Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-16 / 291. szám
www.ujszo.com I 2020. december 16. KULTÚRA 111 Feloldódás, vagy valami egészen más CSANDAGÁBOR Mellár Dávid a matéria megszállottja. Minden érdekli, ami anyagból van, s ami nincs abból, azzá teszi. Anyag a test, anyag a föld, a tűz, a jóg, a hó, a pára - amint ez már a kötet első versében kórdós formájában demonstrálódik: „Mit jelent a test a földnek: Kidolgozandó anyagot, / táplálékot vagy fölösleges lerakódást, terhet?" Az anyagot aztán az érzékszervek járják körül, s mi sem természetesebb, hogy az antropomorfizálódott anyag is érez: „Mit érezhet a jég, amikor még szinte hozzá sem / értél, máris izzad, s maga lesz az elcsöpögő verejték? / Vagy a hó, ha izgatottan markolod, de már az aktus / előtti ölelésben elfolyik.” Jól látható, hogy az anyag nem egyszerűen megéled és az élőlény tulajdonságait veszi fel, hanem bensőséges, konkrétan intim viszonyba kerül vele. Nagyon fontos ez a kötetnyitó darab, mert szinte az egész műnek megadja az alaptónusát. Itt kell kiemelni a könyv jó szerkezetét, nemcsak a felépítését, hanem a megszerkesztettségét is. Az anyag egyébként folyamatosan változik, mintha a szerző a hérakleitoszi definícióból indulna ki s ahhoz is térne vissza: Minden dolog áramlik, minden állandó változásban van. A szerves lebomlik, a szervetlen szervesül. Egyik a másiknak trágyája. A már említett természeti anyagok mellé később felveszi - a verejtéken kívül - a vizet, a kettő együttesét („verejtéktócsa”), a szilárd halmazállapotú anyagok szinesztéziás metamorfózisát („homokszökőkútként kicsordul saját medréből”), az anyaghoz a tektonikus mozgást társítja, egy helyt épp a hó olvadásának képében: „Önmegismerése a másban, / ahogy találkoznak, a némán / nedvesedé vagy keményedő / érintkezésben. De csináljon / bármit: / ugyanabban az izzadásban, / havazásban, csöpögésben, / ugyanabban az olvadásban / lesz rajtakapva, a víz / valamely formájaként. / Akár a pára átlátszó szökése: / észrevétlenül távozik / a tett helyszínéről, / hogy később öntudatlan / újra aláhulljon kötöttebb, / érinthetőbb anyagként.” Ebből az idézetből is kitetszik, hogy az anyagot a maga természetes mozgásában, átváltozásaiban ragadja meg, vány perverziója”. Jó ez az állandó oldás és kötés, feloldódás és dermedés végigvitele a köteten, ami végül mindig emberi-nemi dimenziókba fut ki, „hogy végül, mint egy elképzelhetetlenül / masszív lerakódás, teljesen feloldódjon / egy vágy nélküli hevülésben”. Bravúros leleményekből nincs hiány, álljon itt mind közül egy, amely azt a látványt ragadja meg, amikor „a kutya (...) a szürke macskakőre / bámult.” Vagy említsük meg egy igen kiválóból azt a részt, mely a seb szótag ismétlésére bízza a dinamikát: „Adott volt minden - centiben, literben, energiában és sebességben rétegezi, úgy vizsgálja. Az első című versben szépen látszik ennek a vizsgálódásnak a milyensége: az látszik tudniillik, hogy az anyagnál és az anyag metamorfózisainál is jobban érdekli a változás maga, a folyamat mint látvány, amikor valamiből másvalami lesz, megköt vagy éppen feloldódik: „Az első vulkanikus életjel, az utolsó magkitörés, / amikor először reped meg a föld”. Mi sem természetesebb, hogy a folyékony anyagok közt a vér és az egyéb testváladékok is szóhoz jutnak. Látványos költészet ez, a szerzővel szólva „az esztétika vágya, a látmérve — / de mégsem. A gondolat nélküli hús sebezhetősége.” És akkor még egy, szinte már axiómaszerű kis részlet: „Mit sem tudsz a burjánzó anyajegyek mögött megbúvó / apakomplexusról.” Az elején említettem a tudatos szerkesztést és a megszerkesztettséget. Egészen apró kis mozzanatokban is tetten érhető: Az utolsó emlős című vers zárlata („amíg a lángcsóvák / felül nem írnak minden számmal mérhető és / felszámolható hiányt.”) szépen egybecseng a rá következő vers címével: Hiánypatológia. Két vers is (A szem; Beautifúlagony.com) így kezdődik: „Zárt szemmel”, e két vers egymást kö-Van a kötetnek egy metafizikai-szakrális szála is, de ezt a testiség-nemiség szála rendre elnyomja. Amiként ez a testiség rendre mindenen felülkerekedik. veti, az első így indul: „Zárt szemmel csinálni, / csak a köztesben nyitni”, a második pedig: „Zárt szemmel a világ olyan, mint ha / végigimádkoznád.” Egyébiránt van a kötetnek egy metafizikai-szakrális szála is, de ezt a testiség-nemiség szála rendre elnyomja. Amiként ez a testiség rendre mindenen felülkerekedik. Ezt a markáns és domináns szálat szépen végig lehetne vezetni a köteten, mert minden a testen fordul meg: kitépődik az idegcsomó, de kitépődik a nyelv is, s ez utóbbi (az olvasást hozva be a képbe) a nyelv valamennyi jelentését magában foglalja. F ontos alkotórésszé válik a bőr: a bőrre kerülő tetoválás, az összevarrt bőr, a bőr alatti erek, a kopó bőr - egyáltalán: nagy szerephez jut a test mint térkép, állandóan megújuló vonalakkal és vonásokkal. Rendre ezeket az átváltozásokat látjuk, a közbeszédben a kígyó leveti bőrét, a versben (Formabontás): „A kígyó túllép régi körvonalán, hogy újrateremtse önmaga határait.” Mellár Dávid verseskötetét Németh Zoltán szerkesztette. Borítóterv: Csillag Lajos. Erős, határozott hangú, egységes, összefüggő, rétegezett, dinamikus kötet. Príma matéria. Mellár Dávid: Vagy valami egészen más. Kalligram, 2020, 80 oldal. RÖVIDEN Nógy új taggal bővül a DIA Budapest. A Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) tagjává választották Bereményi Géza írófilmrendezőt, Csapiár Vilmos írót, Kukorelly Endre írót, költőt és Tóth Krisztina írót, költőt - közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM). 2020-ban ajárványügyi korlátozások miatt nem tarthatta meg éves tagválasztó gyűlését a DIA, ezért a tagok emailben, valamint levélben döntöttek az új tagok felvételéről. A négy új tag megválasztásával a testület létszáma így ismét 36 főre emelkedett. A DIA posztumusz tagjává választották a nemrég elhunyt Szőcs Géza költőt, írót. A PIM által fenntartott DIA az elmúlt évtizedek, valamint napjaink magyar irodalmának legkiválóbbjait gyűjti össze, életművüket digitalizálja és ingyenesen hozzáférhetővé teszi a múzeum honlapján. (MTI, k) Újabb művek a filmarchívumban Los Angolos. Christopher Nolan A sötét lovag című filmje és a Grease is bekerült az amerikai Nemzeti Filmarchívumba. Idén rekordszámú, kilenc női rendező és nem fehér rendező által forgatott film került be az archívumba, amely évről évre bővül. A nyilvántartást vezető Kongresszusi Könyvtár hétfőn jelentette be, hogy a megőrzésre újonnan felvett 25 film között A sötét lovag és a Grease mellett szerepel a Blues Brothers és a Sidney Poitiers-vel forgatott Nézzétek a mező liliomait! című vígjáték. A könyvtár kulturális, történelmi és művészeti értékeik alapján 1988 óta válogatja be a megőrzésre szánt filmeket az archívumába, amely az idei bővítéssel együtt már 800 filmet tartalmaz. Az idei válogatásban van Kathryn Bigelow A bombák földjén című filmje, a Shrek című animációs film és a Freedom Riders című dokumentumfilm is. Olyan klasszikusok is bekerültek a válogatásba, mint Otto Preminger Az aranykezű férfi című krimije, Stanley Kubrick Mechanikus narancs című alkotása, valamint a Buena Vista Social Club. (MTI, k) LETESZTELT karácsony Nincsenek előre legyártott terveik. Az aprólékos előkészületek nem náluk zajlanak. „Szervezni csak éles helyzetben tudok, akkor viszont nagyon." Ezt NAGY-KÁLÓZY ESZTER állítja magáról. Férje, RUDOLF PÉTER a többlépcsős bevásárlás bajnoka. S ha már mindent beszerzett, ami a karácsonyi főzéshez-sütéshez szükséges, kezdődhet a játék. Két Kossuth-díjas művész mesteri összjátéka a konyhában. Mint a legtöbb családban, náluk is van néhány vissza-visszatérő íz. A bejgli mellett a székely káposzta és a majonézes krumpli. Mindemellett a legnagyobb feladat: összeterelni a gyerekeket. ► Karácsonyi vendég: Beer Miklós nyugalmazott váci rnegyéspüspök. „Esélyt kaptunk egy meghittebb karácsonyra" ► Riportúton: Nincs karácsony játék nélkül. Bepillantás a kékkői játékmúzeumba Ünnepi dupla számmal, 116 oldalon megjelent a Misarnap'
