Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)

2020-12-17 / 292. szám

KÖZÉLET www.ujszo.com | 2020. december 17. I 3 tilalom, járványterv, oltásterv - újdonságokról döntött a kormány Kijárási jelentős NAGYROLAND Pozsony. December 19-től kijárási tilalom lép érvénybe - jelentette ki Marek Krajőí egészségügyi minisztsr. A kormány emellett elfogadta az új járványügyi jelzőlámpát, valamint az egészségügyi tárca szakértőinek vakcinaprogramját is. Amellett, hogy a kijárási tilalom nem vonatkozik a karácsonyi láto­gatásokra, további kivételek is ér­vényben lesznek. A kabinet dönté­se alapján továbbra is lehet mun­kába, postára, boltba, gyógyszer­­tárba és orvoshoz járni, valamint természetesen koronav'írustesztre is. Nincsen betiltva a séta a termé­szetben, és az individuális sporto­lás is megengedett. Ha valamilyen közeli hozzátartozónkról gondos­kodunk, akkor is elhagyhatjuk a lakhelyünket, valamint a külön háztartásban élő szülők is meglá­togathatják a gyereküket. Az isten­tiszteleteket továbbra is engedé­lyezik, és a karácsonyfa megvásár­lása szintén a kivételek közé tarto­zik. Az ország előző, novemberi le­záráshoz, az úgynevezett lock­­downhoz képest viszont újdonság, hogy engedélyezik a rekreációs célból történő utazást-például a sí­központokba, a hotelekbe, vagy a hétvégi házakba, ám ezeknél is ér­vényes, ami a családi látogatások esetében, vagyis legfeljebb két háztartásból találkozhatnak az em­berek. Temetésre, házasságkötésre és keresztelőre szintén lehet menni, és azt sem tiltották meg, hogy az in­terneten rendelt árukat átvegyék a boltokban, ha azok meg tudják ol­dani az áru ablakon történő kiadá­sát. Stefan Holy, a törvénykezésért felelős kormányfőhelyettes arra kérte a munkáltatókat, hogy akik csak tehetik, válasszák az otthoni munkát (úgynevezett home office), hiszen ezzel is nagyban csökkent­­hetik a járvány terjedését. A lockdown Holy szerint január 10-ig marad érvényben. Matoviö feldúlt volt Érdekesség, hogy a sajtótájékoz­tatón nem vett részt Igor Matovic (OEaNO) miniszterelnök, holott korábban mindig ő ismertette az új intézkedéseket. Az újságírók azon­ban találkoztak vele a kormányépü­let kijáratánál. A láthatóan feldúlt kormányfő először nem is akart vá­laszolni a kérdésekre, végül mégis­csak maradt pár mondat erejéig. Ar­ról, hogy miért nem állt ki az egész­ségügyi miniszterrel közösen, Matovic azt mondta, hogy az új in­tézkedésektől „rosszul van”. A mi­niszterelnök ugyanis végig azt sze­rette volna elérni, hogy karácsonyig legalább 3 fordulós országos teszte­lést szervezzenek, ezzel Szlovákia elkerülhette volna a lockdownt. A miniszterelnök továbbá bírálta Ri­chard Sulik gazdasági minisztert, aki elmondása szerint nem volt képes bebiztosítani a szükséges antigén­teszteket, és Zuzana CaputoVát is, aki nem támogatta a tömeges szűrés kö­telezővé tételét. Krajöí jelzőlámpája Ha a karácsonyi lockdown segít­ségével némileg sikerülne irányítás alá vonni a fertőzés terjedését, élet­be léphetne a Marek Krajcí (OEaNO) által kidolgozott járványügyi jelző­lámpa, amely végre rendszert vihet­ne az eddigi kaotikus helyzetkeze­lésbe. A jelzőlámpa 7 különféle színnel számol, attól függően, hogy mennyire súlyos a fertőzés terjedé­se. Mind a hét fázisban más-más óv­intézkedések lennének érvényben. Az első, úgynevezett zöld állapot­ban a korlátozások mértéke mini­mális, a kültéri tömegrendezvénye­ket például ezer főig lehetne meg­tartani, minden diák járhatna isko­lába, és a kórházlátogatásokat is en­gedélyeznék. Ha a járványhelyzet rosszabbodna, jöhetne a sárga és a narancssárga fázis, ám ezekben még csak regionális intézkedésekről len­ne szó. Az országos korlátozás csak ak­kor következne, ha elérnénk a ne­gyedik fázisba. Ehhez három muta­tót vesznek figyelembe: a fertőzöt­tek számának előző heti átlagát, a kórházban kezelt személyek számát, valamint a reprodukciós számot. A jelzőlámpa szerint akkor beszélhe­tünk súlyosabb helyzetről, ha a heti fertőzöttszám átlépi az ezret, több mint 1500 ember fekszik kórházban, a reprodukciós szám pedig megha­ladja az 1,1-et. Ha a felsorolt felté­telek közül 2 teljesül, akkor a jelző­lámpa a negyedik fázisba kapcsol, és jönnek az országos szigorítások. Ebben az esetben a tömegrendezvé­nyek létszáma 6-ra csökkenne, a kö­zépiskolákba már csak a végzős di­ákok járhatnának, a sporteseménye­ket pedig nézők nélkül tartanák meg. Fekete fázisban Az utolsó három fázisba akkor lépnénk át, ha a helyzet fokozatosan tovább romlana. A hetedik, fekete színnel jelölt állapot a legsúlyosabb, Szlovákia jelenleg ebben tartózko­dik. Itt a heti esetszám átlaga már meghaladja az ötezret, a reproduk­ciós szám 1,3 fölött van, a kórhá­zakban pedig már több mint 2500 beteget kezelnek (ebből a háromból „Rosszul vagyok tőlük." Igor Matovié kormányfő a járványellenes intézkedések tegnap elfogadott szigorításáról az első kettő jelenleg teljesül). Ha ezek a számok a szigorításoknak kö­szönhetően csökkenni kezdenének, akkor lassacskán visszatérhetnénk az alsóbb fázisokba, végül pedig a regionális intézkedésekhez. Kész az oltásterv Könnyen elképzelhető tehát, hogy jövő év januárjától arra kell majd odafigyelnünk, hogy az ország ép­pen melyik fázisban tartózkodik. A jelzőlámpa akár még hónapokig is velünk maradhat, hiszen a megfele­lő mennyiségű oltóanyag várhatóan csak tavasszal érkezik meg az or­szágba. Az első 300 ezer vakcina ugyan már januárban itt lehet (fel­téve, ha az Európai Gyógyszerügy­nökség még az idén jóváhagyja a Pfizer és a BioNTech oltóanyagát), de ez messze nem elég ahhoz, hogy legyőzzük a járványt. Egyes szak­értők szerint legalább 50 százalékos átoltottság kellene, Ursula von der Leyen viszont szerdán 70 százalé­kos átoltottságról beszélt. A szlovák egészségügyi tárca már javában készülődik a vakcinaprog­ramra. A kormány szerdán hagyta jóvá az úgynevezett oltástervet, amely részletezi a koronavírus elle­ni vakcina beadatásának módját. A dokumentum alapján a lakosság be­oltása 2021 elején kezdődne, és akár az évvégéig is elhúzódhat. 4 hullám Avakcinázás4hullámból állna: az elsőben az egészségügyi alkalma­zottakat, a szociális otthonok gon­dozóit, valamint a kritikus infra­struktúrában dolgozókat oltanák be (ide azok a szakmák tartoznak, ame­lyek elengedhetetlenek az ország működése szempontjából). Őket követnék a 65 év felettiek, valamint a krónikus betegek. Az oltás harma­dik hulláma azokat érintené, akik az átlagosnál nagyobb mértékben van­nak kitéve a fertőzés kockázatának, vagyis a tanárok, a hajléktalanok és a marginalizált roma közösségek tagjai, valamint a menedékkérők. Az utolsó fázisban jöhetne a lakosság hátralevő része, a 18 évesnél időseb­bek. A felsorolt csoportok tagjai foko­zatosan kapnak majd értesítést, hogy mehetnek beoltatni magukat. Az ol­táshoz szükség lesz egy 24 óránál nem régebbi negatív koronavírus­­tesztre (elfogadják az antigéntesztet és a PCR-tesztet is). Amennyiben valakiről az oltás előtt egy nappal derül ki, hogy fertőzött, 90 napot várnia kell a vakcina beadatására. A teszteredményen kívül egy kérdő­ívet is ki kell tölteni a korona.gov.sk nevű honlapon. Az itt megadott te­lefonszámra érkezik egy SMS, melyben részletezik, mikor és hova mehetünk beoltatni magunkat. Az oltás előtt egy nappal érkezik egy to­vábbi figyelmeztető üzenet is, amelyben a negatív teszt szükséges­ségére is emlékeztetnek. Vakcinaközpontok Az oltás beadatására az egészség­­ügyi minisztérium speciális vakci­naközpontokat alakítana ki. Ezekből a kezdetben 25 lenne, később a szá­mukat megnövelnék 79-re, úgy, hogy minden egyes járásban elérhető le­gyen egy ilyen központ. Emellett lét­rehoznának külön oltócsapatokat, amelyek a szociális otthonok lakói­nak adnák be az oltóanyagot. A vak­cinaközpontokban hasonló higiéniai feltételeket kellene biztosítani, mint a hagyományos orvosi rendelőkben. Az oftócsapatok 1 orvosból, 2 nő­vérből és 2-4 adminisztratív munka­társból állnának. Napi 12 órában tar­tanák nyitva a központokat, talán még a hétvégén is. A csapatok tagjai 6 óránként váltakoznának. A központokban naponta legalább 500 embert szeretnének beoltani. A helyszíneken egyszerre legfeljebb 20 ember tartózkodhatna: 5-6 személy a várótermekben, ahol kitöltenének egy kérdőívet az egészségügyi álla­potukról, valamint aláírnák a bele­egyező nyilatkozatot. Három ember tartózkodhatna az oltás konkrét helyszínén, további 8-10 ember pe­dig azokban a termekben, ahol az ol­tás beadatása után 30 percig megfi­gyelnék az egészségügyi állapotu­kat. Covid-kórház alakul Az egészségügyi minisztérium eközben arról tájékoztatott, hogy nagyon sok embert kezelnek kór­házban; jelenleg 2319 személyt ápolnak koronavírussal, vagy annak gyanújával. Trencsén megyében a legsúlyosabb a helyzet, ezért a tárca radikális lépésre szánta el magát: a vágújhelyi kórházat teljesen átala­kítják, ettől a héttől kezdve már csak koronavírussal fertőzött betegeket fogadnak. A kórházban összesen 60 fertőzöttet lesznek képesek ellátni. A járványhelyzetre való tekintet­tel Trencsénben múlt hét pénteken rendkívüli szigorításokat fogadtak el. Betiltottak bármiféle rendez­vényt (még 6 fő alatt is), moziba, színházba és templomba sem lehet menni. Ezen kívül a városban tö­meges mintavételt szerveznek a hétvégén. A tesztelés önkéntes ala­pú lesz, és Richard Rybnícek pol­gármester minden ott élőt arra kér, hogy vegyenek részt rajta. A min­tavétel költségeit 50-60 ezer euróra becsülik, amelyet a város fog finan­szírozni. A világjárvány a fizetések alakulására is rányomta bélyegét MOLNÁR IVÁN Az idei látványos visszaesás után jövőre már növekedési pályára állhat a szlovák gazdaság. A jegybank legfris­sebb elemzése szerint azon­ban a munkát keresők ebből egy ideig még nem sokat éreznek majd, a munkáltatók a megtartott alkalmazottaikkal végeztetik el a többletmunkát. Pozsony. „A koronavírus-jár­­vány okozta átmeneti gazdasági válság miatt a szlovák gazdaság teljesítménye idén ugyan 5,7 szá­zalékkal esik vissza, azonban már jövőre 5,6, egy évvel később pedig 4,8 százalékos növekedésben re­ménykedhetünk” - jelentette be Peter Kazimir jegybankelnök az ál­tala vezetett intézmény szerdán közzétett elemzésére hivatkozva. A központi bank az ezt megelőző, őszi előrejelzésében az idei évre még több mint 8 százalékos visszaesés­sel számolt, Kazimir szerint azon­ban időközben kiderült, hogy Szlo­vákia legfontosabb kereskedelmi partnereinél nem csökken olyan mértékben a kereslet, mint azt ere­detileg feltételezték, amiből legin­kább az autóiparunk profitál. Odor Lajos, a jegybank alelnöke szerint nem kevésbé fontos tényező, hogy Szlovákiában a lakossági kereslet sem csökkent olyan látványos ütemben, mint egyes nyugat­európai országokban. A jegybank szerint a szlovák gazdaság teljesít­ménye a jövő év második felében térhet vissza a járvány előtti szint­re, Kazimir szerint azonban sok függ majd attól, hogy mikor kezdik el a tömeges oltást, és attól is, hogy hányán oltatják be magukat. A jegybank is elismeri azonban, hogy ha jövőre be is indul a gazda­sági növekedés, az alkalmazottak egy ideig még nem számíthatnak látványos javulásra. Akik elvesztet­ték a munkájukat, azoknak egy jó ideig még nem lesz könnyű újat ta­lálni. , A járvány okozta válság miatt csak idén 70 ezer munkahely szűnt meg. A foglalkoztatottság jelenleg így csaknem 2 százalékkal marad el a tavalyitól, jövőre pedig további, majd 1 százalékos visszaesés várha­tó. A foglalkoztatottság csak 2022- től kezdhet el lassan nőni” - állítja Kazimir. Szerinte a munkanélküliek aránya, a járvány előtti 5 százalékról jövő nyárra 8 százalékra nőhet, és még 2022-ben is csak 7 százalékra esik vissza. A válság előtti szintre leghamarabb 2023-ra tornászhatjuk vissza magunkat. Érdekes prognózissal rukkolt elő a jegybank a bérek tekintetében is. Míg a cégek többsége a válságra hivat­kozva igyekszik a lehető legalacso­nyabb szinten tartani a fizetéseket, Kazimir szerint idén 3, jövőre 4,8, egy évvel később pedig 4,9 százalékkal nő a nominális bruttó átlagbér Szlová­kiában. A jegybank szakemberei is elismerik azonban, hogy idén nem beszélhetünk reális béremelésről. A most kiadott elemzésük szerint az, hogy az alkalmazottak egy része töb­bet keres, egész egyszerűen csak az­zal magyarázható, hogy a cégek az elmúlt időszakban rengeteg alkalma­zottat bocsátottak el, és a munkát he­lyettük most a többieknek kell elvé­gezniük. A bérek növekedése mögött így csak az áll, hogy az alkalmazot­taknak még több túlórát kell vállal­niuk. A jegybank szerint a munkál­tatók az elkövetkező hónapokban is igyekeznek majd a lehető legjobban kihasználni a meglevő alkalmazotta­ikat, még több munkát osztva ki rá­juk, valós - az elvégzett munka mennyiségétől független - béreme­lésekre így leghamarabb a jövő év második felétől számíthatunk. A koronavírus-járváiiy okozta gazdasági visszaesést a fizetéseiken ráadásul az eleve rosszul keresők ér­zik meg a legjobban. „A járvány a legnagyobb érvágást a bruttó 580 eurónál kevesebbet keresőknek okozta, közülük ugyanis rendkívül sokan dolgoznak azokban az ágaza­tokban, amelyeket a megszorítások a leginkább érintenek, így például az éttermekben és szállodákban. Szá­mításaink szerint ezeknek az alkal­mazottaknak a járvány kitörése óta átlagosan 10 százalékkal csökkent a bére, míg például az átlagosnál jóval nagyobb fizetésekkel büszkélkedők esetében a csökkenés elenyésző volt” - nyilatkozta lapunknak Éenka Buchláková, a FinGO.sk pénzügyi tanácsadó társaság elemzője.

Next

/
Thumbnails
Contents