Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)

2020-12-16 / 291. szám

www.ujszo.com | 2020. december 16. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 19 A vállalkozókon spórol idén a Matovic-kormány MOLNÁR IVÁN CT'm h & VSKW flHHHHMni A jegybank szakemberei is elismerik, hogy a kormány leginkább a vállalko­zásoknak nyújtott állami támogatásokon spórolt (TASR-feivétei) Pozsony. A jegybank legfris­sebb elemzése szerint az államkassza kiadásai idén alacsonyabbak lesznek annál, mint amivel a Matoviö-kabinet még nyáron számolt. A kor­mány leginkább a vállalkozá­soknak nyújtott támogatáso­kon spórol, így az sem csoda, hogy csaknem minden ötödik megkérdezett fontolgatja vállalkozásának a feladását. Az idei évre az eredetileg, vagyis még az elmúlt év végén elfogadott költségvetés azzal számolt, hogy az állam idén 2,77 milliárd eurós defi­cittel zárja a gazdálkodását, vagyis ennyivel haladja majd meg a kiadá­sok összege a bevételekét. Az idei hiány eszerint a bruttó hazai termék (GDP) 2,8 százaléka lett volna. Módosított büdzsé Tavasszal azonban beütött a koronavírus-járvány, amelynek már az első hulláma is hatalmas felfor­dulást okozott az állam gazdálkodá­sában. A járvány okozta gazdasági válság miatt a vártnál kisebb összeg folyt be az államkasszába, miköz­ben a leginkább sújtott ágazatok megmentésére és a járványügyi in­tézkedésekre fordított összeg miatt megugrottak az állam kiadásai. A kormány így már nyáron kénytelen volt módosítani a költségvetésen. Hosszas számolgatás után arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy az em­lített tényezők miatt az állam kiadá­sai idén 42 százalékkal nőnek az ere­detileg tervezetthez képest, miköz­ben a bevételek 9 százalékkal esnek vissza. A deficit így az említett 2,77 milliárd helyett 11,95 milliárd euró lesz, ami a GDP csaknem 15 száza­lékának felel meg. Takarókos állam? Az év végéig már csak pár hetünk maradt hátra, és a jegybank legfris­sebb elemzése szerint a hiány nem lesz olyan nagy, mint azt még nyá­ron gondolták. A várt 11,95 milliárd helyett november végén 5,2 milliárd euró körül mozgott a deficit. A jegy­bank statisztikai és kutatási részle­gének az elemzői szerint december­ben ugyan mindig megugranak a ki­adások, a deficit azonban így sem lesz akkora, mint azt eredetileg ter­vezték. „Hogy az állami költségve­tés hiánya nem lesz olyan nagy, az elsősorban a tervezettnél alacso­nyabb kiadásokkal magyarázható. Ezek november végén csaknem 8 milliárd euróval maradtak el az ere­detileg tervezettől” - áll a most köz­zétett elemzésében. A jegybank szakemberei szerint a kisebb kiadá­sokhoz az is hozzájárult, hogy a kor­mány jóval kisebb összeget fordított a járvány okozta gazdasági károk enyhítésére. Míg eredetileg azzal számoltak, hogy a járványügyi in­tézkedések 4,9 milliárd euróval csa­polják meg a költségvetést, ez az összeg 1,16 milliárd euróval kisebb lesz. A jegybank szakemberei is el­ismerik, hogy a kormány leginkább a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokon spórolt. Elégedetlen vállalkozók A vártnál kisebb támogatásokat a vállalkozások is megérzik. A Szlo­vák Vállalkozói Szövetség (PÁS) legfrissebb, december elején elvég­zett felmérése szerint a vállalkozók már az eddigi intézkedésekkel sem voltak elégedettek. A vállalkozók szerint a járvánnyal kapcsolatos ál­lami támogatás eleve elenyésző, vagyis akkor sem segít rajtuk jelen­tősebb mértékben, ha hozzájutnak, a támogatás elintézése ráadásul bo­nyolult ügyintézést igényel. „A vál­lalkozók csaknem 80%-a gondolja azt, hogy a kormány nem készült fel a járvány második hullámára. Ennél is többen vallják azt, hogy az állam támogatási rendszere csigalassúságú, nem beszélve a hatékonyságáról” — nyilatkozta Peter Serina, a PÁS ügy­vezető igazgatója. Szerinte így az sem csoda, hogy csaknem minden ötödik vállalkozó fontolgatja, hogy feladja a vállalkozását, ha a jelenlegi megszo­rításokat hosszabb ideig fenntartják. Továbbra is óriási szakadék tátong az uniós tagországok között ÖSSZEFOGLALÓ Némileg csökkent, de így is óriási a különbség az Európai Unió leggazdagabb és legsze­gényebb tagországai között - derül ki az Európai Unió sta­tisztikai hivatala, az Eurostat kedden kiadott jelentéséből, amely szerint Szlovákia a középmezőnyben található. Luxembourg. A leggazdagabb országban, Luxemburgban az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) 260 százaléka volt az uniós átlag­nak, míg az utolsó helyezett Bulgá­riában 53 százalék. Egy évvel ko­rábban, 2018-ban Luxemburg egy főre jutó GDP-je 261 százalék, Bul­gáriáé pedig 51 százalék volt. Tíz országban - Luxemburg, Írország, Hollandia, Dánia, Ausztria, Német­ország, Svédország, Belgium, Finn­ország és Franciaország - haladta meg az uniós átlagot az egy főre jutó GDP tavaly. A középmezőnybe - a 70 és 100 százalék közötti kategóri­ába - került Szlovákia, Málta, Olaszország, Csehország, Spanyol­­ország, Ciprus, Szlovénia, Észtor­szág, Litvánia, Portugália, Magyar­­ország és Lengyelország. A mara­dék öt országban - Lettországban, Romániában, Görögországban, Horvátországban és Bulgáriában - 70 százalék alatt volt a mutató. A háztartások életszínvonalát jobban tükröző egy főre jutó tény­leges egyéni fogyasztásban (AIC) is Luxemburg az első, az EU-s átlag 135 százalékával és Bulgária az utolsó az átlag 58 százalékával. Mindössze 9 ország haladja meg az uniós átlagot, Luxemburg mellett Németország, Ausztria, Dánia, Bel­gium, Hollandia, Finnország, Fran­ciaország és Svédország. Olaszor­szág, Írország, Ciprus, Litvánia és Spanyolország a 90 és 100 százalék közötti, Portugália, Csehország, Málta és Szlovénia a 80 és 90 szá­zalék közötti, Lengyelország, Ro­mánia, Görögország és Észtország pedig a 75 és 80 százalék közötti sávba került. Az uniós átlag 75 szá­zaléka alatt öt tagállam teljesít, Bul­gária mellett Lettország, Szlovákia, Magyarország és Horvátország. (MTI) A szlovákiai cégek ötödé még nem adózott MOLNÁR IVÁN Pozsony. Ugyan már több mint egy hónapja lejárt a jövedelemadó­bevallás végső határideje, az adó­zók nagyjából ötödé azonban még mindig nem tett eleget ennek a kö­telességének. A jövedelemadó-bevallás végső határideje normális esetben már­cius végére esik, idén azonban a koronavírus-járvány miatt az ál­lam adózók ezreinek tette lehető­vé, hogy későbbre halasszák az adóbevallásukat. Szeptember vé­gén azonban hatályát veszítette a „lex korona” törvény azon intéz­kedése, amely ezt megengedte, legkésőbb november 2-áig így el­vileg mindenkinek teljesítenie kellett volna ezt a kötelességét. A Bisnode nemzetközi cégmi­nősítő társaság legfrissebb felmé­rése szerint azonban a vállalkozá­sok 23 százaléka erre máig sem ke­rített sort. ,A részvénytársaságok csaknem 27%-a, vagyis több mint 2 ezer cég még nem adta be a társa­sági adóval kapcsolatos bevallását. A kft.-k közül ezt több mint 64 ezer, az összes hazai kft. nagyjából 23%­­a mulasztotta ej” - nyilatkozta la­punknak Petra Stépánová, a Bisno­de elemzője. Szerinte az adózási kötelezettségüket elmulasztó vál­lalkozások 27 százaléka Pozsony megyében, 25 százaléka Nyitra, 23 százaléka pedig Nagyszombat me­gyében van bejegyezve. A fent említett vállalkozások kö­zül azonban nem mindegyiknek kell tartania a büntetéstől. Draho­­míra Adamcíková, a központi adó- és vámhivatal szóvivője már ko­rábban jelezte, hogy a továbbra is nehéz helyzetben levő adózók újabb halasztást kérhettek, vagy az adót részletekben fizethetik be. Akik objektív okok miatt képtele­nek voltak eljuttatni az adóbeval­lást és kifizetni az adót, mert pél­dául karanténban voltak, azok kér­hették a büntetés elengedését. GAZDASÁGI HÍRMORZSA Brüsszeli hadüzenet a palackozott víznek Brüsszel. Az Európai Parlament brüsszeli ülésén jóváhagyta a csapvíz minőségét szabályozó új megállapodást, amely csökkenteni kívánja a palackozott vízhasználat miatt keletkező műanyaghulladék mennyiségét - közölte az uniós parlament kedden. Az irányelv szerint javítani kell a csapvíz mi­nőségén ahhoz, hogy az emberek a palackozott víz helyett a csapvizet válasszák. A tagállamoknak gon­doskodniuk kell arról, hogy a köz­épületekben ingyen lehessen csap­vizet fogyasztani, és lehetőség szerint az éttermek, a menzák és egyéb vendéglátóhelyek is legfel­jebb csak alacsony felszolgálási díjat számoljanak fel ezért. A tag­államoknak külön intézkedésekkel kell biztosítaniuk, hogy a társada­lom kiszolgáltatott csoportjai, így a menekültek, a hajléktalanok, a no­mád életmódot folytatók és roma közösségek is könnyebben ivóvíz­­hezjussanak. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) Mentőöv a turizmusnak Pozsony. Kedd éjféltől már igé­nyelhető az idegenforgalomban vállalkozóknak nyújtott állami tá­mogatás -jelentette be tegnap Ka­tarina Bruncková, a közlekedési tárca államtitkára, aki szerint már közzé is tették az ezzel kapcsolatos űrlapot. A támogatást azok az ide­genforgalomban vállalkozó cégek, intézmények - pl. utazási irodák, éttermek, bárok, kávézók, szállo­dák, panziók, élményfürdők, stran­dok, sípályák üzemeltetői, múzeu­mok, állatkertek - igényelhetik, amelyeknek a világjárvánnyal kap­csolatos megszorítások miatt több mint 40 százalékkal csökkentek a bevételeik a múlt év hasonló idő­szakához képest. A bevételkiesés nagyságától függően a támogatás összege az adott vállalkozás tavalyi bevételeinek a 2-10 százalékát te­heti ki. A támogatást visszamenő­leg is lehet igényelni. Az állam idén erre a célra 10 millió, jövőre 70 mil­lió, 2022-ben pedig további 20 mil­lió eurót szeretne fordítani. Marek Harbul’ák, a Szlovákiai Szállodák és Éttermek Szövetségének (AHRS) a főtitkára szerint a jelzett összeg elegendőnek bizonyulhat, és most már csak reménykedhetnek abban, hogy a lehető leghatéko­nyabban lesz felhasználva. A tá­mogatás iránt érdeklődők az ehhez szükséges űrlapokat a slovensko.sk honlapról tölthetik le, a támogatás részleteiről a közlekedési tárca honlapján (www.mindop.sk ) tájé­koztatnak. (mi, TASR)

Next

/
Thumbnails
Contents