Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-14 / 289. szám
6 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. december 14.1 www.ujszo.com röviden Halászhálóba gabalyodott brexit Büntetés a magyar himnusz miatt Kijev. Hazaárulás címén és még további vádpontokban indított büntetőeljárást az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a kárpátaljai Szűrte település helyi képviselői ellen, amiért az ünnepélyes beiktatási ülésen elénekelték a magyar himnuszt - közölte az Ukrajinszki Novini hírportál az SZBU válaszát az általuk a hatóságnak írásban elküldött kérdésre. A SZBU közölte, hogy a hazaárulás mellett még Ukrajna területi integritásának megsértése és dokumentumhamisítás címén is eljárást indítottak a képviselők ellen. Az eset november 21 -én történt, de a himnuszéneklésről titokban készített videofelvétel csak később került napvilágra. (MTI) Vaskupolát vásárol Magyarország Jeruzsálem. A magyar hadsereg megvásárolja Izraeltől a kis hatótávolságú rakéták és tüzérségi lövedékek ellen védelmet nyújtó Vaskupola rendszer radarrendszerét. Az izraeli állami cég leányvállalata, az ELTA Systems Ltd. vállalta el a magyar hadsereg számára az új légvédelmi rendszer gyártását és leszállítását. Két éve nyolc radarrendszert értékesítettek Csehországnak 125 millió dollárért, de a jelenlegi ügylet várhatóan ennél nagyobb. A magyar hadsereg 2022-ben veszi át az első radareszközöket, amelyek a szovjet korszak óta Magyarország birtokában lévő régi légvédelmi radarok helyébe lépnek. (MTI) Az EU elítéli az iráni újságíró kivégzését Teherán/Brüsszal. Az Európai Unió a lehető leghatározottabban elítéli Ruhollah Zam iráni ellenzéki újságíró kivégzését. Az uniós külügyi szolgálat felszólította Iránt, hogy tartsa tiszteletben az elítéltek tisztességes tárgyaláshoz való jogait. A kivégzett újságírót azzal vádolták az iráni hatóságok, hogy írásaival szította az országban 2017- ben a gazdasági helyzet romlása miatt kirobbant tiltakozásokat. Júniusban ítélte halálra a forradalmi bíróság „földi korrupcióért”, amely kifejezést gyakran használják az iráni kormányzat elleni kémkedés, illetve a vezetés megdöntésére irányuló próbálkozások leírására. (MTI) Diákokat raboltak el egy iskolából Lagos. 54 diáknak veszett nyoma az észak-nigériai Katsina állambeli Kankara bentlakásos főiskolájából egy fegyveres támadás során. „Az iskolában 884 diák volt, ismételt ellenőrzéseket követően megállapítást nyert, hogy 54-en nyomtalanul eltűntek” - mondta az iskola egyik dolgozója. A motorokon kiérkezett támadók este hatoltak be a tanintézet területére és nyitottak válogatás nélkül tüzet, amikor a diákok már aludtak. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ London. A brit kormány és az Európai Bizottság tegnapi közös közleménye szerint folytatódnak a tárgyalások az Egyesült Királyság és az Unió jövőbeni kereskedelmi kapcsolatrendszerének feltételeiről. A tegnapi egyeztetés legfontosabb eredménye az, hogy az éppen lejért végső határidőt újra kitolták. Tegnap Boris Johnson brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke telefonon egyeztetett, majd közös közleményt adott ki. „A több mint egy éve tartó tárgyalássorozat okozta kimerültség, az eredmény nélkül lejárt új és még újabb határidők ellenére úgy gondoljuk: jelenleg az a felelősségteljes megoldás, ha megtesszük a még szükséges lépéseket” - fogalmaz a közlemény. Ennek érdekében Johnson és von der Leyen arra utasította a két tárgyalóküldöttséget, hogy folytassák a tárgyalásokat, és igyekezzenek feltérképezni, még ebben a késői időszakban is elérhető-e a megállapodás. A két vezető ezt megelőzően szerdán tárgyalt Brüsszelben, akkor úgy döntöttek, hogy vasárnapig határozott döntésre kell jutni. A brit sajtó ezt egyöntetűen a tárgyalások végső határidejeként kezelte, azonban tegnap kiderült, ezúttal nem határoztak meg új legvégső határidőt. Elvi kérdés a halászat A leghevesebb vita London és az EU között az egyenlő versenyfeltételek és a halászat szabályozásának kérdéséről folyik. Ha a következő napokban sikerülne megállapodásra jutni, az egyezményt az Európai Parlamentnek és a brit törvényhozásnak is ratifikálnia kellene még az év vége előtt, hogy a szerződés az átmeneti időszak végének pillanatában, január 1-jén életbe léphessen. A vita azon megy, hogy mennyi halat foghatnak a Nagy-Britanniához tartozó vizeken az EU-tagállamok halászai. A vita annyira régi, hogy a flamand regionális parlament jelezte, hogy ha nem lesz alku, akkor ők egy 1666-ban kiadott oklevelet tartanak majd irányadónak, amit II. Károly angol király adományozott Bruges város lakói-Berlin/London/Párizs. „Éghajlati vészhelyzet”- elrendelésére kért minden országot szombaton António Guterres ENSZ-fótitkár a párizsi klímaegyezmény elfogadásának 5. évfordulóján tartott virtuális csúcstalálkozón. Az éghajlati vészhelyzetnek mindaddig érvényben kell maradnia, amíg nem sikerül elérni a karbonsemlegességet, azaz további üvegházhatású gáz nem kerül a Föld légkörébe - közölte Guterres megnyitva az Éghajlati Ambíció Csúcstalálkozó nevű, a világ 70 országa vezetőinek részvételével tartott tanácskozást. 2015-ben Párizsban az országok megígérték, az ipari forradalom előtti állapotokhoz képest 2 (optimális esetben 1,5) Celsius-fokra csökkentik az általános felmelegedést - emlékeztetett az ENSZ-főtitkár. Hozzátette, ezek az ígéretek önmagukban sem voltak elegendők a cél eléréséhez, de gyakran még ezeket sem tartották be. Guterres figyelmeztetett: ha a világ nem változtat irányvonalat, a nak, megengedve számukra, hogy korlátlanul halásszanak az angol vizeken. A mostani vitában az EU ragaszkodik ahhoz, hogy amennyit most foghatnak az európaiak brit vizeken, annyit foghassanak ezután is - ez a teljes zsákmány 15-18%-a. A halászat a brit hazai össztermék 0,03 százalékát adja, a hozzá tartozó feldolgozóiparral és egyéb szolgáltatásokkal együtt is legfeljebb 0,2%-át. A szomszédos országokban sem sokkal nagyobb ez az arány, bár mindenütt erős szakszervezetekbe tömörültek a halászok, akiknek politikai befolyása jóval nagyobb gazdasági erejüknél, ráadásul a követeléseik összekapcsolódnak a nemzeti hagyományok és érdekek hangoztatásával. Úgyhogy szenvedélyes vita megy a halászat miatt, legalábbis látszólag. A probléma lényege az, hogy az EU nem akar úgy szabadkereskedelmi megállapodást kötni a britekkel, hogy ott enyhébbek a környezetvédelmi, munkavédelmi, minőségi, fogyasztóvédelmi szabályok, és rugalmasabbak az állami támogatás feltételei. Ha ez lenne a helyzet, akkor jelentős versenyelőnyhöz juthatnának a brit termékek. A britek abba már belementek, hogy a jelenleg érvényben lévő szabályokat betartsák, a vita leginkább azon megy, hogyan kérheti számon majd az EU az európai változások követését. Ki döntsön a vitás ügyekben? Ki lehessen-e tiltani egyoldalú eu-Föld a 21. században feltehetően a katasztrofális, több mint 3 Celsiusfokos hőmérséklet-emelkedés felé halad majd. „Tagadhatja-e bárki is, hogy drámai vészhelyzettel nézünk szembe?” - tette fel a kérdést a főtitkár. Guterres közölte: eddig 38 ország hirdetett éghajlati vészhelyzetet, és felszólította a többi államot, hogy csatlakozzon hozzájuk. A veszélyhelyzetet kihirdetők között van az Európai Unió, amely mind a 27 tagjára vonatkozóan meghozta ezt az intézkedést. A világ fő környezetszennyező országa, Kína nemrégiben jelentette be, 2060-ig el szeretné érni a karbonsemlegességet. Hszi Csinping elnök szombaton ígéretet tett, hogy 2005-höz viszonyítva több mint 65%-kal csökkentik a szén-dioxidkibocsátást 2030-ig. A csúcstalálkozón nem vett részt Ausztrália, Brazília, India és Mexikó, amelyek egyike sem ért el jelentős eredményeket az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos célkitűzések terén. (MTI) rópai döntéssel egy brit árut az EU-s piacról, ha Brüsszel szerint az esetében túl lazák a brit szabályok? Hogy nézzen ki egy közös békéltető testület, és kié legyen a végső szó? Bevetik a brit hadihajókat A brit királyi haditengerészet felkészült a járőrözésre a brit területi vizeken arra az esetre, ha nem születik megállapodás az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kereskedelmi kapcsolatrendszerének feltételeiről folyó tárgyalásokon - közölte a hétvégén a brit védelmi minisztérium. A tárca szerint a haditengerészet négy járőrhajója áll készenlétben a brit területi vizek ellenőrzésére, és a tárca szükség esetén „robusztus” intézkedésekkel szerez érvényt az Egyesült Királyságot független tengeri országként megillető jogoknak. A megállapodás elmaradása esetére kidolgozott készenléti javaslatok között van olyan, amelyik felhatalmazná a királyi haditengerészet rendészeti egységeit arra, hogy külföldi hajók fedélzetére lépjenek és őrizetbe vegyék azokat, akik megsértik a jogszabályokat. Haditengerészeti források viszont megerősítették, bár a négy járőrhajó gépágyúkkal is fel van fegyverezve, senki nem fog francia halászokra lőni... Az Egyesült Királyság január 31 -én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján december 31-ig tartó Budapest. A Fidesz lejtmenetben van, augusztusban a választókorú népesség 36%-a támogatta őket, most 30 százalékos a támogatottságuk, a kormánypárt vesztesége ezen időszak alatt félmillió választó - derül ki a ZRI Závecz Research Intézet decemberi pártpreferencia-vizsgálatából. Különösen jelentős a Fidesz- KDNP visszaesése a diplomások körében, ahol 46-ról 27 százalékra csökkent a támogatóik aránya. Budapesten és a megyeszékhelyeken is sokat veszítettek augusztus óta, előbbi csoportban 34-ről, utóbbiban 36-ról csökkent 23 százalékra a szavazótáboruk mérete. A fiatalok, a 30 év alattiak körében is meggyengült a kormánypárt pozíciója, itt a korábbi 33 helyett most 22%-os a támogatottságuk. A hat együttműködő ellenzéki párt összeadott támogatottsága maradt a múlt havi, 34 százalék körüli szinten. Közülük továbbra is meneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről. Az eddig lezajlott tárgyalási fordulókon azonban nem sikerült egyezségre jutni, és ennek az egyik fő oka a halászati szabályozás kérdésében fennálló nézeteltérés. A december 31. éjféli határidő valójában már későnek tűnik egy valódi alkuhoz, mert a megállapodást a brit és az európai parlamenteknek is jóvá kellene hagyniuk - meg az összes EU-tagállam saját parlamentjének is. A mostani állás szerint, ha nem lesz alku, akkor a két oldal között mozgó áruk többségére 2,8%-os vámot vetnének ki. Ez nem túl magas, de azért összességében mégis sokba kerülne, ráadásul rengeteg papírmunkát igényelne, a vámolás jelentősen lassítaná a kereskedelmet. John Allan, a Tesco élelmiszeráruházlánc vezetője egy inteijúban arról beszélt, hogy átlagban 3-5%-kal drágulhat az élelmiszer a szigetországban. A mezőgazdasági termékek (azaz élelmiszerek) esetében átlagosan 35% volna a vám. Az autók vámja 10% lenne, ami szintén érzékenyen érintené a brit ipart. Az autógyárak máris elkezdtek bespájzolni az EU-ból származó alkatrészekből, hogy átvészeljék az átmenetet egy alku nélküli brexit esetén. Emellett csak a brit oldalon 50-60 ezer vámolással foglalkozó ügyintézőnek kellene munkába állnia, ha a mostani kereskedelmi szintet tartani akarnák. Pánikvásárlás lehet Nagy-Britarmiában a szupermarketek máris feltankoltak étellel és egyéb árukkal, miután képviselők arról beszéltek, megállapodás nélküli brexit jöhet. Az élelmiszer-termelők arra figyelmeztettek, 3 hónapig hiány lehet zöldségekből, és a vészforgatókönyveket készítők szerint olyan mértékű pánikvásárlás alakulhat ki, ami mellett eltörpülhet a koronavírusválság. A válság előjeleként hatalmas dugók alakultak ki Angliában, ezt Kentben az árufelhalmozással magyarázták. Az egészségügyért felelős politikusok azt mondták a gyógyszerek, orvostechnikai eszközök és az oltóanyagok beszállítóinak, hogy hat hétre elegendő árut helyezzenek biztonságba az Egyesült Királyságterületén. (MTI, 444.hu) a Demokratikus Koalíció a legerősebb, a novemberivel azonos, 11 százalékos támogatottsággal. A Jobbik és a Momentum tábora egész évben 6-7 százalékon mozgott, ebben a hónapban előbbinek 7, utóbbinak 6%-a van. Az MSZP az idén megszokott 5 százalékról egy kicsivel elmozdult, most 6 százalékos. Az LMP és a Párbeszéd a korábbi hónapokhoz hasonlóan 2%-on áll, és most a Kétfarkú Kutyapárt is ezen a szinten áll. A Mi Hazánk ezúttal is 1 százalékot vonz. A pártnélküliek aránya 32%. Az ezerfős adatfelvételt a Szájerügy kirobbanásának napjaiban végezték a felnőtt lakosság körében, így ebben a mérésben az ügy hatásai még aligha érzékelhetők. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy a politikusokat érintő kellemetlen, botrányos ügyek csak hetek múltán érik el és esetleg befolyásolják a széles közvéleményt. (Tx, ú)- vagyis bo 2 hét múlva lejáró - at-Éghajlati vészhelyzet kell Lejtmenetben a Fidesz Amilyen súlytalan az uniós halászat, olyan erős a lobbitevékenysége (TASR/ap)
