Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-21 / 295. szám
www.ujszo.com | 2020. december 21. VÉLEMÉNY ÉS VÉLEMÉNY 7 Visszacsapások Érdemes megfordítani a dolgokat, láthatóbbá válik a különbség mint a férfiaké, a munkapiacon ez mégis a visszájára fordul, és hogy a nők még mindig 15-20 százalékkal kevesebbet keresnek ugyanolyan munkakörben és pozícióban, mint a férfiak, a háztartással és gyermekneveléssel összefüggő munka legnagyobb része pedig még mindig a nők vállát húzza. És folytathatnánk a menekült nők kiszolgáltatott helyzetével, a szexuális visszaélésekkel a családon belül és kívül. Ekkor valaki mindig megpróbálja megkérdőjelezni a probléma fontosságát, sőt létét is azzal, hogy rákérdez a férfiak hasonló problémáira és elesettségére. Igen, valóban foglalkozni kell a férfiak problémáival is, például azzal, hogy miért nem kezeli őket a társadalom a nőkkel egyenlő jogú állampolgárokként. Mert ha úgy kezelné őket, mint a nőket, akkor csökkenthetné a fizetésüket, hiszen milyen jogon keresnek többet? A bíróság számon kérhetné rajtuk, hogy miért volt náluk pénztárca, amikor éppen hazafelé tartottak, mert ha nem lett volna, biztos nem lesznek rablótámadás áldozatai. A megerőszakolt nőktől ugyanis meg szokták kérdezni, miért voltak úgy öltözve, és miért viselkedtek úgy, miért provokálták az elkövetőt. Megkérdezhetné a vezető pozícióban dolgozóktól: hogyan tudja összeegyeztetni a karrierjét a családi életével. Nem sínylik-e meg a gyerekei, hogy ő karriert épít ahelyett, hogy minden percét velük töltené. De oda kellene figyelnie arra is, hogy mindig csinos és ápolt legyen, és ismerjen minden szexuális praktikát, amit a felesége szeret, nehogy az más, fiatalabb férfi után nézzen! Érdemes a szempontokat megfordítani, hogyjobban láthatóvá váljon, mit is jelent az egyenlő esély és az egyenlő lehetőség. A rendeletet, amely alapján megbüntették a párizsi városházát, annak idején azért hozták, hogy kiegyensúlyozott legyen a vezető pozícióban dolgozó női és férfi hivatalnokok közötti arány, most viszont éppen ez a jó szándék ütött vissza a hivatalnokok kezével. A rendeletet tavaly visszavonták, mert rájöttek, hogy a büntetés önmagában nem javít a helyzeten. Felmerül viszont a kérdés, hogy a rendelet alapján megbüntettek-e más hivatalokat is, és ha igen, ott melyik irányba mutatott a mérleg nyelve. TUbOÖ, HOGY MONbJAK [SZLOVÁKIÁBAN AZT, HOGY ZÁRVA AZ ÜZLET? KIJÁRÁSI TILALOM BOLEMANT LILLA Ahír, hogy a párizsi fővárosi önkormányzatot 90 ezer euró büntetéssel sújtotta a közszolgálati minisztérium azért, mert „túl sok a nő a vezetésben”, vagyis az előírt 60 helyett 69 százalék, azt az ellenálló magatartást juttatta eszembe, amely a nők esélyegyenlőségével, egyenlő jogi helyzetével kapcsolatos törekvésekkel szemben érzékelhető. Akár egy ártatlannak tűnő személyes beszélgetésről, akár hivatalos tárgyalásról, médiamegszólalásról, közönség előtt folytatott eszmecseréről legyen is szó, mindig felteszi valaki a kérdést: „És mi van a férfiakkal? Az ő jogaikkal és helyzetükkel nem foglalkozik senki?” Tehát amikor kimondjuk, hogy a párkapcsolati és családon belüli erőszak áldozatainak 95 százaléka nő. Amikor arról beszélünk, hogy hozzávetőlegesen 15 százalékkal több a magasan képzett nők száma, (Kotrha) Brexit: dicsőség helyett balsors SIDÓH. ZOLTÁN A Monty Python Repülő Cirkusza sorozat egyik kimagaslóan groteszk darabja lenne, ha a legendás brit komikusok még élő tagjai megfilmesítenék az Egyesült Királyság kiválási folyamatát az Európai Unióból. Már maga a 2016-os, a brexithez vezető népszavazást megelőző, hazugságokkal, tiltott adatgyűjtésekkel, nyílt unióellenes uszításokkal spékelt kampány sem volt piskóta (ezt már filmre is vitték), ám az azóta eltelt bő négy év még durvább fordulatokat hozott: a kiválás levezénylésébe belebukott a brit kormány, a szigetországi főtárgyalókat sorra menesztették, a határidőket a végsőkig kitolták, időközben sikerült újra elhidegülnie Skóciának Angliától, veszélybe került az ír-sziget békéje, az év vége közeledtével Dover kikötővárosban ezernyi kamion kígyózik feltorlódva. Az eredmény? Egy nagy nulla (legalábbis lapzártáig), mivel London és Brüsszel nem tudott megegyezni a vita fő tárgyát képező egyenlő piaci versenyfeltételek és a halászat szabályozásának kérdéseiről. A szigetország ugyan időközben január 31-én kilépett az Európai Unióból, azonban a december 31 -ig tartó átmeneti időszakban még zökkenőmentesen folyik tovább a kereskedelem azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, elsősorban a szabadkereskedelmi egyezményről. Minden jel szerint a két fél képtelen megegyezni, jön a kemény, mindennemű egyezség nélküli brexit a vámfalakkal, a britanniai drágulással, legalább 50 ezer vámtiszt újbóli hadrendbe állításával, a várhatóan gyengülő fonttal, a kezdeti akadozó ellátással és olyan problémákkal, amilyenekre nem is gondolnak. Már az bizarr, hogy a brit hazai össztermék 0,1 %át sem elérő halászat kérdése lett végül a tárgyalások egyik kerékkötője - jelesül az, hogy a brit felségvizeken mennyi halat foghatnak az uniós hajók. London már jelezte, a haditengerészet négy járőrhajóját veti be az uniós „betolakodók” ellen, pedig amit a britek kifognak, azt jobbára az EU-ban adják el, miközben összességében halimportőröknek számítanak. Igen, a hagyomány, a felségvizek őrzése súlyos érv, mindkét oldalon ősi sérelmek, történelmi érvek jönnek elő. Egy példa: a flamand regionális parlament jelezte, ha nem lesz alku, akkor ők egy 1666-ban kiadott oklevelet tartanak majd irányadónak, amit II. Károly angol király adományozott Bruges városának, engedélyezve a halászatot a brit vizeken... Vajon gondoltak-e a brexit hívei arra, hogy a brit állampolgárok elvesztik a jogot, hogy a határokon a zökkenőmentes átkelést biztosító EU-s folyosókat használhassák? A szigetország gazdaságának be kell érnie gyengébb növekedéssel, mivel az elvámolás lassítja és drágítja a termelést, ennek folyományaként a brit alattvalók lassabban növekvő életszínvonallal szembesülnek. A Johnson-kormány nem számíthat a titkosszolgálati információk zökkenőmentes cseréjére. Az uniós állampolgárok január 1-től kezdve nem költözhetnek és telepedhetnek le az Egyesült Királyságban megfelelő engedélyek nélkül. A mobiltelefonok unióra kiterjedő barangolási költségeinek eltörlése a brexit után már nem szavatolt Nagy-Britannia és az EU között. Január 1-jétől a szolgáltatók szabadon dönthetnek arról, felszámítanak-e roaming-díjat az EU területén a briteknek, vagy az Egyesült Királyság az uniós állampolgároknak. Vagy említsük meg a talán legelképesztőbb, a durva kiválás okozta következményt: a brit kamionsofőrök január elsejétől nem vihetnek be az unió területére semmilyen állati eredetű élelmiszert, azaz sonkás, sajtos vagy tojásos szendvicset sem. Ugyanis az unió külső határain tilos behozni bármilyen állati eredetű élelmiszert. így a szegény kamionos a határon vagy bosszúsan kidobja a szendvicsét, vagy sietve magába gyűri... Ezer érv lett volna a bennmaradásra és legalább ugyanennyi a brexit utáni megegyezésre, mérséklendő az uniós kilépés okozta károkat. Azonban minden jel szerint a nemzeti nagyság iránti nosztalgia legyőzte a józan észt, amiért nagy árat fizetnek a szigetország lakói. Vagy ahogyan a Financial Times fogalmazott, a brit társadalom a valós haszon helyett csak a dicső múlt iránti nosztalgiát, egy illúziót kap cserébe a függetlenségéért. Meg egy lassan nacionalistává váló kormányzó Konzervatív Pártot, élén a politikai szélkakas Boris Johnsonnal. Meg egy kereskedelmi határt Észak-írország és Nagy-Britannia, azaz a korona két tagja között. És bonuszként még egy esetleges jövő évi népszavazást a skót elszakadásról. így is megérte? Ravasz trükkel bujkál a járvány elől a hős Putyin Egy orosz tényfeltáró portál, a Projekt szerint Oroszország déli részén felépítették az elnök Moszkva környéki rezidenciájának mását, és így a tévéfelvételekből sem mindig tudni, hol van az államfő. „Ravasz húzást eszelt ki a Kreml, és saját belátása szerint dönti el, hogyan tájékoztat arról, hogy hol van Vlagyimir Putyin” - írta a Projekt. A Moszkva közelében fekvő Novo Ogaijevó-i elnöki rezidencia egy részét megépítették a dél-oroszországi Szocsiban. Hogy derült ez ki? Hasonlóan, ahogy izraeli újságírók rájöttek, hogy Netanjahu miniszterelnök nemrég Szaúd-Arábiában járt. November 3-án Putyin Szentpétervárra ment megtekinteni egy új jégtörőt. A repüléseket követő Flightradar24 weboldal adatai szerint az elnök RSD143 jelzésű gépe a déli Szűcsiből indult, nem pedig Moszkvából. A hivatalos jelentések szerint azonban Putyin a látogatás előtt végig a Moszkva melletti rezidencián dolgozott. Ezt felvételek is bizonyítják, ugyanis hivatalosan onnan jelentkezett be egy befektetői fórumra, a képeken látható helyiség is úgy nézett ki, mint a Moszkva melletti rezidencia egyik terme. A szentpétervári vizit előtt egy nappal szintén ugyanabból a dolgozószobából szólt iskolásokhoz. A Kreml oldalán található hivatalos információ szerint is Moszkva közelében tartózkodott, de az elnöki stáb tagjai ekkor Szocsiban voltak, és másnap Szocsiból indult Putyin a géppel Szentpétervárra. A Projektnek állítólag három személy megerősítette Szocsiban, hogy Putyin már minimum a nyár vége óta a Fekete-tenger partján tartózkodik, de ezt nem akarta nagy dobra verni. A források azt állították, hogy Szocsi mellett felépítették az északi rezidencia dolgozószobájának kópiáját, hogy „a nép azt higgye, az elnök a fővárosban vagy legalábbis annak közelébenvan”. Ha Putyin munkájáról újságírók tudósíthatnának, nehezen lehetne meghamisítani a tartózkodási helyét, azonban a pandémia kezdete óta csakis az állami orosz közszolgálati tévé stábjának van hozzá bejutása. Nemrég a nemzetközi Belingcat oknyomozó csoport a mobiladatok alapján derítette ki annak az orosz titkosszolgálati csoport két vezetőjének mozgását, amely megmérgezte Alekszej Navalnij ellenzéki vezetőt augusztusban. Az adatok szerint Szocsiba mentek letölteni a kötelező karantént - ugyanis Putyin e nélkül senkit sem fogad a járvány miatt. Az orosz elnöki szóvivő, Dmitrij Peszkov nem válaszolt a Projekt kérdéseire, de a hétvégén egy rádiónyilatkozatban valótlanságnak és ostobaságnak nevezte azokat a sajtóhíreket, hogy az elnök egy „bunkerben” igyekszik átvészelni a járványt. Azt viszont elárulta, hogy Putyinnak még mindig nincs okostelefonja. „Ez egyszerűen lehetetlen lenne” - fogalmazott. Cáfolta azokat az orosz mendemondákat is, hogy Putyinnak külön koronavírus-vakcinát fejlesztenek, ezért nem oltották még be az orosz vakcinával, (infostart.hu, mti, úsz)
