Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-02 / 279. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. december 2.1 www.ujszo.com Autós ámokfutó a német Trierben Berlin. Emberek közé hajtott egy autós a németországi Trierben (Rajna-vidék-Pfalz tartomány) egy sétálóutcában, a város polgármestere szerint ketten meghaltak (az egyik áldozat egy kislány), több mint tízen megsérültek - több súlyos, illetve nagyon súlyos sérültje van a támadásnak. Wolfram Leibe polgármester azt mondta, hogy ámokfutás történt a belvárosban. A szemtanúk is azt mondták, az autós szándékosan gázolt el gyalogosokat a sétálóutcában, az „emberek repültek a levegőben”. Karl-Peter Jochem, a trieri rendőrkapitányság szóvivője közölte, az autó vezetőjét őrizetbe vették, a járművet lefoglalták. Közölte, hogy a gázoló egy 51 éves német férfi Trier-Saarburg járásból. Indítéka egyelőre ismeretlen, kihallgatása pedig „nagyon nehéz” - mondta a szóvivő. Az esetről megjelent felvételek szerint a gázoló egy ezüst színű városi terepjáróval hajtott a tömegbe, és a sétálóutcáktól nem messze szorította le az út szélére két autós rendőri egység. (MTI, ú) RÖVIDEN Irán az urándúsítás fokozására készül Teherán. Az iráni parlament elfogadott egy törvényjavaslatot, amely véget vetne a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrzéseinek a nukleáris létesítményekben, lehetővé tenné, hogy az iszlám köztársaság 20%ra dúsított uránt állítson elő, valamint bővítené a centrifugák számát a natanzi és a fordói atomlétesítményekben. A törvényjavaslattal Teherán nyomást akar gyakorolni az európai országokra, hogy könnyítsenek az energiaipari szankciókon, és biztosítsanak hozzáférést a nemzetközi bankrendszerhez. Több képviselő a Halál Amerikára! Halál Izraelre! jelszavakat skandálta a voksolást követően. A javaslat akkor emelkedik törvényerőre, ha egy újabb szavazáson a parlament, valamint az Őrök Tanácsa is elfogadja azt. (MTI) Hegyi-Karabah: új fejlemények Baku/Ankara/Jereván. Azerbajdzsán átvette az ellenőrzést a Hegyi-Karabahhal szomszédos, eddig örmény kézen lévő Lacini járás felett - jelentette be Ilham Aliyev azeri elnök, aki egyben figyelmeztetett, hogy Baku keményen fog reagálni minden, a hegyi-karabahi válság rendezéséről szóló megállapodásba való beavatkozási kísérletre. Ankara és Moszkva megállapodást írt alá a hegyi-karabahi tűzszünet ellenőrzése céljából Azerbajdzsánban létrehozandó törökorosz megfigyelőközpont kialakítására és feladataira vonatkozó technikai részletekről. Csakis előrehozott választás vezetheti ki Örményországot a hegyi-karabahi konfliktus nyomán kialakult válságból - jelentette ki Armen Szárkiszján örmény elnök. (MTI) A két makacs most Merkelre vár Széllel szemben. Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök egy héten belül immár másodszor egyeztetett egymással. (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. Lengyelország és Magyarország az Európai Unió nómet soros elnökségének új javaslataira vár az uniós költsógvetósi csomag kapcsán - jelentette ki Piotr Müller lengyel kormányszóvivő Orbán Viktor magyar ós Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök hétfő esti varsói egyeztetése után. Piotr Müller a két kormányfő múlt heti budapesti közös nyilatkozatára utalva közölte: „a lengyel és a magyar álláspont világos”. A szóvivő szerint az uniós költségvetés kapcsán lehetséges az új megállapodás, ennek viszont összhangban kell lennie az uniós alapszerződéssel, a júliusi EU- csúcs záró következtetéseivel. A búdapesti nyilatkozatban Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki kilátásba helyezte, hogy szükség esetén kész megvétózni a költségvetési csomagot. Újságírói kérdésre válaszolva Müller azon meggyőződésének adott hangot, hogy az uniós partnerek érdekeltek a költségvetési csomag gyors elfogadásában, ezért készek lesznek majd lemondani minden, a költségvetési eljárással össze nem függő elemről, amilyen - mint a szóvivő mondta - a jelenleg javasolt feltételrendszer. Hozzáfűzte: Varsó próbálja meggyőzni uniós partnereit arról, hogy „a jogállamiság önkényes értékelése minden tagállamra veszélyes, és a jövőben lényegében az EU dezintegrációjához vezethet”. Hétfőn már Angela Merkel német kancellár is arról beszélt, a közös cél érdekében tett kölcsönös engedményeken alapuló megállapodás iránti nyitottság szükséges valamennyi féltől az Európai Unió következő 7 éves költségvetése és a koronavírusjárvány utáni helyreállítást szolgáló alap elfogadásához. Angela Merkel szerint a két elv összehangolása és minden tagország megelégedettségének kiváltása a soros elnökségnek „nagyjából annyira nehéznek bizonyul, mint a kör négyszögesítése”. „Teljes erővel dolgozunk, de a helyzet nagyon nem egyszerű” - mondta. Az EU Tanácsa soros elnöki tisztségét betöltő Németország kormányfője azt mondta, egyes tagállamok „azt mondják, hogy nem kötünk kompromisszumot és jottányit sem változtatunk”, de azzal az elvárással fordulnak a soros elnökség felé, hogy „kérlek, juss eredményre”. Szerinte a politika feladata éppen az, hogy megtalálja a mindenkinek elfogádható megoldásokat, de „kompromisszum nélkül ez nem sikerülhet”, ezért minden féltől kompromisszumokra nyitott hozzáállás szükséges. Merkel szerint a jogállamiság az „európai projekt alapja”, a jogállamiság értékéről az alapszerződés 2. cikkelye szól, a jogállamiság megsértéséről pedig a 7. cikkely. Szerinte téves az a felfogás, ami szerint a források felhasználásához kapcsolt feltételek révén „a hátsó ajtón becsempészik” a 7. cikkelyben foglaltakat a költségvetési rendeletbe. Jelenleg 1820 milliárd euró elköltését blokkolja a két ország kormánya, mert ellenzik a jogállamisági mechanizmusnak nevezett szabály bevezetését, ami alkalmas lehet arra, hogy elvegyék az EU-s támogatások elosztásának jogát azoktól a kormányoktól, amelyeknek működése alatt leépült a jogállam. (MTI, 444 hu) Folytatják az uniós eljárást Brüsszel. Mivel az Európai Unió értékeit továbbra is fenyegetik, folytatni kell a 7-es cikk szerinti eljárást Magyarország és Lengyelország ellen mindaddig, amíg a jogállamisági problémák a két országban fennállnak - jelentette ki Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa. A biztos szerint addig, ameddig aggályok állnak fenn a jogállamiság helyzetével összefüggésben a kéttagállam esetében, az Európai Bizottság azt javasolja, az Európai Unió Tanácsa tartsa fent az eljárást. A biztos abban bízik, a magyar és lengyel hatóságok „elgondolkodnak a problémák megoldásán". (mti) Kárpátaljai házkutatások Kijev/Budapest. Házkutatást tartott az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) több kárpátaljai magyar intézménynél és Brenzovics Lászlónak, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökének a lakásán. A házkutatások során, a kelet-ukrajnai zaporizzsjei bíróság egy korábban szeparatizmus vádjával megnyitott büntetőügyre hivatkozó döntése alapján, olyan tevékenységre kerestek bizonyítékokat, amely az ország területi egységének megbontására és a határok erőszakos megváltoztatására, az államnak való károkozásra irányul. A KMKSZ azonban úgy véli, hogy valójában koholt politikai vádak alapján tervszerűen felépített eljárásról van szó, amelynek célja a magyar szervezetek tevékenységének ellehetetlenítésén túl a kárpátaljai magyarságnak, valamint vezetőinek a megfélemlítése. Minden nemzetközi fronton kiáll a magyar kormány a kárpátaljai magyarokért, ezért Szijjártó Péter a NATO külügyminisztereinek ülésén felveti a kárpátaljai magyar intézményeknél hétfőn tartott házkutatások ügyét. A külügyminiszer azt mondta, „az elmúlt időszak ígérgetései, az idézőjeles békülési törekvések” ellenére Ukrajnában továbbra is kormányzati politika maradt a magyar közösség megfélemlítése és a magyarellenesség. (MTI) Demeter nem beszélhet Budapest. Magától kellene lemondania - a kormányoldalon ilyen hangokat lehet hallani a „gázkamrázós” Demeter Szilárdról. O magától nem fog lemondani - ezt egy belső levélben világossá tette. A múzeumi főigazgató felettes minisztériuma, az EMMI eltiltotta minden nyilvános megszólalástól, az ATV Egyenes beszédében sem szerepelhetett. A kormányoldalon erősödnek azok a hangok, hogy Demeter teljesen „kiírta magát” a közéletből az Origón szombaton közölt, óriási felháborodást kiváltó vállalhatatlan cikkével. Egy ilyen írás után nem állhat a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) élén, az intézmény funkcióját, „küldetését” lehetetleníti el, a PIM nagy írók szellemi hagyatékának őre - mondták ismert jobboldali közéleti emberek. Egyes értékelések szerint a kormányt teljes mértékben támogató Demeter részben az elmúlt időben bekövetkezett pozícióvesztése miatt állhatott elő a publicisztikájával, vagyis ez egy olyan embertúllihegése, aki körön belül akart kerülni. Ráadásul rosszkor jött a botrány, mert a kormány Brüsszellel, az Európai Parlamenttel küzd a jogállamisági és költségvetési vétóval. Most viszont az antiszemita kártya Magyarországgal szemben újra az asztalon van. (atv, hvg) Visszavonulót fuj a francia kormány Újraszámlálás: Biden simán nyert A hétvégi tiltakozássorozat miatt a francia kormány átírja a nemzetbiztonsági törvénytervezet azon cikkelyét, amely szabályozza a rendőrség tagjairól munkájuk elvégzése közben készült képek és felvételek közzétételét. Párizs. A javaslat ellen szombaton 70 francia nagyvárosban több mint százezren tüntettek. Christophe Castaner, az elnöki párt, a Köztársaság lendületben nemzetgyűlési frakcióvezetője jelentette be, hogy a vitatott 24-es cikkely teljes átírását kezdeményezi a kormánytöbbség, mert tisztában van a javaslattal szembeni ellenérzésekkel, amelyeket szeretnének eloszlatni, illetve elkerülni az egyre fokozódó félreértést a törvény körül. Jóllehet a szabályozás kimondja, hogy csak a rosszhiszemű közzététel büntetendő, a bírálók szerint a módosítás korlátozza a médiaszabadságot és az esetleges rendőri túlkapásokról szóló tájékoztatásokat. Az ellenzők azt is kifogásolják, hogy a rendőri túlkapások többsége büntetlen marad, ha azokról nem készülhet felvétel akár újságírók kameráival, akár állampolgárok mobiltelefonjaival. (MTI) Washington. Arizonában is hitelesítették Joe Biden demokrata párti elnökjelölt győzelmét hétfőn. Biden mintegy 10 500 szavazattal nyert Arizonában, a tagállam 11 elektort ad az amerikai elnököt megválasztó, 538 fős elektori testületben, amely december 14-én ül majd össze. A hitelesítés nyomán egyébként eggyel több szenátort delegálhat a Demokrata Párt a szenátusba a republikánusok rovására. A republikánusok többsége ezzel a százfős testületben 53-ról 52-re apadt. Arizona után egy másik csatatér államban, Wisconsinban is hitelesítették Biden győzelmét. Az államban a november 3-i választáson Biden mintegy 20 ezer szavazattal nyert Donald Trumppal szemben, aki a szavazatok újraszámlálását követelte. (MTI)
