Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)

2020-12-17 / 292. szám

www.ujszo.com I 2020. december 17. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Adja át Mistríknek Matovicnak is jót tenne, ha nem ő irányítaná a járvány elleni harcot MARTIN VANÖO Egyáltalán nem elvetendő Zuzana Caputová ötlete, hogy a kormányfő átad­hatná valakinek a koro­navírus elleni harc vezénylését. De alighanem hiba lenne, ha valame­lyik miniszterének adná át a mar­­sallbotot. Például Csehországban és Né­metországban sem a miniszterelnök, hanem egy kormánytag irányítja a védekezést. Nálunk a fő probléma, hogy a nagy „triumvirátus” - jár­ványstáb, válságstáb, kormány - ugyan meghozza a döntéseket, de az intézkedések végső változatába cé­zárként rendre belepiszkált Igor Matovic. És túl gyakran érvénye­sülnek a saját nézetei vagy érzelmei. Az eredmény pedig kiszámíthatat­lan intézkedések és egyre kimerül­­tebb és ingerültebb társadalom. Viszont nem lenne túl jó ötlet az sem, ha Marek Krajcí egészségügyi miniszterre vagy Roman Mikulec belügyminiszterre ruházná át a vé­dekezést, hiszen tulajdonképpen mindkettő a beosztottja, és kérdéses, hogy ezzel változna-e egyáltalán bármi. Ráadásul egyik miniszter sem nevezhető tekintélyes és széles tömegek által elfogadott politikus­nak, akit általános elismertség övez. Több kreativitásra van szükség, ha a megfelelő személyen törjük a fe­jünket. Olyasvalakire van szükség, aki nem aktív politikus, de azért képes a politika nyugtalan vizein lavírozni, általánosan elfogadott személy, emellett vannak kapcsolatai a kor­mánypártokkal. Ilyen például Ro­bert Mistrík. Az első hullám idején az állandó válságstáb tagja volt és utána is aktív közéleti szereplő ma­radt. Mivel tudósról van szó, elvár­hatjuk, hogy a tények és adatok alapján dönt, és mivel nem aktív politikus, attól végképp nem kell rettegnie, hogy egyes döntései miatt zuhanni fog a támogatottsága. Ezért aztán a döntéseket is szabadabban hozhatja meg. Mistrík az elnökválasztáson is indult, csinos tábora volt, de belátta, hogy vissza kell lépnie Zuzana Caputová javára ahhoz, hogy ne az akkori kormánypárti táborból ke­rüljön ki az új államfő. Ezzel a gesztusával szintén sokak elismeré­sét vívta ki. Nem mellékes az sem, hogy azért politikai tapasztalatai is vannak, és tudna egyensúlyozni a járványkezelés és a kormány politi­kai elvárásai között. Igor Matovic a leggyakrabban arra panaszkodik, hogy Richard Sulik keresztbe tesz neki a járvány kezelésében. Mistrík ott volt az SaS alapításánál, és még ma is jó a kap­csolata Sulikkal, tehát az ő részéről feltehetően nem lenne éles támadá­soknak kitéve. Ezzel a húzással pe­dig rendeződhetnének a kormány­­koalíción belüli kapcsolatok is, megnyugodhatnának a kedélyek. A koronavírus Matovicot tönkre­teszi politikailag. Ha átadná az irá­nyítást és ezt a váltást megfelelően tudná kommunikálni, akkor nem rombolná tovább a népszerűségét. És ami szintén nem mellékes, más­sal törődhetne, politikai szempont­ból látványosabb témákkal és ügyekkel, és még azt is bemutathat­ná, hogy előrelátó politikus, és némi alázat is szorult bele. Már csak az­zal, hogy a háttérbe szorította a nagy énjét az ország érdekében. A szerző a Trend kommentátora (Danglár) Abszurd bírság túl sok női vezető miatt Fordítva sült el a „női kvóta". A francia állam 90 ezer euróra büntette a párizsi önkormány­zatot, amiért „túl sok a nő a vezetésben". Anne Hidalgo, Párizs főpolgármestere abszurdnak nevezte a döntést. A büntetés még a 2018-as évre vo­natkozik, a közszolgálati minisztéri­um bírságolta azokat a közintézmé­nyeket, amelyek nem tartották be azt az intézkedést, hogy a nőknek és a férfiak egyenlő számban kell lenniük a vezetésben. Ezt a bírsági kötelezett­séget azóta már eltörölte a tárca. „Örülök, hogy azért kaptunk bün­tetést, mert túl sok nő van a vezetés­ben” - mondta a polgármester. A vá­ros vezetésében 11 nő és 5 férfi foglal helyet, 69 százalék a nők aránya. „Az a nagyon szép a bürokráciá­ban, hogy egyáltalán nem ismeri a fi­nomságot, és mindenre képes” -„Az a nagyon szép a bürok­ráciában, hogy egyáltalán nem ismeri a finomságot, és mindenre képes." mondta ironikusan Anne Hidalgo. Azt is bejelentette, hogy a büntetést együtt fogja befizetni a női helyette­seivel és a kabinetvezetőkkel. „Javasolni fogom minden női frakcióvezetőnek, a kormánytöbb­ségből és az ellenzékből is, hogy tartsanak velük, ha van kedvük hoz­zá” - mondta. „Ez a büntetés természetesen ab­szurd, igazságtalan, felelőtlen és ve­szélyes” - hangsúlyozta a polgár­­mester. A francia közszolgálati miniszté­rium vezetője szintén nő. Amélie de Montchalin szintén elismerte, hogy ez a tavaly visszavont intézkedés ab­szurdvolt. „A nők ügye többet érdemel! Azt szeretném, ha a Párizs által 2018-ra befizetett büntetésből konkrét prog­ramokat finanszíroznánk a női veze­tők népszerűsítésére a közszolgálat­ban”-írta a miniszter. (MTI) Sűrű lehet Trump utolsó hónapja FELEDY BOTOND Ahogyan jött, olyan hirtelen megy is? Nem, ez nem Donald Trump. Az amerikai elnök választási csatái három színterén is látvá­nyos vereséget szenvedett a héten. Egyrészt az elektori kol­légium tisztán, balhé nélkül megválasztotta Joe Bident az Egyesült Ál­lamok következő elnökévé. Korábban még arról szóltak a hírek, hogy majd egyes kormányzókat Trump arra kér, hogy más elektorokat küld­jenek, de itt mindenesetre még a Republikánus Párton belül sem volt fo­gadókészség az eredmény pusztán politikai ellehetetlenítésére. Donald Trump az egyik legszerencsésebb amerikai elnök annyiban, hogy három legfelsőbb bírósági bírát is kinevezhetett négy éve alatt. Ez­zel egyértelműen elmozdította a testületet egy konzervatív többségi irányba. Ennek ellenére ez a fórum is elutasította a héten azt a texasi ke­resetet, amely az USA más államainak választási eljárása ellen emelt panaszt. Ezzel Trump kifulladni látszik, reményei végleg szertefoszla­nák, hogy jogi úton legalább egy kis elégtételt vegyen. Lényegében ér­demi választási csalást nem találtak eddig sehol, az összeesküvés-párti radikális internetes oldalakat leszámítva. Végül, és talán az a legkényesebb és legkellemetlenebb számára, a sa­ját igazságügyi minisztere is bejelentette távozását. Hova siet így egy miniszter, mikor január 20-án, alig egy hónap múlva úgyis lejár a man­dátuma és az egész garnitúra kicserélődik a Fehér Házban? William Barmak mégis fontos volt, hogy most mondjon le, az elnök pedig szo­kásos módon a Twitteren válaszolt: a korábbi hangos üzeneteihez képest rövid, udvarias tweetben jelezte Barr távozását. Barr az egyik leghűségesebb emberként indult Trumpnál, rövid idő alatt ő volt az elnök második igazságügyi minisztere Jeff Sessions után. Trump szemében William Barr érdeme volt, hogy a Mueller-jelentést, amely az előző elnökválasztási kampányba való orosz beavatkozás két éven át tartó vizsgálatát zárta le, politikailag a lehető legpuhábban ke­zelte. Most még ez a Barr is úgy döntött, hogy a finálét nem csinálja vé­gig. A választás után finoman ellentmondott Trumpnak, amikor jelezte, hogy egyelőre nincs nyoma nagy választási csalásnak. Ez az üzenet homlokegyenest szembe ment a Fehér Ház üzenetével, miszerint elcsalták a választást. Mégis, Trump saját hűséges embere is inkább tiszta vizet akart önteni a pohárba. Alighanem még egy dolgot akar elkerülni Barr. Azt, hogy az ő mi­nisztersége alatt jöjjön egy sor egyéni elnöki kegyelem: a sajtó szerint Trump több megvádolt vagy elítélt harcostársának szeretne elnöki ke­gyelmet adni, mint azt novemberben már megtette Flynnel, az orosz ügyben lebukott és hamisan tanúskodó első nemzetbiztonsági tanács­adójával. Elnöki négy éve alatt összesen 29 személynek adott kegyelmet, most gyorsan jöhet még egy pár. Trump hatalmának elillanása a harcostársai és támogatói látványos szétszéledésével jár. A Republikánus Párt nehéz döntés előtt áll, hogy megtartja-e a Trump-családot a kegyeiben, vagy új jelölteket keres 2024-re. FIGYELŐ Virtuálisan iktatják be Bident Joe Biden megválasztott amerikai elnök és Kamala Harris megvá­lasztott alelnök január 20-án a tör­vényhozás épületének lépcsőjén teszi le az esküt, a beiktatási cere­mónia nagyrészt virtuális lesz a koronavírus-járvány miatt. A ren­dezvényt és a hagyományos felvo­nulást is korlátozott számú részt­vevővel tartják meg, a tervezési bizottság felszólította az embere­ket, hogy ne utazzanak Washing­tonba a beiktatásra. Ez az esemény korábban százezreket vonzott. A beiktatás hasonló lesz a Demok­rata Párt nyáron tartott elnökjelölt­állító konvenciójához, amelyen szintén többen csak virtuálisan vettek részt. A világjárvány a szakértők szerint csak súlyosbodni fog télen az USA-ban is. Joe Biden bejelentet­te, hogy elnöksége első száz nap­jában százmillió amerikai állam­polgárt akar beoltatni a koronaví­rus ellen. Azt továbbra sem tudni, hogy a tá­vozó Donald Trump hajlandó-e részt venni Biden beiktatásán, il­letve találkozni vele és átadni a Fehér Házat, ahogy azt a hagyo­mányok megkövetelik. (MTI) Kína is a Pfizer vakcináját veszi A sanghaji székhelyű Fosun gyógyszercég bejelentette, hogy százmillió dózis koronavírus elle­ni vakcina behozataláról kötött megállapodást a német BioNTech gyógyszergyártóval, amely az amerikai Pfizerrel közösen fej­lesztette ki oltóanyagát. A Fosun a megállapodás értelmében a Pfizer/BioNTech vakcina kizáró­lagos fejlesztője és értékesítője le­het Kína szárazföldi részén, ha a kínai hatóságok engedélyét is megkapja. A BioNTech 2021 -ben legkevesebb százmillió dózist ad a vakcinából Kínának. A Fosun előlegként 125 millió eurót fizet ki december 30-ig, a fennmaradó 125 milliót pedig azután, hogy meg­kapja az engedélyeket a kínai ha­tóságoktól a belföldi értékesítésre. Jelenleg öt kínai koronavírus­­oltóanyag tart a klinikai tesztek ötödik fázisában. Ezeket az Egyesült Arab Emírségekben, Brazíliában, Peruban és Pakisz­tánban is tesztelik. A Pfizer/BioNTech vakcináját már engedélyezték az USA-ban, Kanadában és az Egyesült Ki­rályságban, az EU napokon belül kiadj a az engedélyt. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents