Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-28 / 298. szám
8 KULTÚRA 2020. december 28. | www.ujszo.com Az élveboncolás kéjes mámora Jan Novák kilencszáz oldalas életrajzot írt Milan Kunderáról, az irodalmi Nobel-díj régi várományosáról SZABÓ G. LÁSZLÓ Ha nem ő, akkor majd én, gondolhatta Jan Novák, a hatvankilences cseh emigráns, aki Chicagóban lett a cseh próza egyik jeles alakja, és többéves kutatómunka után elkezdte írni Milan Kundera irodalmi életrajzát. Még meg sem jelent a kötet, csupán híre kelt, hogy készül, de már olvasói és szakmai körökben is éles reakciókat váltott ki. Novákról ugyanis köztudott: senkit nem kímél, akit a tolla hegyére vesz. Milos Formant is nem egy kérdésével a sarokba szorította annak idején, amikor a róla szóló Fordulatok című könyvet írta, de tőle legalább pontos válaszokat kapott. Kundera, aki 1975-ös elvándorlása óta a legrangosabb irodalmi lapoknak sem adott interjút, sőt fotózni sem engedte magát soha, Novák megkeresésére sem reagált. Pedig tudnia kellett, hogy akkor sem ússza meg a könyvet, ha hallgatni fog, és nem ad hozzá segítséget. Márpedig ez történt. Kundera hallgatott, Novák írt. Később pedig, már a Kundera - Cseh élet és korszak című könyve megjelenése után elmondta, nem messze az író párizsi lakásától, a Sévres bulváron egészen véletlenül belebotlott a már évtizedek óta rejtőzködő életmódot folytató, sőt emberkerülő pozőrbe, de mivel egyetlen e-mailjére sem kapott tőle választ, eszébe sem jutott, hogy megszólítsa, inkább csak jól megnézte, s továbbment. Hrabal és Skvorecky mellett Kundera a 20. századi cseh próza meghatározó alakja. Regényeit - köztük A tréfát, A lét elviselhetetlen könnyűségét, a Nevetséges szerelmeket -, amelyeket még csehül írt, vagy már a francia nyelven napvilágot látott Lassúságot, Azonosságot, Nemtudást vagy a legutóbbit, a 2013- ban megjelent A jelentéktelenség ünnepét a világ negyven nyelvére fordították le. Ugyanezen művek fordítói most a róla szóló, négy év RÖVIDEN A bécsi Belvedere pótolja kiállításait Bécs. A következő években pótolja be a Salvador Dali és Gustav Klimt művészetét bemutató, a koronavírus-járvány miatt elmaradt kiállításait a bécsi Belvedere. A Dalí-Freud című tárlat a spanyol szürrealista művész és idolja, a pszichoanalitikus Sigmund Freud közötti kapcsolatot mutatja be 2022januárjától - mondta el Stella Rollig, a múzeum igazgatója. Egy évvel később, 2023-ban Klimt: Inspired by Rodin, Van Gogh, Matisse... című kiállítást láthatja a közönség az amszterdami Van Gogh Múzeum együttműködésében. Ennek során az osztrák szecessziós művész alkotásait többek között Henri Matisse és Vincent van Gogh művészetével állítják szembe. 2020-ban a járvány miatti korlátozások következtében a Belvedere éves bevételének 80 százaléka kiesett. (MTI, k) kemény munkáját egybesűrítő, meglehetősen kritikus hangvételű, 900 oldalas Novák-könyvet fordítják különböző nyelvekre. Cseh olvasói közül a hazájától és az anyanyelvétől eltávolodott Kunderát - világirodalmi nagyságát elismerve - sokkal többen utasítják el, mint ahányan most ismét büszkén olvassák, hiszen A jelentéktelenség ünnepe hosszú évek után az első könyve, amelynek cseh fordítását engedélyezte. Novák - Kundera talán legsikeresebb regényére utalva - A múlt elviselhetetlen könnyűsége címet is ad-Tom Hanks Tom Hanks először szerepel westernben: A kapitány küldetése című film az ünnepekre került az észak-amerikai mozikba. Los Angeles. Az Oscar-díjas színész elmondta, hogy mivel 35 évet várt az első westemfilmjére, azt akarta, hogy az igazán különleges legyen. Mint az új Star Wars-sorozatra utalva megjegyezte, szeret úgy gondolni a produkcióra, mint „egy fénykardok nélküli The Mandalorianra”. „Nincs értelme csak azért westemt forgatni, hogy az ember kényelmes ruhát és kalapot hordhasson. Többről kell szólnia, mint pusztán a zsánerről” - érvelt a filmsztár. A film az amerikai polgárháború után játszódik. Hanks a megözvegyült veterán Jefferson Kyle Kidd kapitányt alakítja, aki a megosztott országot járja, hogy felolvassa a híreket a kisvárosokban élő embereknek. Véletlenül rátalál egy magányos kislányra (Helena Zengei), akiről kiderül, hogy évekkel azelőtt elrabolhatta volna átfogó életrajzának, amely megjelenése óta, ahogy ez várható is volt, újabb és újabb vitákat kavar. Kundera bonyolult egyénisége okán ugyanúgy, mint tisztázatlan, ködös múltja miatt. Ezzel együtt sejthető volt az is, hogy Novák nem fog idealisztikus képet festeni az íróról. Épp ellenkezőleg, a legélesebb fénybe állítva, könyörtelenül leleplezve politikai ténykedéseit, emberi hibáit, Don Juan-i jellemét. Négy év kutatómunkája dokumentumokban, beszélgetésekben, tényekben és feltételezésekben. Elszánt nyomozó a szerző. Kérdez, ták a kiowa indiánok, szülei pedig meghaltak. A kapitány elhatározza, hazaviszi a lányt még élő rokonaihoz. A veszélyekkel telt hazavezető út megpróbáltatásai közel hozzák egymáshoz a két magányos utazót. Hanks és a filmet rendező Paul vallat, adatokat gyűjt, elfogad, érvel, elemez. Könyvének első része a szófogadó fiúról szól. Időrendi sorrendben tálalja a történéseket. Kundera születésével kezd, bemutatva a szülőket, a gyermek- és kamaszkort. Aztán jön Kundera, a költő, prózaíró, esszéista, publicista, dráma- és forgatókönyvíró. Később az egyetemi tanár, aki belépett a pártba, de eltanácsolták, majd nem sokkal később ismét belép, de újra kidobják, hetvenötben pedig elhagyja az országot. Ezzel ér véget a könyv, teret adva barátoknak, ismerősöknek, egykori osztály- és munkatársaknak, idézve évekig szigorúan őrzött belügyminiszteri iratokat. Negatív elfogultságát Novák titkolni sem tudná. Nem tartozik Kundera lelkes hívei közé. Életművét, írói nagyságát, kivételes tehetségét nem kérdőjelezi meg, emberi nívóját, morális tartását annál inkább. Lelke mélyén el is utasítja őt, neheztel rá, megbocsátani érezhetően soha nem fog neki. Sem az elmúlt rendszer iránti, nem kis ideig tartó elkötelezettsége, sem az állambiztonsági szervekkel való, bizonyított együttműködése, sem a magánéleti döntései miatt. Hol nevetségesnek, hol szinte rettenetesnek mutatja. Gyávának és hamisnak ugyanolyan bátran és egyenesen nevezi, mint javíthatatlan misztifikátomak, zűrös nőügyei miatt szexuálisan ffusztráltnak, sőt látens homoszexuálisnak. Ivó Pondélícek, a neves cseh szexológus és pszichológus megállapításaira hivatkozva egy exhibicionista, nárcisztikus alak képe rajzolódik ki előttünk, aki számára a nő csupán vágyai kielégítésének elengedhetetlen tárgya, de büntethető, megalázható, bármikor félredobható. A szadizmus, a mazochizmus gyanúja is felmerül helyenként. A lemeztelenítésben, a megszégyenítésben nem tud megállni a szerző, Pondélícek pedig egészen intim dolgokra következtet. Gátlástalanul elmélkedik Kundera állítólagos meddőségéről, fiira testi kapcsolatairól. Novák pedig rádupláz minderre. Tud róla, hogy a liezo-Greengrass szerint A kapitány a történetmesélés gyógyító erejéről szól. „Mai történetnek éreztem: a világ megosztott, akár a polgárháború utáni táj, és kétségbeesetten vágyik a gyógyulásra, de nem tudni, milyen út vezet hozzá” - mondta Greengrass. nők során Kundera szerette, ha valaki a kulcslyukon keresztül figyelte őt. Megszerezte a titkosrendőrök feljegyzéseit arról, hogy egy-egy kihallgatás után Kunderáék egészen a válás határára sodródtak. Mi tartozik ebből a nyilvánosságra és mi nem? - ez itt a kérdés. Novák könyvében az élveboncolás kéjes mámora érezhető az oldalakon. Részletesen elemzi a szerző Kundera ügynökmúltját is, amelyre 2008- ban derült fény. Kevesebb szó esik a 68-as prágai tavasz eseményeiben való részvételéről, s hogy emiatt ítélték szilenciumra, és az állásából is ezért bocsátották el. A nagy hírű filmművészeti főiskolán a cseh új hullám legendás évfolyamának világirodaimat tanított, s ugyanezt az állást vitte tovább Franciaországban, miután elhagyta hazáját. Ezzel ér véget a könyv is, egy új, letisztultabb, az idegen nyelvi közeg által megnehezített élet folytatásával. És már Novák is folytatja. Kiadója biztatására - mivel pár héttel a kötet megjelenése után a második kiadás is gyorsan vevőkre talált - tovább kutakodik Kundera életében. A következő történetlánc 1975-től napjainkig húzódik, és kétségtelenül ez a keményebb dió a szerző számára. Bár közelebb áll a mához, Kunderához nem könnyű eljutnia, hiszen a rendelkezésére álló dokumentumok java része francia nyelven íródott, ami Novák számára sem egyszerűen megfejthető feladvány. Maga az érintett egyelőre nem reagált a róla szóló terjedelmes dolgozatra. Kicsi a valószínűsége, hogy megszólal ez ügyben. Kilencvenkettedik évéhez közeledve már a szeme sem rebben mindattól, amit most olvas magáról. De az öröme sem a régi. Azt is egykedvűen vette tudomásul, hogy ő lett a prágai Franz Kafka Társaság friss kitüntetettje, akinek művei magas fokon tükrözik a közép-európai szellemi értékeket, s alkotásaival a humanizmus elveit adj a tovább. A szerző a Vasárnap munkatársa Bár a forgatás több mint egy éve, a koronavírus-járvány kitörése előtt zajlott, a történet hátterében megjelenik a 19. század végén az országban pusztító kolera- és agyhártyagyulladás-járvány is. Mint Hanks fogalmazott: a filmművészet erejét látja abban, hogy a pandémia alatt a mozikba kerülő film mintha reflektálna a járványra és az Amerikát megosztó novemberi elnökválasztásra. „Tessék, csináltunk egy filmet, amely 1870-ben játszódik, de 2020- ról szól. Nem olyan ez, mint a filmek dióhéjban? Az ember lát egy mozit, amiben lovagolnak, és azt gondolj a: Nahát, ez olyan, mintha ma történne” - magyarázta. Greengrass a Varietynek adott interjújában elmondta, hogy számára Hanks a legnagyobb színészek közé tartozik. „Végtelen a lelkesedése és korlátlan a munkabírása. Megtudtam, amit korábban nem sejtettem, hogy tud lovagolni, és azt is, hogy tud bánni a lőfegyverrel. És az is kiderült, hogy fantasztikusan néz ki szalonkabátban”-mesélte. (MTI) először játszik westemfilmben Azt akarta, hogy az első westernfilmje különleges legyen (Fotó: TASR-archívum)
