztásra. „Tessék, csináltunk egy filmet, amely 1870-ben játszódik, de 2020- ról szól. Nem olyan ez, mint a fil­mek dióhéjban? Az ember lát egy mozit, amiben lovagolnak, és azt gondolj a: Nahát, ez olyan, mintha ma történne” - magyarázta. Greengrass a Varietynek adott in­terjújában elmondta, hogy számára Hanks a legnagyobb színészek közé tartozik. „Végtelen a lelkesedése és korlátlan a munkabírása. Megtud­tam, amit korábban nem sejtettem, hogy tud lovagolni, és azt is, hogy tud bánni a lőfegyverrel. És az is kide­rült, hogy fantasztikusan néz ki sza­lonkabátban”-mesélte. (MTI) először játszik westemfilmben Azt akarta, hogy az első westernfilmje különleges legyen (Fotó: TASR-archívum)

Next

/
Thumbnails
Contents