Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-15 / 290. szám
www.ujszo.com I 2020. december 15. KULTÚRA I 9 Egy szívmelengető történet A felsőpatonyi Kovács Barnabás meseíróként mutatkozott be, és el vagyunk ragadtatva JUHÁSZ KATALIN Mindig nagy örömmel számolunk be olyan mesekönyvek megjelenéséről az aprócska hazai magyar piacon, amelyek szépek, igényesek, jó kézbe fogni őket, és tartalmi szempontból is rendben vannak. Az erdei karácsony pont ilyen. A kivitelezést, az illusztrációkat, a tördelést, a papír minőségét ebben a műfajban legalább olyan fontosnak tartjuk, mint a tartalmat, mivel a gyerekek szépérzéke is fejlődik, ha hozzájutnak egy-egy ilyen könyvtárgyhoz. Mivel a legtöbb kiadó érzékeny a nyomdaköltségre, azaz igyekszik minél olcsóbban kihozni a könyveit, tényleg fehér holló ez -a kötet, amely néhány napjajelent meg a hazai magyar könyvesboltokban az újonnan alakult Pitypang kiadó gondozásában. (Külön kalapemelés illeti azokat, akik manapság belevágnak egy magyar gyermekkönyvkiadó működtetésbe - lesz még róluk szó az elkövetkező hetekben.) Kovács Barnabás eddig nem kifejezetten a meséiről volt híres. O a legbátrabb hazai magyar kísérletezők egyike, akit a kollégák sem mindig értenek, aki időnként nehezen beskatulyázható alkotásokkal bukkan fel a színen - képversekkel, gondolatfutamokkal vagy épp vizuális filozófiai traktátumnak aposztrofált kísérleti filmmel. Az erdei karácsony című mesekönyv ehhez képest olyan, mintha egy fine-dining séf hirtelen összeütne egy ízletes rántottét. (Félreértés ne essék, a rántotta is művészet, sőt tudomány, kérdezzék csak meg mondjuk Gordon Ramsay-t, akinek e tárgyban publikált oktató videója 43 milliós nézettséget ért el a YouTube-on.) Karácsonyi meséről van szó, Dunát lehetne rekeszteni ezekkel, úgyhogy duplán kemény kihívás az ünnepek előtti hetekben előrukkolni vele. A kötet láttán azonban szó bennszakad, hang fennakad, lehelet megszegik. Mert ami szép, az szép. Nagy formátum (230x280 mm), minőségi védőborító, természetbarát papír - az ezt tanúsító embléma jelzi, hogy a termék a legszigorúbb nemzetközi kritériumoknak is megfelel. Belül pedig Török Bianka illusztrációi, amelyek mindegyike egy-egy önálló műalkotás, amellett, hogy végigkísérik az olvasót a történeten. A figurák egyszerre darabosak és cizelláltak, mintha papírból lennének kivágva, de mégsem - egy kis vizuális összekacsintás az olvasóval. A színek finomak, a sötétkék, a barna, a szürkészöld és a tüdőszínű árnyalatok dominálnak, az illusztrátor nem esik a harsányság csapdájába. Hátterei nyugalmat árasztanak, finom foltokat helyez egymás mellé, amelyeket aprólékosabb elemekkel egészít ki. A szereplőknek megvan a saját karakterük, azonnal megjegyezhetők, mégis minden oldalon egyediek. A rajzok ráadásul nem szolgamód követik a történetet, vagyis nem feltétlenül azt látjuk, ami az adott oldalon a leglényegesebb információ. Gyakran csak egy-egy mozzanatot nagyít fel az illusztrátor. Szóval ennek a kötetnek két abszolút egyenrangú szerzője van, Török Biankára nagy jövő vár a szakmában. De nézzük a tartalmat. A farm állatai gyönyörű hóesésre ébrednek, gyorsan felkerülnek a sapkák, sálak, és élvezik a természet ajándékát, hógolyóznak, angyalszárnyakat csinálnak a a hóban, szóval úgy viselkednek, mint a gyerekek. Egy irányt tévesztett hógolyó lesodorja a pajta oldalára függesztett naptárt, erről eszükbe jut a közelgő karácsony. Alig maradt néhány napjuk az előkészületekre, úgyhogy gyorsan hozzálátnak. Itt jegyezném meg, hogy az állatoknak nem a Jézuska viszi az ajándékot, mint a gyerekeknek, hanem egymást szokták megajándékozni, igen kreatív módon: mindenki felírja egy cetlire, mit szeretne kapni, ezeket összegyűjtik, aztán ki-ki húz egyet a kupacból, és azt az ajándékot készíti el, amelyiket húzta. Vagyis nem tudja, kit fog megörvendeztetni karácsonykor. A fenyőfát közösen választják ki az erdőben, de mivel nem biztos, hogy az illető fa beleegyezik, hogy kidíszítsék, kissé szorongva indulnak úrnak. Szerencsére találnak egy gyönyörű példányt, aki egész életében arra készült, hogy egyszer felfedezzék. Persze nem vágják ki - itt jelenik meg a természetbarát felfogás, amelyet a kicsik minél előbb elsajátítanak, annál jobb lesz a bolygónknak. Ám mire feldíszítik a fát, az összes ajándéknak lába kél. Vaj on ki lopta el őket? A nyomok az erdő mélyére vezetnek... De nem lövöm le a poént. Ebben a mesében szépen ötvöződik a hagyomány és az újító szándék. Az, hogy az állatok összefognak egy közös cél érdekében, nem szokatlan, ahogy az sem, hogy emberi tulajdonságokkal ruházzák fel őket a szerzők. A kooperálás, az egymásra utaltság, a másik tisztelete és szeretete, a közös kaland megélése azonban minden szerzőnél másképpen jelenik meg. Kovács Barnabás egy logikus felépítésű, ugyanakkor szerethető, kedves mesét kínál, amelynek nincs központi karaktere, minden állat kap egy kis reflektorfényt (bár Röffencs Pista nagyon igyekszik megkaparintani a főszerepet). Akik már tudnak olvasni, egyedül is boldogulnak vele, mert nagy betűkkel nyomtatták, és a szókincs sem lépi túl a befogadóképességüket - ez egyébként elég gyakori hiba a mesekönyveknél: a szerzők a munka hevében hajlamosak elfeledkezni róla, hogy nem a szülőknek írnak. Külön díjazandók azok az apró nüanszok, amelyektől egyedi búkét kap a történet. Csak egyetlen példa: „Villám, a fényes szőrű kiscsikó érkezett utolsóként. Ajándékát harangokkal díszített szánon húzta. Még Csengő Boci Berta is felfigyelt a szép csilingelésre.” Vagyis az a szereplő, aki állandóan csengőt hord a nyakában, és emiatt rendkívül kifinomult a hallása, elégedetten konstatálja, hogy a száncsengők rendben vannak. Es ha már Bertánál tartunk, a verbális poént kiegészíti a vizuális poén: ez a boci csak két hátsó lábán visel csinos topánkát. Ajánljuk a szülők szíves figyelmébe Az erdei karácsonyt, egy új kiadó első fecskéjét, amelynek remélhetőleg sikerül nyarat csinálnia ezen a sivár vidéken. Kovács Barnabás: Az erdei karácsony, Török Bianka illusztrációival, Pitypang kiadó, 2020, 46 oldal. RÖVIDEN Üdv Neil Young archívumában Los Angelos. Neil Young ingyen elérhetővé tette teljes online archívumát az év végéig. A 74 éves rockzenész, aki olyan az amerikaiaknak, mint nekünk Szörényi Levente vagy Presser Gábor, a hétvégén rövid üzenetben közölte, hogy karácsony közeledtével örömet akar szerezni ezekben a nehéz időkben. A neilyoungarchives.com címen több mint 50 év terméséből válogathatnak a folk-rock kedvelői. Nemcsak Neil Young albumai találhatók meg itt, de ritka koncertfelvételek is a hatvanashetvenes évekből. Azt a Timeless Orpheum című új koncertfilmet is megnézhetjük, amely még meg sem jelent hivatalosan, és nem valószínű, hogy nálunk is bemutatják. (luk) Neil Young adakozó kedvében van (Fotó: Shutterstock) Hazai magyar költők a netán Komárom. A Komáromi Jókai Színház új kezdeményezésének köszönhetően hetente hallható egy-egy szlovákiai magyar költő verse a színház YouTube-csatomáján, a társulat tagjainak előadásában. Elsőként Zs. Nagy Lajos Csehszlovákiai magyar költő fohásza az Úrhoz című verse került fel Culka Ottó tolmácsolásában, e héten pedig Tőzsér Árpád Férfikor című költeményét hallgathatják meg Matusek Attilától. A Felvidéki Költők Társasága sorozat ötletét a budapesti Örkény Színház nagy sikerű Elő költők társasága című sorozata adta, a projekt célja a hazai magyar versek megismertetése a szélesebb közönséggel (juk) Elhunyt John le Carré, a kémregények koronázatlan királya Elhunyt John le Carré, a második világháború utáni brit kámregány-irodalom egyik leghíresebb írója. Rövid betegség után 89 éves korában érte a halál szombaton, a család hétfői közleménye szerint tüdőgyulladásban hunyt el. David John Moore Cornwell néven született, és a titkosszolgálatokkal nem csak regényei fűzték össze. Alig múlt 18 éves, amikor egy svájci egyetem hallgatójaként beszervezte a brit hírszerzés, amelynek - kisebb megszakítással - 16 éven át dolgozott: kihallgatásokat vezetett, telefonokat hallgatott le, betöréseket szervezett és ügynököket futtatott. A hatvanas évek elején a külföldi hírszerzés, az MI6 ügynökeként, diplomáciai fedésben dolgozott Bonnban és Hamburgban. Ekkor kezdett John le Carré álnevén írni. Első regénye 1961-ben jelent meg Ébresztő a halottnak címmel. A világhírt az 1963-ban kiadott A kém, aki a hidegről jött be című kötet hozta meg számára, amely a berlini fal felépítése körüli időszakban játszódik, és amelyet sokan minden idők legjobb kémregényének tartanak. A siker hatására 1964-ben felhagyott a titkosszolgálati munkával, és az irodalomnak szentelte életét. Folyamatosan adta ki nagyrészt saját tapasztalatait feldolgozó regényeit, amelyek közül többet meg is filmesítettek. A panamai szabót Pierce Brosnan, az Elszánt diplomatát Ralph Fiennes és Rachel Weisz, a Suszter, szabó, baka, kémet Gary Saját tapasztalatait foglalta regényeibe (Fotó: CNN) Oldman főszereplésével vitték filmre. Legutóbb, 2014-ben Az üldözött című filmjét mutatták be, Anton Corbijn rendezésében, az azóta elhunyt Philip Seymour Hoffman főszereplésével. A regényeiből készült filmek közül néhányban egyegy pillanatra ő is feltűnik. John le Carré több mint 40 évig Comwallban élt, születési helyétől nem messze, részben azért, mert korábbi munkája miatt továbbra is titkolóznia kellett. Neki köszönhetjük a hús-vér, gyakran meghasonlott, kiégett ügynök figurákat, amelyek szöges ellentétei a James Bondregények sármos szuperhősének. A szakzsargon olyan klasszikusai származnak tőle, mint a „tégla” vagy éppen a „honey trap”, azaz szexcsapda. (MTI, juk)
