Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-14 / 289. szám
8 KULTÚRA 2020. december 14. | www.ujszo.com A Még egy kört... lett a legjobb európai film Berlin. A Még egy kört mindenkinek című dán dráma nyerte el a legjobb filmnek járó elismerést az Európai Filmdíjak szombat esti átadóján Berlinben. Thomas Vinterberg rendezése volt a legsikeresebb alkotás az Európai Filmakadémia (EFA) helyszíni közönség nélkül tartott gáláján, amelyet az interneten közvetítettek. A Mads Mikkelsen főszereplésével készített dráma elnyerte a legjobb férfialakításért, a legjobb rendezésért és a legjobb forgatókönyvért járó díjat is. A film egy középkorú férfiakból álló baráti társaság kísérletét mutatja be, a négy középiskolai tanár azt a feltételezést vizsgálja meg a gyakorlatban, hogy a folyamatos enyhe fokú ittasság jobbá teszi az életet. A Még egy kört mindenkinek volt az egyetlen a nagyjátékfilmes mezőnyben, amely az EFA legjelentősebb díjai közül egynél többet elhozott. Wim Wenders, az EFA leköszönő elnöke - aki 25 év után távozik a tisztségből - kiemelte, hogy Thomas Vinterberg alkotása a nagy érzelmek, az öröm és a fájdalom filmje, amely bemutatja, hogy „mindent ki lehet hozni az életből, de nagyon el is lehet szúrni”. A műsorba az otthonából egy videokonferencia-alkalmazás révén bekapcsolódott rendező a többi között hangsúlyozta, hogy az EFA által képviselt európai filmipar világszerte egyedülálló, és a közpénzből finanszírozott európai támogatási rendszer nélkül egyik munkáját sem tudta volna elkészíteni. A legjobb női alakításért járó díjat Paula Beer, az Undine című német film főszereplője kapta. Az év európai felfedezése Carlo Sironi olasz rendező Napsugár című munkája. A gálán elbúcsúztatták Wim Wenderst és az EFA ugyancsak távozó igazgatóját, Marion Döringet. Munkájukat videóüzenetekben köszönte meg számos pályatárs, az akadémia egyik legfőbb támogatóját, a német szövetségi kormányt képviselve pedig Angela Merkel kancellár. Hosszabb beszédet Szabó István Oscar-díjas magyar filmrendező mondott, aki élőben jelentkezett be budapesti lakásából. Az EFA új elnöke - 2021 januárjától - Agnieszka Holland lengyel származású rendező, az igazgatói feladatokat Matthijs Wouter Knol, a Berlinale mellett működő nemzetközi filmszakmai vásár korábbi igazgatója veszi át. Az 1988- ban alapított EFA 33. alkalommal ítélte oda az európai Oscar-díjként is emlegetett elismeréseket. (MTI, k) Szlovákiában a Be2Can, vagyis a Berlin, Velence és Cannes fesztiváljairól válogató filmszemlén láthattuk a díjnyertes Még egy kört mindenkinek című dán drámát (Fotó: Film Europe) (Fotó: Magic Box Slovakia) Az első cseh fantasymese, Az időbe zárt hercegkisasszony már látható a szlovákiai mozikban A reggelek fogságában TALLÓSI BÉLA Az időbe zárt hercegkisasszony című cseh fantasymese, amely Csehországban első a maga műfajában, a múlt heti nyitásnak köszönhetően a csütörtökön bemutatott első premierfilmek között volt. Az időbe zárt hercegkisasszony különlegessége, hogy a klasszikus cseh mesefilmek műfaját népszerű fantasyelemekkel bővíti, s teszi ezt elsőként a cseh (mese)filmgyártás történetében. Petr Kubík rendező ezzel az újítással kapcsolatban elmondta, hogy olyan műfaji különlegességet szerettek volna bemutatni, amilyet a csehországi és a szlovákiai mozikban eddig csak külföldi produkciók képviseltek. Vagyis Az időbe zárt hercegkisasszony (Princezná zakliata v case) című produkciójukkal a fantasy műfaját kívánták megalapozni a cseh filmkészítés gyakorlatában, ráépülve a legendás opusokkal képviselt, hagyományos cseh mozgóképes mesélésre, illetve formai módon beleágyazva abba. Érdekes (bár nem kifejezetten új) alaphelyzetből indít a film - ennek a megteremtését is szolgálják a fantasyelemek. Főhőse, Ellena hercegkisasszony különös átok, Murién boszorkány átka miatt az éjszakai alvásból minden alkalommal ugyanazon a reggelen ébred fel. Bármennyire is szeretne és törekszik rá, nem képes következő, új napra ébredni. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, meg kell törnie az átoknak, amellyel Murién a reggelek, vagyis az idő fogságába taszította a hercegkisasszonyt. Az átok alól Ellenát csak Jan szabadíthatná meg, aki gyerekkora óta ismeri a hercegnőt, de különösebben szoros szálak nem fűzték őket egymáshoz. Az átok feloldásának egyetlen módja az lenne, ha Ellena szerelemre lobbanna Jan iránt. Erre azonban éppen azért kicsi az esély, mert az elátkozott hercegkisasszonynak nincs ideje szerelembe esnie, hiszen másnap megint az előző reggelre ébred. Megoldás, mint minden mesében, itt is van. A célhoz azonban gyötrelmesen nehéz út vezet: a hercegnőnek minden újabb ébredés után változnia kell, hogy megtanulja, mely értékek a legfontosabbak az életben. A gyötrelmes úton Archibald, az udvari alkimista támogatja Jant az elszánásában. Amíg Jan elnyeri Ellena szívét, majd együtt megkísérlik megtörni az átkot, a viszontagságos úton rengeteg kaland és veszélyes akció vár rájuk. Közben azok az ismert elemek is gátolják útjukat, amelyek nem hiányozhatnak a szemkápráztató fantasyból, vagyis jó és rossz varázslatok, boszorkányos trükkök, megvívandó párbajok, fekete vihar, melyet túl kell élni, és égő vízfelület, amelyen át kell kelni. A film varázsát a történet és a fantasyelemek mellett a mesebeli környezet - ezt a legfestőibb csehországi helyszínek nyújtják - és a remek filmzene is erősíti. Az időbe zárt hercegkisasszony bemutatója a járvány miatt csúszott, most azonban az ünnepi hangulatot is emeli ez az egész család számára izgalmakat nyújtó mozi. Egy díj azott szlovák regény, amely mindannyiunkról szól JUHÁSZ KATALIN Idén Pavol Rankov szlovák író kapja az Európai Könyvdíjat Szeptember elsején (vagy máskor) című regényéért, amely nemrég jelent meg franciául, és pár napon belül az angol fordítás is boltokba kerül. Magyarul már tíz éve olvasható a regény, amelynek magyar szereplői is vannak. A díj célja az európai értékek népszerűsítése és az Európai Unió kulturális sokszínűségének demonstrálása. Tizennegyedik alkalommal hirdettek győztest Párizsban, a díjazottak hagyományosan Brüsszelben veszik át a tízezer eurós pénzjutalommal járó elismerést. A támogató bizottság - amelynek tiszteletbeli elnöke Jacques Delors, az Európai Bizottság korábbi elnöke - tíz esszét és regényt javasol előzetesen, amelyből a zsűri választja ki a kategóriánkénti győztest. A szakmai zsűri olyan vezető lapok publicistáiból áll, mint a Le Monde, a Le Figaro, a Handelsblatt, az El Pais, a Politico vagy a Gazeta Wyborcza. Érdekesség, hogy Pavol Rankovnak ez volt az első regénye, és 2009- ben már megkapta érte az Európai Irodalmi Díjat, amelyet a legtehetségesebb pályakezdőknek ítélnek oda. A könyvből készült színdarabot a Nemzeti Színházban mutatták be, ebben Gál Tamás is szerepelt, aki később a Csavar Színházzal elkészítette a magyar verziót. A történet a lévai strandon kezdődik 1938-ban, ahol egy magyar, egy cseh és egy zsidó fiú verseng ugyanazért a szlovák lányért. A történelem átgázol az életükön, a zsidóüldözés, a szocialista agymosás, besúgás, kitelepítés, szovjet megszállás - megannyi megpróbáltatás, amelyek miatt az egykori barátok egymáshoz való viszonya gyökeresen megváltozik. A társadalmi viszonyok egyre bonyolultabbak lesznek, a tisztánlátás pedig bizonyosfajta önként vállalt vaksággal párosul. Az emberi tartását minden körülmények között megőrző Mária a történet során mindhárom férfitől karnyújtásnyira kerül, ám az 1968-as események mindannyiuk sorsát végleg megpecsételik. A regény magyar változata a Kalligram Kiadó gondozásában jelent meg, Mészáros Tünde fordításában. „A négy főszereplőnek ugyan háromféle nemzetisége van, de a tör-PAVOL RANKOV Szeptember elsején (vagy máskor) A szlovák szerzőnek ez volt az első regénye (Fotó: Lucia Gardin) ténelem által egybesodort népek között nem nagyon szokás nemzetköziségről beszélni, azt hiszem. Máriák Gábrielt, Pétert és Honzát a nagyon is hús-vér mivoltuk és pikareszk kalandjaik ellenére akár allegorikus alakoknak is láthatom, és mint ilyenek, más földrajzi koordináták közé, és bármely más időintervallumba helyezve is működhetne bennük és körülöttük az, amitől a regényt nem csak a hazai közönség érzi magáénak - véli a fordító. - Ez nemcsak Rankov első regénye volt, hanem az enyém is. Néhány novellától eltekintve ez volt az első műfordításom, és azóta is az egyetlen, amit a munka megkezdése előtt végigolvastam. El voltam tőle ragadtatva, ráoktrojáltam hát magam a Kalligram Kiadóra, ők pedig vállalták a kockázatot, és megbíztak a fordítással. Általában nem szeretem, vagy nem merem nyomtatásban újraolvasni a munkáimat, ezt azonban kénytelen voltam, mivel idén tavasszal a budapesti Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem felkért egy beszélgetésre ezzel kapcsolatban. És tíz év után is tudtam élvezni a sztorit, rötyögni a történelmi groteszkeken, és tíz év után is azt gondoltam, hogy ej, de jó kis könyv ez” - mondta Mészáros Tünde. A szerző a tervek szerint februárban veszi át az Európai Könyvdíjat Brüsszelben.
