Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)

2020-12-23 / 297. szám

181 SPORT 2020. december 23.1 www.ujszo.com Schäfer András: A Slovannal még nyílt a csata Schäfer András (sárgában) végzi a piszkos munkát a dunaszerdahelyiek középpályáján (Fotó: Somogyi Tibor) MÉSZÁROS GYÖRGY Schäfer András fiatal kora ellenére már alapembernek számít a labdarúgó Fortuna Ligában szereplő DAC csapatában. Elmondása szerint azért, mert ő képes elvégezni a középpályán a piszkos munkát is. A szezon eleji jé formáról és az év végi döccenőkről is beszélgettünk. De felelevenítettük a Jablonec és a Ruíomberok elleni őrült meccseket is. Szezonértékelő Schäfer András szemével. Elég rövid volt a szünet az előző szezon és a mostani között, alig egy hónap. Mégis úgy tűnik, hogy va­lamit nagyon jól sikerült csinálni ez idő alatt, hiszen a DAC villámraj­­tot vett és zsinórban 8 bajnokit si­került megnyerni. A mestertől, Bemd Storcktól egy hét szabadságot kaptunk, mondta, hogy úgy szeretné folytatni az új sze­zont, ahogy a régit abbahagytuk. Az­zal a lendülettel, azzal a hozzáállás­sál. Ez sikerült is, az az egy hét nem zökkentett ki minket, tényleg ott tud­tuk folytatni, ahol az előző szezon­ban befejeztük, ez pedig nagyon jót tett a csapatnak. Nagyon jól sikerült a bajnokság eleje, és a játék is jó volt. Kijelent­hetjük, hogy a csapat és Bernd Storck végképp egymásra hango­lódott? Igazából nagyon jól passzol az a stílus a csapathoz, amit ő képvisel, amit ő szeretne játszatni. Nagyon fi­atal csapat vagyunk, amelynek jól megy a sokpasszos, letámadós foci, amit a mester preferál. Megfelelő erőállapotban voltunk szinte az egész szezon során, most a végére fáradt el picit a csapat. Sérülések és a vírus hátráltatta a csapatot, és nem jöttek úgy az eredmények, emiatt bosszú­sak vagyunk. De így is egy pozitív őszt produkáltunk. Bernd Storck már több mint fél éve Dunaszerdahelyen van, milyen a viszonyuk? Milyen edző? Nekem nagyon pozitívak az érzé­seim vele kapcsolatban. Nagyon so­kat kommunikál a játékosokkal, tak­tikailag nagyon képzett szakember. Eddig csak pozitívat tudok róla mon­dani. Picit talán szigorú, de ez egy ilyen fiatal csapattal szemben elen­gedhetetlen. Óriási szerepe van ab­ban, hogy a csapat ilyen őszt produ­kált. A Slovan után a második leg­több gólt lőtte a DAC, 41-et. Ezt 18 meccsen hozták össze, az előző, csonka szezonban 27 meccsen 42 gól volt a mérleg. Ezek szerint Storckkal támadóbb lett a DAC? Abszolút. Mi domináljuk a mér­kőzéseket, sok helyzetet alakítunk ki. A jó kezdésnek is az volt az egyik kulcsa, hogy a sok helyzetünkből so­kat gólra is váltottunk. Az ősz máso­dik felében ugyanúgy sok lehetősé­get alakítunk ki, viszont rosszabb a helyzetkihasználásunk. Ezért van az, hogy az utóbbi pár meccsen nem jöt­tek úgy az eredmények. A támadó szellemiség jellemző ránk, mi birto­koljuk a legtöbbet a labdát a bajnok­ságban, és mi lövünk legtöbbet a ka­pura is. Ön a DAC középpályáján hát­­ravontabban játszik, inkább a vé­dekezésért felelős. így is élvezi ezt a támadófocit? Igen, viszonylag új poszt szá­momra ez a védők előtti biztosító szerep. Ezelőtt inkább támadó kö­zéppályás voltam. Kicsit szokatlan nekem, hogy nem támadhatok annyit, nincs annyi helyzetem a meccseken. Ennek ellenére én nagyon szeretem ezt a támadó focit, jó védekező kö­zéppályásként is játszani az ilyen fut­ballt. Nekem fekszik az ilyen stílusú játék. A 9. fordulóban a Zsolna ottho­nában 4:l-re kaptak ki először a Fortuna Ligában. Azóta mintha picit döcögne a gépezet. Meglepő döntetlen hazai pályán a Pohronie ellen, majd ennél is váratlanabb vereség szintén a MÓL Arénában az aranyosmarótiak ellen. Az utol­só 4 meccsből csak a legutolsó for­dulóban, a Senica ellen sikerült győzni. Kicsit elfáradt a csapat az ősz végére? Nem lehet úgy végigjátszani egy bajnokságot, hogy minden meccset megnyerünk. Nyilván vannak olyan mérkőzések, amikor nem megy a csapatnak, van olyan is, amikor megy, mégsem jön össze semmi. Az ilye­nekkel számolni kell. Az is látszik, hogy nekünk annyira nem mély a ke­retünk, mint a Slovannak. Ha az el­múlt meccseken ugyanúgy berúgjuk a helyzeteinket, ahogy addig, akkor mi vezetnénk a bajnokságot 3 pont­tal, és senki nem szólna egy szót sem. Most ez így történt. Azt nem lehet el­várni egy ilyen fiatal csapattól, amelynek 23 év az átlagéletkora, hogy minden mérkőzésen gólokkal nyer­jen és ugyanazt a jó teljesítményt nyújtsa. A stabilitást majd a rutin hozza magával. Mondhatjuk, hogy a lehető leg­jobbkor jön a téli szünet a DAC számára? Kicsit fújhatnak egyet a játékosok és a stáb is. Jöhetett volna két héttel korábban. De igen, jókor jön a pihenő. A nem várt pontvesztések miatt 5 pontra nőtt a hátrány az éllovas Slovan ellen. Mit gondol, behoz­ható ez még? A Slovan sem fog minden meccset megnyerni, ők is fognak rossz pá­lyán játszani. A bírók mondjuk ve­lük lesznek mindig. De háromszor játszunk még ellenük a szezon so­rán, ha egyszer döntetlenezünk ve­lük és két meccset megnyerünk, ak­kor már mi vezetünk. Ha csak az egymás elleni meccseket nézzük. Mi is fogunk még pontokat veszteni - bár ne így lenne -, és ők is, ez 100%. Ez egy nyílt csata lesz. Arra kell majd törekednünk, hogy a rangadók mel­lett a tabellán hátrébb álló csapatok ellen is hozzuk a pontokat. Az EL-ben a harmadik körig jutott a csapat. Az első körben egy könnyed győzelem az izlandi Haf­­narfjördur ellen, majd egy őrüle­­tes mérkőzés a Jablonec ellen ha­zai pályán, ahol a csehek kétszer is vezettek, és végül a hosszabbítás­ban sikerült kiharcolni a győzel­met. így utólag mondhatjuk, hogy ez volt az őszi szezon meccse? Igen. Sokan azt mondták, hogy ez még jobb meccs volt, mint a Slovan elleni 5:2-es győzelmünk. Az biztos, hogy örök emlék marad. Végig ki-ki meccset játszottunk. Már azt hittük, hogy nem sikerül továbbjutni, aztán jött a Nico (Ion Nicolaescu - a szerk.). Nem sok mérkőzést szok­tam újranézni, de ez egy olyan meccs volt, amint bármikor meg tudnék nézni. Ezek után érthetően nagy elvá­rásokkal utaztak Linzbe a 3. kör­be, ám váratlanul nagy, 7:0-s po­fonba szaladtak bele. Mi történt azon a meccsen, mi nem stimmelt? Ennyivel jobbak voltak az osztrá­kok? Az első félidőben két-két helyzet volt itt is, ott is. Az osztrákok berúg­ták mindkettőt, mi egyiket sem. Ab­szolút a helyzetkihasználáson múlott az egész. A harmadik gól és a piros lap után pedig már nem volt lényegi kér­dés. Teljesen széthullottunk. Mon­dom, nagyon fiatal a csapat. Ha mondjuk három év múlva ugyan­ezekkel a keretekkel lejátszanánk a meccset, akkor biztosan nem kap­nánk piros lapot és 2-3 pontrúgásból gólt. Nyilván nagyon rosszul néz ki ez a 7:0, de az EL-playoff körében ez a Linz a Sportingot is megverte. Jó csapat a Linz, de úgy gondolom, hogy ha 5-ször játszanánk egymás ellen, akkor 2-szer győznénk, 3-szor ki­kapnánk. Nincs 7 gól a két csapat kö­zött. A Jablonec elleni meccset is be­leszámítva négyszer sikerült feláll­nia hátrányból a csapatnak. An­nak ellenére, hogy fiatal a gárda, mentálisan nagyon erősnek tűnnek. A Jablonec elleninél még nagyobb felállás volt a Ruzomberok elleni, amikor emberhátrányból fordítot­tunk. Ehhez az kell, hogy a véglete­kig higgyünk egymásban. Ön is nagyon fiatal a maga 21 évével, mégis biztos kezdő a DAC középpályáján. Ön szerint mivel sikerült elnyernie Bernd Storck bizalmát? Szerintem a 21 éves kor a mai mo­dem futballban már nem számít olyan fiatalnak. Azzal is, hogy a csapatban nincs sok olyan szellemiségű focista, mint én, hogy üt-vág a középpályán. Főleg emiatt, mert én vagyok az, aki a párharcokban erős. A többiek in­kább előrefelé jobbak, de minden csapatba kell egy olyan is, aki meg­csinálja a piszkos munkát is. Ön szerint melyik mérkőzésen nyújtotta a legjobb teljesítményt az őszi szezonban? Ez nehéz kérdés, mert nem az a já­tékos vagyok, aki nagyon látványos dolgokat csinál. Nem is rúgtam gólt, és gólpasszomból is csak kettő van. Ha mindenképpen mondani kellene valamit, akkor a Tmava elleni hazai meccset mondanám, ahol nyertünk 2:1-re. Ott jól ment a játék. És a csapat? A Jablonec elleni győzelem, az igazi csapatmunka volt. A DAC-cal a bajnoki címért harcolnak, a magyar válogatottal kijutott a részben hazai rendezésű Eb-re? Hogyan értékeli ezt az őszi fél évet? Saját magam részéről azt monda­nám, hogy karrierem eddigi legjobb fél szezonja, a legtöbb sikerélményt most gyűjtöttem. Ezért nagyon saj­nálom, hogy így sikerült zárni: rosszabb eredményekkel a végén, és hogy a koronavírus miatt az utolsó két meccsünket ki kellett hagynom. így azért nem olyan szép az összkép, mindenesetre meleg szívvel fogok visszagondolni erre az évre a Covid ellenére is. Bekerültem a válogatott­ba, kijutottunk az Eb-re, a DAC-cal pedig sorra állítottuk fel a rekordo­kat. így, az év végére sikerült vala­melyest hozzászokniuk ahhoz, hogy vagy egyáltalán nincsenek, vagy csak minimális számban le­hetnek jelen nézők a meccseken? Borzasztó így futballozni. Nekünk ez elég nagy hátrány, hiszen így, hogy ilyen jó teljesítményt nyújtottunk, biztos, hogy telt ház lenne minden mérkőzésen. Szerintem, ha telt ház vagy mondjuk maximum 8000 ezer szurkoló ott lehetett volna a stadion­ban, akkor lehet, a Slovan elleni meccset is megnyerjük, de az biztos, hogy jobb eredmények jöttek volna az ősz végén is. Ez nekünk egy na­gyon nagy hátrány. Említettük már a magyar válo­gatott sikerét. Milyen volt testkö­zelből megélni az Eb-selejtezők rá­játszását, a Bulgária, majd az Iz­­land elleni találkozót? Nagyszerű élmény volt. Elég ko­moly játékosokkal kerültem egy kö­zegbe. Már azt ajándékként fogtam fel, hogy ott lehettem. Persze próbál­tam minél jobb teljesítményt nyújta­ni és élni a lehetőséggel. Remélem, Marco Rossi szövetségi kapitány to­vábbra is figyel majd, és számítani fog rám, de ezért tudom, hogy na­gyon sokat kel még küzdenem és dolgoznom. A bajnokság mellett az a legfőbb célom a továbbiakban, hogy bennmaradjak a válogatottban. A Fortuna Liga őszi szezonjának All Star-csapata Greif (Slovan)-Davis (DAC), Bajric (Slovan), Kiwior (2ilina), Blackman (DAC)-Ratao (Slovan), Kalmár (DAC), Villar (Slovan), Hrn£ár(Z. Moravce)-Balaj (Z. Moravce), Kurminowski (2ilina). A legjobb tizenegy az őszi mérkőzések statisztikái és szakértők véleménye szerint állt össze.

Next

/
Thumbnails
Contents