Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-11 / 287. szám
2 KOZELET 2020. december 11. | www.ujszo.com Sulik könnyítene a vállalkozók életén MOLNÁR IVÁN Pozsony. A gazdasági tárca tagnap bemutatta a vállalkozói környezet javítását célzó második intézkedéscsomagját. Míg az első csomagban 114 intézkedéssel rukkoltak elő, a most bemutatott 469-cel számol. Richard Sulik gazdasági miniszter már a tárcája által kidolgozott, és a parlament által gyorsított eljárásban idén júliusban elfogadott első intézkedéscsomag életbe lépését követőenjelezte, hogy ősszel egy újabb csomaggal rukkolnak elő. Hogy a második csomag bemutatása decemberre tolódott, azt Ján Oravec gazdasági államtitkár a megoldásra váró problémák számával magyarázza. 2,5 ezer javaslat „A tárcánkhoz több mint 2500javaslat érkezett, ezek közül kellett kiválogatnunk a legfontosabbakat, azokat, amelyekkel gyors és hatékony segítséget nyújthatunk a vállalkozóknak” - mondta el Oravec. Egyelőre azonban a szaktárca által kidolgozott, 469 pontot tartalmazó intézkedéscsomag is csak egy javaslat, amelyet a gazdasági tárcának meg kell vitatnia a többi minisztériummal. „A most bemutatott javaslatok közül a tárcaközi egyeztetést követően néhány a szemetesben végezheti, mindent megteszünk azonban azért, hogy a túlnyomó részük jövő nyárig megvalósuljon” - tette hozzá Sulik. Oravec szerint eddig 20 intézkedést si-Maros Zilinka a Főügyészség reformjára készül Pozsony. Az új főügyész, Maros Zilinka nyitott intézménnyé akarja tenni a főügyészséget, amely nemcsak a kiválasztottakat fogja védeni, hanem minden tisztességes állampolgár mellett kiáll. Hozzátette: oroszlánként fogja védelmezni a törvényesség fölött őrködő, lelkiismeretes ügyészeket. Másrészről szigorúan fel fog lépni a kötelességmulasztó ügyészekkel szemben. Első lépésben ki akarja jelölni a helyetteseit, majd hozzálát az ügyészséget érintő átszervezések megvalósításához. Zilinka mindezt azután jelentette ki, hogy Zuzana Caputová államfő tegnap kinevezte őt. Zilinka hiteles, az igazságosságot és a közérdeket védő, transzparens intézménnyé akarja tenni a főügyészséget. Hozzátette: prioritásként fogja kezelni a korrupció, a tisztességtelen eljárások, a hatalmi visszaélések és a súlyos gazdasági bűncselekmények elleni harcot. Azzal kapcsolatban, hogy korábban találkozott Richard Sulikkal, az SaS elnökével, Zilinka elmondta: soha nem lobbizott támogatásért sem koalíciós, sem ellenzéki képviselőknél. A gazdasági miniszternek bemutatta az elképzeléseit az ügyészség jövőjéről, és bejelentette, hogy jelölteti magát. (TASR) került elfogadtatniuk a többi minisztériummal. Eltúlzott bürokrácia „Tisztában vagyunk vele, hogy a vállalkozói környezet nem egyik napról a másikra romlott el, az elmúlt 12 évben fokozatosan, lépésről lépésre hozták meg azokat az intézkedéseket, amelyek megnehezítették a vállalkozók életét” - mondta el a gazdasági miniszter, aki szerint épp ezért a problémák megoldása is több időt vesz majd igénybe. Jana Kissová, a miniszter tanácsadója szerint a vállalkozóknak továbbra is a bürokrácia okozza a legtöbb gonCZfMER GÁBOR Filip Mónika (SaS) oktatási államtitkár szerint a magyar iskolák racionalizációja kapcsán még semmi sem dőlt el, így nem beszélt az intézmények bezárásáról sem. Szerinte először a magyar szakmai ás politikai nyilvánosságnak kell megtalálnia, mit szeretne kezdeni az iskolákkal. Pozsony. Az államtitkár a tegnapi sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott, az iskolahálózat optimalizációja, amely a magyar intézményeket is érinti, előreláthatóan 2022-ben indulhat meg. Hozzátette azonban, hogy a folyamat részletei egyelőre nem ismertek. „A tárcánál jelenleg a vonatkozó adatok összegyűjtése zajlik. A nemzetiségi iskolák optimalizációjáról sem létezik még semmiféle konkrétum” - emelte ki. Filip Mónika hangsúlyozta, számára rendkívül fontos, hogy a nemzetiségi identitás és kultúra szempontjából nélkülözhetetlen nemzetiségi iskolákat megvédjék. „Mindenekelőtt a színvonalukat szeretnénk emelni” - fűzte hozzá. A kisiskolák jövője Azzal kapcsolatban, hogy a jövőben megvonnák-e az iskoláktól a diákokra kapott fejpénzen felül utalt kompenzációs támogatást, az államtitkár elmondta, egyelőre nem szüntetik meg az ilyen plusz forrádot. „Egy átlagos vállalkozónak évente 220 óráját, több mint 27 munkanapját veszi el a vállalkozással összefüggő ügyintézés, ami fenntarthatatlan. Tisztában vagyunk vele, hogy a koronavírus-járvány miatt több ágazat is rendkívül nehéz helyzetbe került, ezért most kell segítenünk a vállalkozókon, és nem csupán a nekik nyújtott dotációkkal, hanem a hivatali ügyintézés egyszerűsítésével is” - mondta el Kissová. Több díjat is eltörölnek A gazdasági tárca által javasolt intézkedések több minisztériumot is sok kifizetését. A kérdéses támogatás elsősorban azon kis létszámú iskolák számára létfontosságú, amelyek pusztán a diáklétszámmal arányos fejpénzből nem tudnának működni. A szlovákiai magyar iskolák legnagyobb része ilyen, a dotáció megvonása nagy valószínűséggel a bezárásukat jelentené. „Aztán aszerint, milyen terv születik az iskolahálózat optimalizációjára, elképzelhető, hogy a jövőben csökkenni fog ez a kompenzációs támogatás” - tette hozzá azzal, még nincs tervük arra, hogy ez miként történjen. Tudjuk, mit akarunk? Filip szerint egyelőre a magyar szakmai szervezetek és politikai pártok körében sincs konszenzus abban a kérdésben, hogy fenntartható-e a jelenlegi iskolahálózat, vagy ehelyett intézmény-összevonással jobb minőségű iskolákat érdemes-e létrehozni. Szerinte először a magyar szakmai és politikai nyilvánosságnak kellene megállapodnia, milyen megoldást talál a legjobbnak, ők pedig igyekezni fognak, hogy ezt átültessék. Az államtitkár arról is beszélt, a magyar iskolahálózat átalakítását nem lehet egy általános kritériumhoz igazítva fentről diktálni. A kínálkozó lehetőségeket először egy-egy helyen próbálnák ki, azzal, hogy a folyamatba eleinte az iskolák saját kezdeményezésből kapcsolódhatnának be. „Mi pedig módszertani irányelveket dolgozhatunk ki arra, miként kapcsolódhatnának össze az egyes érintenek. A közlekedési tárcának például el kellene törölnie a vállalkozók azon kötelességét, hogy az autójuk pótkocsijára is ki kelljen váltaniuk a sztrádamatricát, a pénzügyminisztériumnak pedig az adózással kapcsolatos szabályokon kellene egyszerűsítenie. A koronavírusjárvány miatt az adószabályokat összhangba hozzák például az alkalmazottak tesztelésével kapcsolatos kiadásokkal. A munkáltatók számára eltörölnék a rádió- és tévékészülékek után fizetendő üzembentartási díjat, és a kisebb cégek számára is liberalizálnák az energiaszolgáltatás díjszabását. Az edintézmények, mire lenne ez jó és így tovább” - magyarázta. Arra, hogy az iskolahálózat racionalizációja végbemenjen, az oktatási államtitkár szerint a csökkenő diákszám és ebből adódóan a fejpénzből származó bevétel zsugorodása jelenti a fő motivációt. Azt állítja, a kormányzat nem fog anyagi nyomást gyakorolni annak érdekében, hogy a racionalizációt kikényszerítse. Hozzátette azonban, hogy egy ilyen kényszer természetesen is kialakul, hiszen sok oktatási intézménynek már most nagyon kevés a pénze. „Számomra nagyon fontos, hogy minden magyar anyanyelvű gyermek magyar iskolába, magyar óvodába tudjon menni” - mondta, és hozzátette, hogy az oktatás minősége ugyanilyen fontos. 12 (oktatási) pont Filip szerint a Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter által bejelentett 12 pontos oktatási reform során a nemzetiségi iskolákra is gondolnak, még akkor is, ha az külön pontként nem szerepel a tervben. „A nemzetiségi iskolák külön kritériumrendszerrel rendelkeznek majd” - mondta az államtitkár, aki úgy nyilatkozott, a magyar pártok által korábban hangsúlyozott elv, a kisebbségi iskolák pozitív diszkriminációja szerinte jelenleg is létezik, de a jövőben is szeretnék megtartani azt. Ezzel kapcsolatban arról beszélt, az egyik céljuk, hogy törvényben szeretnék meghatározni a nemzetiségi oktatás fogalmát. Úgy látja, a vonatkozó jogszabály módigi két év helyett a munkáltatóknak a jövőben elég lenne négyévente munkabiztonsági oktatásra küldeniük az alkalmazottaikat, és lazább szabályozást terveznek a családtagok foglalkoztatásával kapcsolatban. Több változás várható az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatban, és egyszerűsítenék a külföldi vendégmunkások foglalkoztatásához szükséges engedélyek elintézését is. Az üzletláncoknak szeretnének kedvezni azzal, hogy ajövőben ezek már az előállítási árnál is alacsonyabb összegért adhatnának túl a termékeken. Ez utóbbi ellen azonban már felemelték szavukat az élelmiszeripari cégek. Milan Lapsansky, a Szlovákiai Pékek, Cukrászok és Tésztagyártók Szövetségének az ügyvezető igazgatója szerint emiatt még kíméletlenebb feltételeket szabnak majd nekik az üzletláncok, arra kötelezve őket, hogy a termékeiket a gyártási áron alul adják el nekik, ami egész ágazatokat sodorhat veszélybe. Ez azonban természetesen csak a jéghegy csúcsa, hiszen az említett 469 intézkedés puszta felsorolása 12 oldalt vesz igénybe. Hogy a lista milyen részletes, azt Sulik érzékeltette, aki elárulta, hogy a kedvenc pontja az, amely eltörölné a munkáltató azon kötelességét, amely szerint rendszeresen le kell mosnia az ablakokat. Akik a részletekkel is szeretnének megismerkedni, azok ezt a gazdasági tárca honlapján (mhsr.sk) tehetik meg. A teljes listára található linket lapunk honlapján, a www.ujszo.com oldalon találják. sorsa dosítására jövő év első felében kerülhet sor. Az oktatás finanszírozását, amely jelenleg nagyrészt a belügyminisztérium alá tartozik, az oktatási tárca hatáskörébe vonnák össze. Az erről szóló törvény arra vár, hogy a kormány jóváhagyja. Filip Mónika személyes véleménye szerint ez csak a miniszterelnök, Igor Matovic (OEaNO) és Richard Sulik (SaS) gazdasági miniszter közötti ellentét miatt húzódik. Tankönyv-liberalizáció A tárca a tankönyvpiac liberalizációját is tervezi, de a nemzetiségi nyelvű iskolák számára jóval kevesebb ilyen kiadvány létezik, mint a szlovák intézmények számára. Ezzel kapcsolatban Filip Mónika elmondta, ezt a problémát úgy szeretnék megoldani, hogy akár közvetlenül is kérhetnek tőlük támogatást azok, akik nemzetiségi nyelvű tankönyvet szeretnének írni. Az államtitkár arról is beszámolt, a minisztérium olyan új oktatási segédanyagok, munkafüzetek, tankönyvek kiadását is támogatja, amelyek kifejezetten a nemzetiségi iskolák tanulói és tanárai számára készülnek. Ezek között olyan is van is, amely a szlovák nyelv második nyelvként való oktatását segíti. Ezzel a módszertani változással kapcsolatban szakértői csoport létrehozását kezdeményezték. A jövőben az óvodák és az alapiskolák pedagógusai számára olyan didaktikai segédeszközöket készítenek, amelyek már a szlovák nyelv második nyelvként való oktatására irányuló módszertant tartalmazzák. Nem dőlt el a kisiskolák
