Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)

2020-12-19 / 294. szám

KÖZÉLET Zsoldos: A magyar pártok megegyezése a pozíciók elosztásán múlhatott Zsoldos Ákos politológus szerint még mindig nem lehetetlen a hárompárti megegyezés, de az Összefogásnak enged­nie kell a követeléseiből (Somogyi Tibor felvétele) CZlMER GÁBOR Pozsony. Zsoldos Ákos politoló­gus szerint az MKP-Híd páros és az Összefogás közötti meg­állapodás a pozíciók elosztá­sán bukhatott el. Úgy véli, az MKP és a Híd által bemutatott 12 pont azoriban semmitmon­dó, az Összefogás pedig a szerdai sajtótájékoztatón történt botránnyal inkább magának ártott. Szerdán közös sajtótájékoztatót jelentett be az MKP-Híd páros, amelyre a pártegyesítési tárgyalások 3. szereplőjét, az Összefogást nem hívták meg. Az utóbbi szubjektum elnöke azonban mégis megjelent, és váratlanul a pulpitushoz lépve arról beszélt, hogy a három szereplő megállapodása még messze volt. Ezzel szemben az MKP-Híd duó a sajtótájékoztatón azt állította, 95 százalékban már megállapodtak. Később az MKP és a Híd közös saj­tónyilatkozatban közölt 12 általános pontot, amelyekben a tárgyalások során megállapodtak. Zsoldos Ákos politológust a magyar pártok körül történt eseményekről és a szerdai botrányos sajtótájékoztatóról kér­deztük. Min múlott, hogy az Összefo­gásnak és az MKP-Híd párosnak nem sikerűit megállapodnia? Eleve érthetetlen vállalás volt, hogy a három párt ilyen bonyolult egyeztetéssorozatot megelőzően mi­CZÍMER GÁBOR Az Európai Parlament egyér­telműen kiállta nemzeti és nyelvi kisebbségek jogait előmozdítani hivatott Minority SafePack mellett. Pozsony. Az Európai Parlament (EP) támogatta a Minority SafePack nevű kisebbségvédelmi európai pol­gári kezdeményezést. A dokumen­tum azért kerülhetett az uniós intéz­mények elé, mert a kezdeményezés szervezői 11 tagországból több mint 1 millió támogatói aláírást gyűjtöttek össze. Szlovákiából még 2018-ban közel hetvenezren támogatták a kez­deményezést, legfőképpen az MKP gyűjtötte az aláírásokat. További 650 ezer aláírás a budapesti kormány tá­mogatása miatt Magyarországról, 300 ezer Erdélyből érkezett. Az EP határozata-A Minority SafePack a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogainak európai uniós szintű védelmét szolgálja. Az EP támogatja a kezdeményezés va­lamennyi elemét, a kezdeményezés­sel kapcsolatban felszólította az Eu­rópai Bizottságot (EB), hogy készít­sen elő olyan jogszabályokat, ame­lyek a kisebbségi nyelveket és a ért ígért az idei évre megállapodást. Ehhez képest meglepő, hogy a ko­rábban megegyezni nem tudó, egy­más ellen kampányoló Híd és az MKP egyeztek ki előbb. Ez aligha­nem a Híd alkalmazkodóképességé­nek eredménye, kisebb pártként ugyanis számukra nem kecsegtet semmilyen sikerrel az egyedüli indu­lás, így ők hoztak nagyobb áldozatot a szlovák szárny de facto elengedé­többnyelvűséget védik. Az EP egy­ben arra is kéri a bizottságot, hogy támogassa a kulturális és nyelvi identitás megőrzését ösztönző lépé­seket egyebek mellett az oktatás, a kultúra és a közszolgáltatások terü­letén. Állásfoglalásában az uniós parlament is elismeri, hogy a kisebb­ségvédelem tagállami hatáskör, de ettől függetlenül egyfajta mini­mumkövetelmények meghatározá­sát szeretnék elérni, amit ezen a té­ren minden uniós országnak be kel­lene tartania. Az EP a tagállamokat is felszólította, hogy a kisebbségek jogainak védelméhez szükséges in­tézkedéseket fogadjanak el. Az uni­ós parlament állásfoglalása az euró­pai nyelvi sokszínűséggel foglalko­zó központ létrehozását is javasolja, és arra kéri a bizottságot, hogy tá­mogassa a nyelvi kisebbségek saját nyelvű médiaszolgáltatásait. Ki hogyan szavazón? A Minority SafePackről szóló ha­tározatot nagy többséggel, tagjai háromnegyedének szavazatával tá­mogatta az uniós parlament. Igennel szavazott az OEaNO egyetlen EP- képviselője, de a Progresszív Szlo­vákia két és a Smer három uniós képviselője is támogatta a határoza­tot. Ugyanakkor a KDH, az SaS és a Spolu képviselői tartózkodtak. Ezen sével. Az Összefogás a legkisebb párt a hármasból, így valamelyest érthető, ha a két nagyobb kigolyózza őket, ha nem tartják arányosnak a legkisebb párt követeléseit. Majdnem biztos, hogy a pozíciók elosztásán múlott a dolog, ezért az MKP és a Híd tett egy erős jelzést, hogy ketten is előre tud­nak lépni. Ennek megfelelően egy­séget mutatnak, és ezt az Összefogás láthatóan nehezen viseli. pártok fejenként két képviselővel rendelkeznek Brüsszelben. A ki­sebbségvédelmi határozatra az uni­ós testület szlovák tagjai közül egyedül a szélsőjobboldali ESNS két tagja szavazott nemmel. Michal Simecka (Progresszív Szlo­vákia), a szlovákiai magyarok kép­viseletét is magára vállaló EP- képviselő lapunknak elmondta, ő már korábban, az uniós parlament bizottsági meghallgatásán is támo­gatta a kezdeményezés céljait. „Ugyan tudatosítom, hogy e mögött a kezdeményezés mögött nagymér­tékben a Fidesz áll, de a Minority SafePack céljai ettől még helyesek. A nemzetiségek nyelvi, kulturális és oktatási jogainak védelme ettől még európai téma kell legyen” - tette hozzá Simecka. Nyomásgyakorlás Tárnok Balázs, a budapesti Nem­zeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének mun­katársa elmondta, a polgári kezde­ményezések történetében ez az első alkalom, hogy az EP ilyen támogató állásfoglalást tesz. „Ez azonban jo­gi kötőerővel nem bír” - tette hozzá az uniós témák szakértője, aki az utolsó EP-választáson független­ként az MKP listáján indult. így az EP nem kötelezte a bizottságot a to­Szerdán a Híd és az MKP kiadta a pártegyesítési megállapodás 12 alapelvét, amelyekben még a há­romoldalú tárgyalások során egyeztek meg. Mit gondoljunk ezekről a tételekről? A 12 pont nem tartalmaz túl sok konkrétumot, gyakorlatilag olyan kötelező alapelvek ezek, amelyek minden fősodratú párt alapelvei kö­zött megtalálhatók, a kisebbségi vábbi lépésekre, de mégis jelentős nyomást gyakorol rá. Ez utóbbira Tárnok szerint azért van szükség, mert a gyakorlatban a bizottság számára eddig nem volt elég nyo­mós érv az egymillió állampolgári aláírás, alig fordult elő, hogy az ed­digi polgári kezdeményezések alapján jogszabályalkotási javasla­tot tettek volna. Ezért a Minority SafePack szervezője, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) lobbitevékenységet indí­tott, aminek az eredménye a mos­tani EP-döntés is. „De a német par­lament alsóháza, a Bundestag is egyhangúan támogatta a csoma­got” - tette hozzá a szakember. Hogyan tovább? Tárnok elmondta, a bizottságnak január 15-éig van ideje arra, hogy eldöntse, tesz-e jogszabályalkotási javaslatot a Minority SafePack alapján, vagy sem. Maga a csomag 9 intézkedésjavaslatot tartalmaz, amelyekről a bizottság egyenként fog dönteni. Ezek között van az em­lített nyelvi sokféleségi központ lét­rehozása, de például a televíziós adások ún. geoblokációjának az el­törlése is. Ennek köszönhetően pél­dául külföldön is elérhetők lenné­nek egy-egy ország eddig letiltott televíziós csatornái. kérdést leszámítva. A Híd és az MKP deklarálja, hogy a dél- és kelet­szlovákiai kisebbségeket képvise­lik, de ebben sincs semmi meglepő. Kifejezetten semmitmondó a 12. pont, amely szerint a párt politizá­lását szakmai alapokra helyezik. Nincs benne meglepetés. Milyen további forgatókönyvek lehetségesek? Még mindig nem lehetetlen a há­rompárti megegyezés, de az Össze­fogásnak engednie kell a követelé­seiből, mert látható módon nélkülük is összejön a megállapodás. Az a re­akció viszont, ahogy a párt kezelte ezt a helyzetet, biztosan rontja az esélyeiket. Érthető az Összefogás sértettsége, hiszen a két másik párt egyszerűen átlépett rajtuk, és érde­kük a hárompárti megegyezés el­maradását a Hídra és az MKP-ra kenni. Mindezek ellenére a túl asszertív kommunikáció és a parti­zánpolitizálás, amit Mózes Sza­bolcs, az Összefogás elnöke a saj­tótájékoztatón elkövetett, vélemé­nyem szerint nemcsak saját pozíci­ójukat rontja, hanem a választók tö­rékeny bizalmát is lebontja a ma­gyar megegyezés iránt - ne feled­jük, épp ez a cicaharc volt az, ami miatt a magyarok kiábrándultak a kisebbségi pártokból, és ezért nincs ma magyar képviselet a szlovák parlamentben. Ha a jelenlegi hely­zet tovább éleződne, az rontaná an­nak az esélyeit, hogy bármelyik ma­gyar párt is visszaszerezze a szlovák pártokhoz átvándorolt magyar „protestszavazókat”. RÖVIDEN Nyugdíjkifizetés az ünnepek alatt Pozsony. Karácsonykor és új­évkor megváltozik egyes nyug­díjak kifizetésének az időpontja - figyelmeztet a Szociális Biz­tosító (SP). „A karácsonyi ün­nepek miatt egy nappal koráb­ban, azaz december 23-án kapják meg a nyugdíjukat azok a nyug­díjasok, akik ezt a hónap 24. napján, készpénzben szokták át­venni a postán” - tájékoztatta a nyugdíjasokat Jana Hrabková, a Szociális Biztosító kommuniká­ciós osztályának a munkatársa. A következő időpontváltozás az újévet fogja érinteni, illetve azo­kat a nyugdíjasokat, akik a pos­tán szokták átvenni a nyugdíju­kat. , Azokat a nyugdíjakat, amelyek kifizetése 2021 .január 2-án esedékes, 2021 .január 4- én, hétfőn fogják kifizetni. Azo­kat a nyugdíjakat pedig, amelyek kifizetési dátuma 2021 .január 6., egy nappal korábban, 2021. január 5-én, kedden fizetik ki” - közölte Hrabková. Az SP de­cember folyamán utalja át a 13. nyugdíjat is, amit a rendes de­cemberi nyugdíjjal együtt fizet­nek ki. Az első 13. nyugdíjakat december 2-án utalták át, az utolsó átutalási nap december 23. A nyugdíjakkal kapcsolatos részletes tudnivalókat az SP honlapján (socpoist.sk) tették közzé. (TASR) EP: erős jelzés a kisebbségi jogvédelem érdekében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents