Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-03 / 280. szám
KÖZÉLET www.ujszo.com I 2020. december3. 3 Caputová: Nincs idő politikai vitára ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Most nincs idő a politikai vitákra, a gyereknek vissza kell térniük az iskolapadba - üzente Zuzana Caputová köztársasági elnök, miután kiderült, hogy a központi válságstáb nem fogadta el Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter iskolanyitással kapcsolatos tervét. Gröhlinget Igor Matovic (OCaNO) miniszterelnök bízta meg, hogy dolgozzon ki egy tervet, aminek eredményeként a felső tagozatos és a középiskolás diákok már december 7-én visszatérhettek volna az iskolába. A kormányfő úgy képzelte el, hogy az újranyitás előtt minden diákot, tanárt és szülőt letesztelnének, ám hamar kiderült, hogy az oktatási tárca képtelen teljesíteni ezt a feladatot. Gröhling olyan feltételt szabott, hogy csak azok az iskolák nyithatnak ki újra, amelyekben a felső tagozatos és középiskolás diákok legalább 70 százaléka letesztelteti magát. Gröhling javaslata Ahogy arról tegnap beszámoltunk, a központi válságstáb végül lesöpörte az asztalról Gröhling javaslatát. Az oktatási miniszter az ülés után elmondta, hogy a tárca egyedül képtelen lenne bebiztosítani a teszteléshez szükséges feltételeket, ám az egészségügyi minisztérium és a belügyminisztérium ebben nem nyújt segítséget. Marek Krajcí (OEaNO) egészségügyi miniszter úgy nyilatkozott, a járványgörbe újra emelkedni kezdett Szlovákiában, és az a fajta iskolanyitás, amit az oktatási miniszterjavasolt, csak tovább súlyosbítana a helyzeten. Krajcí úgy véli, hogy ha minden diákot és szülőt leteszteltek volna, akkor körülbelül 1,5 millió ember egészségügyi állapotáról kaphattak volna képet, ami már elegendő lehetett volna az újranyitáshoz. Ebben a formában viszont nem lenne szerencsés, ha a diákok visszamennének az iskolába. A tárcavezető hozzátette: Gröhling kérése, hogy az egészségügyi minisztérium biztosítsa be a szükséges munkaerőt a teszteléshez, kivitelezhetetlen. „Az egészségügyi dolgozók nem az én alkalmazottaim. Nekik megvan a saját állásuk, ahol teljesíteniük kell a feladataikat. A dolgok nem rfiűködnek olyan egyszerűen, hogy csak megkérjük őket, vállaljanak pluszmunkát” — mondta Krajcí, aki szerint az oktatási miniszternek kellett volna megoldani ezeket a feladatokat. Őaputová felszólalt A beszámolók alapján úgy tűnik, hogy a központi válságstáb ülésén főként az OEaNO miniszterei utasították el Gröhling koncepcióját. Ez azért érdemel külön figyelmet, mert az SaS és az OEaNO az utóbbi hetekben folyamatos konfliktusban áll egymással. Richard Sulíkék ugyanis a gazdaság újraindítását és az óvintézkedések enyhítését hangoztatják, Igor Matovicék viszont * ->* aggódnak a járványgörbe alakulása miatt. Erre utalt Zuzana Caputová köztársasági elnök a szerdai Facebookbej egy zésében, melyben arra kérte a koalíció tagjait, fejezzék be a vitát, hiszen a gyerekeknek vissza kellene térniük az iskolába. „A szülők és a tanárok hatalmas erőfeszítései ellenére továbbra sem tekinthetjük a távoktatást a tanítási folyamat teljes értékű alternatívájának” - üzente az államfő, aki szerint minden egyes iskola nélkül eltöltött nap lemaradást jelent, ráadásul a szociális kapcsolatok hiánya a megfelelő pszichikai fejlődést is gátolhatja. „A közvélemény számára nem az a fontos, kinek a tervét fogadja el a válságstáb vagy a kormány, hanem az, hogy a felelős állami szervek legyenek cselekvőképesek, és oldják meg a sürgős problémákat. Ha a diákoknak azért kell otthon maradniuk, mert a kormány nem talált közös megoldást egy fontos problémára, az nem jó hír” - zárta a köztársasági elnök. Az államfő szavaival kapcsolatban megkerestük az érintett pártok sajtóosztályát is. Ondrej Sprlák, az SaS szóvivője az oktatási minisztériumhoz irányított bennünket, amely csak annyit reagált, mindent megtesznek, hogy a diákok mihamarabb visszatérhessenek az iskolába a járványügyi intézkedések betartása mellett. Az OEaNO lapzártánkig nem válaszolt. Mi következik? Gröhlingnek ezután az lesz a feladata, hogy egy újabb tervet dolgozzon ki az iskolanyitásra. A dokumentumot legkésőbb december 23- ig kellene ismertetnie. A miniszter előzetesen azzal számol, hogy az új tervben január 8-ra időzítik az iskolanyitást. Ennél több részletet egyelőre nem árult el. Matovic saját bevallása szerint már nem búja nézni az oktatási miniszter tétlenségét, ezért kezébe veszi az irányítást, és megmutatja, hogy ha meg van az akarat, akkor néhány iskolát igen is ki lehet nyitni. Hogy pontosan milyen iskolákról van szó, és milyen módon zajlik majd az újranyitás, egyelőre nem tudni. Krajcí a romló járványhelyzet miatt nem túl optimista, hiszen a kormányfő terve, miszerint karácsonyra 500 alá csökkentik a napi esetszámot, egyre kevésbé tűnik megvalósíthatónak (kedden például 11 136 mintavétel mellett 2043 új fertőzöttet találtak a PCR-tesztek segítségével, ami 18,34 százalékos pozitivitási arányt jelent). Az egészségügyi miniszter a kormány szerdai ülése után azt mondta, továbbra is csak két lehetőséget lát: vagy többet fognak tesztelni, vagy pedig szigorúbb intézkedések lépnek életbe. (nar, Dennlk N) Nagyobb adóbónusz, megadóztatott 13. fizetés ÖSSZEFOGLALÓ Nagyobb szigor az adócsalókkal szemben, több kedvezmény a becsületes adófizetőknek - ezzel kecsegtet a jövedelemadó-törvény legújabb módosítása, amit szerdán a parlament is elfogadott. Pozsony. „A most elfogadott átfogó törvénymódosításnak köszönhetően a cégek és magánszemélyek a jövőben nehezebben menthetik majd ki nyereségüket az adóparadicsomokba, kikerülve ezzel az itthoni adózási kötelezettségüket” - nyilatkozta Eduard Heger pénzügyminiszter. Szigorítanak az irányított külföldi társaságokra (CFC) vonatkozó szabályozáson. Ebbe a körbe tartoznak az offshore cégek is, amelyeknek az adózási módszerei hátrányosan érintik a költségvetési bevételeket. A magas adómértéket alkalmazó országban működő anyavállalatok ugyanis az általuk ellenőrzött külföldi leányvállalatokba pumpálják át a jövedelmeik jelentős részét, ami többnyire egy adóparadicsomban működik. Az új szabályozásnak köszönhetően a CFC cégek már nehezebben kerülhetik ki az adó befizetését, mivel a jövedelmeik az elérésük pillanatában adókötelesek lesznek, nem csak az osztalékfizetés után, ami lehetővé tette az adózás elhalasztását. A jövedelemadó-törvénnyel kapcsolatban a parlament Marián Viskupic (SaS) javaslatára 2021-től megszüntette a 13. és a 14. fizetéssel kapcsolatos adó- és járulékkedvezményt. A tizennegyedik fizetések utoljára most decemberben lesznek adómentesek. A parlamenti bizottságok javaslatai közül a képviselők igennel szavaztak a vállalkozóknak a járvány miatt átmenetileg nyújtott adókedvezményekre is. Az előző kormány döntése szerint az idei év elejétől 15%-ra csökkent Szlovákiában a társasági adó kulcsa azon cégek számára, amelyek éves forgalma nem haladja meg a 100 ezer eurót. A most elfogadott javaslat szerint a jövő év elejétől azonban ez már csak a mikroadózókra vonatkozik majd, elsősorban ugyanis rajtuk kívánnak segíteni. A mikroadózók a danovecentrum.sk portál szerint olyan jogi vagy magánszemélyek, akiknek az éves adóköteles jövedelme nem haladja meg a 49 790 eurót. Csökken az adózás elhalasztásáért felszámolt késedelmi kamat is, az eddigi 10-ről 3 százalékra. Ezzel szintén a járvány okozta nehézségek áthidalását szeretnék megkönnyíteni a vállalkozásoknak. Változásra számíthatnak a szülők is. A gyermekek ingyenes iskolai étkeztetése, az úgynevezett „ingyenebédek” helyett növelik a gyerekek után folyósított adóbónuszt., A 6 évnél fiatalabb gyerekek esetében ezt az eddigi duplájára növelik, a 6 és 15 év közöttiek esetében pedig a jövő év második felében az alap bonusz 1,7, 2022januárjától pedig az 1,8-szorosa lesz” - mondta el Viskupic. Az eredeti tervekkel ellentétben ugyanakkor az utazási és sportolásra nyújtott utalványokat továbbra sem adóztatják meg. (mi, TASR) Álom marad a nullszaldós költségvetés ÖSSZEFOGLALÓ Alacsonyabb adóbevételek, a harmadával nagyobb kiadások, rég nem látott deficit - a parlamentben szerdán megkezdődött a jövő évi állami költségvetés vitája. Pozsony. A vitát Eduard Heger pénzügyminiszter nyitotta meg, aki a beszédében elismerte: a koronavírus-járvány teljesen felforgatta az állam gazdálkodását, ami a jövő évi állami költségvetésre is rányomja a bélyegét. A kormány által még októberben elfogadott, és a parlament elé beterjesztett javaslat szerint az állam jövőre 15,815 milliárd eurós bevételekkel és 23,865 milliárd eurós kiadásokkal számolhat, a költségvetési hiány így eléri a 8,049 milliárd eurót. Míg a jövő évi bevételek nagyjából az idei szinten mozognak majd, a kiadások csaknem a harmadával ugranak meg. A nullszaldós költségvetésnek így egy jó időre búcsút inthetünk, még ha jövőre már kicsit j avul is a helyzet. Míg idén a költségvetési kiadások várhatóan a hazai össztermék (GDP) 9,68 százalékával lesznek nagyobbak a bevételeknél, jövőre ez a kormány tervei szerint 7,44 százalékra esik vissza. A GDP-arányos államadósság azonban a tavalyi 48,5 százalékról már jövőre 65 százalékra nő. „Hosszabb távon ekkora adóssághegyet nem tolhatunk magunk előtt, amint erre lehetőségünk lesz, rendbe kell tennünk az állam gazdálkodását” - mondta el Heger. A szerdai parlamenti vitában felszólaló ellenzéki képviselők többsége a felelőtlen pénzszórást rótta fel a kormány költségvetési javaslatának. A kormánypárti képviselők ezúttal is azzal érveltek, hogy az ellenzéki pártoknak nincs joguk kritizálni őket, hiszen épp ők szórták a pénzt azokban az években, amikor az országnak jól ment, így az államkassza üresen kongott a tavaszi kormányváltás idején. A jövő évi állami költségvetéssel kapcsolatban több kockázati tényezőre hívta fel a figyelmet a közpénzek őrének számító Állami Számvevőszék (NKU) is. „A világjárvány miatt az állami költségvetés által finanszírozotttöbb fejlesztési projekt is veszélybe kerülhet, a járvány negatív hatásainak a visszaszorítására fordított állami támogatások ugyanis jelentős összegeket vonnak el” — nyilatkozta Karol Mitrík, az NKÚ elnöke. Mitrík szerint a járvány Szlovákiának jelentős érvágást okozhat, hiszen más uniós tagországokat jobb anyagi helyzetben ért az ezzel kapcsolatos gazdasági visszaesés. „Szlovákiában az elmúlt időszakban már csökkent a gazdasági növekedés üteme, az ország gazdasági teljesítménye így még mindig csak az uniós átlag 75 százaléka körül mozog, míg Csehország esetében ez már eléri a 92 százalékot” - mondta el Mitrík. Szerinte az államadósság szempontjából is egyre rosszabb a helyzet, ma már például az ország minden egyes lakosára több mint 10 ezer eurós adósságjut. Mitrík ennek ellenére nem hibáztatja a kormányt azért, hogy a jövő évre semmilyen olyan intézkedést nem hozott, amellyel csökkenthetnék az adóssághegyet., A jelenlegi helyzetben a gazdaság talpra állítása a legfontosabb feladat” - tette hozzá az NKU elnöke, aki szerint ennek érdekében átmenetileg növelhető az adóssághegy. Mitrík szerint az országnak jelentős segítséget jelenthetnének a járvánnyal kapcsolatos uniós mentőalapból származó támogátások, arra is felhívja azonban a figyelmet, hogy Szlovákiában döcögős az uniós támogatások lehívása, a kormánynak ezért minél hamarabb olyan módosításokat kellene elfogadnia, amelyeknek köszönhetően egyszerűbben lehetne lehívni az uniós pénzeket. A vita a parlamentben lapzártánk után is folytatódott. (mi, TASR)
