Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-17 / 292. szám
10| ISKOLA UTCA 2020. december 17. | www.ujszo.com Selyés diáklány lelt a Cogito abszolút győztese Tizedszer is a Legerén a pozsonyi gimisek A kreatív feladatok, a sok elemzés, boncolgatás megdolgoztatta a csapattagok szürkeállományát (Fotó: mtag) „Az élet tartalmát a nagy feszültség, az alkotás pillanatai jelentik. ” (Márai Sándor) A tehetség nagy adomány, de csak akkor van kézzel fogható eredménye, ha kitartással, szorgalommal párosul. Lénárt Dóra, a Selye János Gimnázium 2. évfolyamos diákja sokszínűén kama„Hogyfutatáj! Nincs idő megnézni részletesen! Mostanában minden tilos. Tilos lett a szabadság. Tilos lett a vágy. Tilos lett a vélemény. Tilos lett a szó." toztatja talentumát. Kitűnő tanuló, tehetséges szavaló, anyanyelvi versenyek sikeres megoldója, díjazottja. A szívügye mégis az írás. Úgy ír, hogy az olvasó a leírt történeteit olvasva szinte érzi Dóri finomságát, lelki érzékenységét. Dóri az első évfolyamban országos győztese lett a Cogito esszéíró versenynek, novellája több lap hasábjain is megjelent. Ez a tanév a járványügyi helyzet miatt rengeteg bizonytalanságot teremtett. A hagyományos országos esszéíró verseny „sorsában” azért bíztunk, mert a személyes jelenlétnek az ünnepélyes díjkiosztáson lett volna „csak” igazán szerepe. A díjazottak mellett évente van egy abszolút győztese is a versenynek. Ez a rangos elismerés Dórinak 2020-ban második alkalommal sikerült. A tavalyi Lebegés című novella után a szakmai zsűri tagjai: Cs. Liszka Györgyi, Szemet Edit, Bolemant Éva személyében idén Dóri „Cica” című novelláját tartották érdemesnek a fődíjra. Dóri! A tavalyi győzelem után idén második alkalommal sikerült! Tehetségedhez nem fér kétség! Kitartásod, alkotókedved pedig maradjon meg sokáig! Részlet a győztes műből: „Hogy fut a táj! Nincs idő megnézni részletesen! Mostanában minden tilos. Tilos lett a szabadság. Tilos lett a vágy. Tilos lett a vélemény. Tilos lett a szó. Tilos lett járni, látni, érezni, tapintani. Robognak vonatok és életek. Mikor tűnt el? Talán januárban, mikor a hírekben egyre többször hallottuk? Vagy márciusban, az első, szobába zárt napon? Vagy valamikor április közepén? Év végén? Mikor tűnt el az élet? ... Hagyták, hogy elhiggyem, hogy visszajön, és minden biztossá válik. Hogy lesz időm bepótolni a nyáron a kihagyott vicceket, nevetéseket, csókokat... Elhittem.És ottapark, a régi szerelmek lábnyoma.” Farkas Adrianna, a versenyző magyartanára Lénárt Dóra kitűnő tanuló, tehetséges szavaló, a szívügye mégis az írás (Fotó: SJG) A nyitrai Konstantin Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara által indított irodalmi verseny, a Legere igazi márkává (modern szóval élve branddé) nőtte ki magát ez alatt a tíz év alatt a szlovákiai középiskolákban tanító magyartanárok és tanulóik körében. A pozsonyi Duna utcai gimnázium számára is lassan már hagyomány szeptemberben bejelentkezni a Le-gerébe, s megkezdeni a „legerézést”, azaz olvasni, értelmezni, elemezni. Idén tizedszer is igent mondtunk a szervezők szívélyes invitálására. A két pozsonyi csapat (Duccások: Izsák Anna, Forró Lilla, Gogh Leona és Márai-sok: Lajos Sára Andrea, Bajkai Barbara, Benkó Emese) hamar összeállt, nem kellett senkit győzködni, ebből is látszik tehát, hogy nem kell még temetni az olvasást, a fiatalok közt is akadnak olyanok - és nem is kis számban -, akik számára a könyvek nélkülözhetetlenek. Idén Márai Sándorra és Szabó Lőrincre esett a szervezők választása, e két író/költőóriást hozták össze a verseny időtartamára. Az 1. forduló feladatainak sikeres megoldásához Márai Zendülők című regényét kellett szinte kívülről ismerni. A feladatok összeállítói szerényen megjegyezték, hogy bizony sokszor (akár négyszer, ötször is) át kell magukat a csapatoknak rágniuk a regényen, hogy minél több pontot szerezzenek az 1. tesztláp kitöltése után. Hiába gondolták a versenyzők, hogy a világjárvány miatt online térbe került verseny könnyebb lesz, mivel hosszabb ideig dolgozhatnak a megoldásokon, illetve segítséget is kérhetnek a közel két hét alatt (merthogy ennyi idő adatott a 10 feladat megoldására, kidolgozására). A kreatív feladatok, a sok véleménynyilvánítás, elemzés, boncolgatás ugyanis megdolgoztatták a csapattagok szürkeállományát, jól kellett sáfárkodniuk az idejükkel, az energiájukkal, mivel közben a középiskolások október második hetétől távoktatásba kerültek, kiszorultak az iskolákból. Meeteken keresztül tartottuk egymásban a lelket, egyeztettünk, agyaltunk, ötleteltünk, míg végső formába kerültek a válaszok. A 10 feladat megoldása 20 oldalt töltött meg. A szöveges szelfínek, a banda működési szabályzatának vagy az idővonalnak a kidolgozása sok-sok óra görnyedést jelentett a regény fölött és a számítógép monitorja előtt. De megérte: az első forduló részeredményei után az élbolyba kerültek csapataink. A 2. és a 3. fordulóra szinte párhuzamosan kellett készülni: keresni a válaszokat a 2. tesztláp kérdéseire, ill. 5 perces kisvideót készíteni, miközben a csapattagok a szélrózsa különböző irányában tartózkodtak (az országos Covidtesztelésen való kétszeri részvételt már ne is említsük). Ahogy Szabó Lőrinc költészetében egyre mélyebben merültek el a versenyzők, úgy nőtt a kreatív szövegek hossza, melyek a 2. tesztlapra kerültek. Szócsepp, tücsökmuzsika elemzése, testpoétika, a költő megzenésített verseinek koncertélményéről szóló naplóbejegyzések közül melyik kaphatná meg a „legelvetemültebb” feladat címet? Természetesen egyik sem, mert nem tört beléjük a versenyzők bicskája. Derekasan megállták a helyüket: a Márai-sok a dobogó 2. fokára állhatták (persze csak képzeletben), az elsős Duccások pedig az 5. helyen végeztek a 13 csapatból. Nekem, a felkészítőnek pedig nem marad más hátra, mint hátradőlni, s hálát adni az égnek, hogy ilyen kiváló tanulókat terelgethetek, csiszolgathatok, biztathatok, s remélni, hogy még néhány éven keresztül dolgozhatom velük, egymást inspirálva, erősítve, motiválva. Van szebb pálya a tanárénál? író Erzsébet magyartanár Dübörög a távoktatás a dunaszerdahelyi egészségügyiben A távoktatás alatt nehéz helyzetbe került diák, szülő és tanár. Márciusban hirtelen otthonainkba szorult be a tanulás és a tanítás, számos problémát magával hozva. Szerencsés helyzetbe kerültünk mi, a Dunaszerdahelyi Egészségügyi Középiskola tanárai. Mi már évek óta digitálisan használtunk egy, az oktatásügyi tárca által támogatott kommunikációs rendszert, csak hát nem teljes kihasználtsággal. A kezdeti nehézségek leküzdésében nagyon nagy segítségünkre volt igazgatónőnk, dr. Miklós Beáta. Ő volt az, aki napról napra kis, képes útmutatóival olyan online kommunikációs felületeket mutatott be, ahonnan egyszerűen és rendszeresen tudtuk megtartani az óráinkat virtuális tantermekben, sőt még az informatikában kevésbé jártas kollégák is könnyedén vették az akadályokat. Mindez nem jöhetett volna létre a szülők és a diákok aktív részvétele nélkül. Elmondhatom, hogy szerencsés régióban élhetek és taníthatok. A kiépített infrastruktúra adott, és diákjaink szociális helyzete lehetővé tette és teszi, hogy a távoktatás az online térben létrejöhessen. Itt megemlíteném az osztályfőnökök nem kicsi szerepét, akik időt és energiát nem kímélve összefogták a diákokat, napirenden kommunikáltak, a szülőkkel tartották a kapcsolatot. Végül elmondhatom, hogy tavasszal már a 3. héten zökkenőmentes volt az online oktatás. Mivel szakiskola vagyunk, számunkra elengedhetetlen a gyakorlati oktatás. Kollégáimmal igyekeztünk értelmesen kitölteni a gyakorlati órák számát. Előtérbe helyeztük a projektorientált oktatást és az esettanulmányok elemzését, a diákok teoretikus tudásának elmélyítését. Mindeközben betekintést kaptunk a rendszer gyenge pontjaiba, amit egy újabb lehetőségnek fogtunk fel. Az iskolába való visszatérés után ezekből a lehetőségből erényt kovácsoltunk, és most a járvány második hullámában ezért dübörög nálunk tovább a távoktatás. Létrehoztunk egy mentori programot, amelynek lényege, hogy az informatikában kevésbé jártas kollégát segíti egy jobb digitális készségekkel rendelkező kolléga. Az elsősök, mivel különböző alapiskolákból érkeztek és más-más platformokat használtak a távoktatás első szakaszában, rögtön az iskolaév elején az osztályfőnöki órák keretében elsajátították az általunk használt távoktatási rendszert. Már a járvány első hullámában kollégáimmal digitalizáltuk a tananyagot, a tanterveket, digitális teszteket gyártottunk, a gyakorlati műveletek elsajátítására oktatófil-Florence Nightingale születésének 200. évfordulójáról is megemlékeztek . (A szerző felvétele) meket forgattunk. A diákoknak és tanáraiknak is nagy segítséget jelentenek azok a munkafüzetek, melyeket tanárok állítottak össze, ki-ki a maga tanterve szerint. A munkafüzetek színesek és a kor követelményeinek megfelelő didaktikai módszereket tartalmazzák. A munkafüzetek segítségével növeljük a diákok szövegértő olvasási, matematikai és pénzügyi készségeit, s kritikus gondolkodásukat fejlesztjük - nemcsak anyanyelvükön, hanem idegen nyelven is. Az idegen nyelv oktatásában hangsúlyt helyezünk az ápolói szakterminológia tanítására is az adott nyelven. Úgy gondoljuk, a távoktatás sikerességéhez és megvalósításához fontos a tanár felkészültsége. Már a távoktatás kezdetekor, tavasszal rendszeresen jelen voltunk és vagyunk különböző tanfolyamokon, konferenciákon, természetesen online térben. Célunk, hogy fizikai jelenlét nélkül is érdekessé és interaktívvá tegyük az órákat diákjaink számára, és ne csak oktassunk, hanem életre is neveljünk. Diákjaink ne érezzék azt, hogy ők a távutas oktatás alatt kevesebbet kapnak az iskolától, mint azon társaik, akik az iskola falai között lettek egészségügyi dolgozók. A végzős diákjaink tavasszal virtuális térben elballagtak, elsőként a járásunkban. Idén is megtartottuk a hagyományos iskolanapot, csak hát nem hagyományos módon. Megemlékeztünk iskolánk megalakulásának 50. évfordulójáról, Florence Nightingale, a modem ápolástan megteremtője születésének 200. évfordulójáról, foglalkoztunk az egészséges életmóddal. November 27-én pedig megleptük végzős diákjainkat egy aprócska figyelmes1 séggel, a zöld szalag helyett iskolánk lógójával ellátott védőmaszkot kaptak levélben. Köztudott, hogy a remény színe a zöld, és abban reményben készültek a védőmaszkok, hogy legalább tavaszra a koronavírus lehetővé teszi számukra a szalagavató megtartását és zökkenőmentesen érettségizhetnek. Számomra a távoktatás hozadéka: mgalmasság a nyitott és inkluzív együttműködésre; a digitális készségeimet fejlesztette és elmélyítette bennem a csapatmunkában az egymásrautaltságot. Dr. Horváth Mária, a Dunaszerdahelyi Egészségügyi Középiskola szaktanára
