Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)

2020-12-10 / 286. szám

www.ujszo.com | 2020. december 10. ISKOLA UTCA 117 Az ajándékozásnak a járvány sem szab határt „Ahogyan a föld a napra ós az esőre van utalva, úgy minden élőlény - akár beismeri, akár nem - a jóságra vár." Napjainkban a híreket és a napi gondolatokat a koronavírus témája uralja. Ezekre a hónapokra, sőt az egész 2020-as évre sokáig emlékezni fog az emberiség, egyrészt azért, mert számunkra eddig ismeretlenek voltak azok az intézkedések és korlátozá­sok, amelyeket egymás után hoznak meg a koronavírus-járvány terjedé­sének megakadályozásáért, másrészt azért, mert az új helyzet miatt alapja­iban változott meg az időhöz, egész­séghez, tanuláshoz és munkához való viszonyunk. De megváltozott az em­bertársainkhoz való viszonyunk is? A Nagymegyeri Kereskedelmi Akadémia diákjai számára a huma­nitás mindig is elsődleges feladat volt. Iskolánkban már évek óta megren­dezzük a „Szent Erzsébet napjától Szent Miklós napjáig” jótékonysági akciót, amellyel az a célunk, hogy ad­vent előtt örömet szerezzünk az idős embereknek, megmelengessük a szí­vüket azzal, hogy gondolunk rájuk. Az ajándékozás lényege annak esz­meiségében rejlik. A diákok megmu­tatták, hogy igenis lehet jót tenni na­gyon egyszerűen és könnyen, csak egy kis szeretettel kell fordulni egy­más felé. Minden egyes alkalommal kellemesen éreztük magunkat az idő­sek otthonában, jó volt látni a mo­solyt, az örömet az idősek arcán, de ugyanilyen jó volt látni tanulóink lel­kesedését is. Minden résztvevőt megérintett az a nagyszülő-unoka (Fotók: NKA) Idén a Nagymegyeri Kereskedelmi Akadémia diákjai helyett a felnőttek továbbítják az ajándékokat az idősotthon lakóinak kapcsolatot idéző hangulat, ami az együtt töltött idő alatt kialakult. Ta­nulóink megtapasztalták, hogy a má­sokra való odafigyelés, a másokon való segítés és törődés milyen fel­emelő érzés, hogy az idősebb gene­ráció tisztelete mennyire fontos. El­gondolkodtató, hogy egy apró figyel­mességgel mennyi szeretetet lehet adni, és ennek révén mennyi szerete­tet lehet kapni, ettől pedig jobb em­berekké válhatunk. Ebben az évben a megváltozott kö­rülmények miatt az oktatás online zajlik, tanulóink nem járhatnak isko­lába, nem szervezhetnek közös diák­programokat, nem készülődhetnek közösen az ünnepekre, nem szervez­hetnek jótékonysági akciókat, így sajnos nem látogathattak el az idősek otthonába sem. Azonban ebben a na­gyon nehéz helyzetben is tudnunk kell A mézeskalácsokat ezúttal az iskola szakácsnői készítették el a pozitívumokra fókuszálni. Soha nem volt még olyan fontos mások se­gítése, mint napjainkban. Az otthon­nal a kapcsolatunk nem szűnt meg, sokat gondolunk most is a számunkra oly kedves idős emberekre. Idén is­mét ajándékozunk, diákok híján mi, felnőttek. Nem hagyjuk ki ezt az évet sem, csak idén nem a diákok, hanem iskolánk szakácsnői készítik el a fi­nom mézes süteményeket. A korlá­tozások miatt ajándékunkat sajnos nem adhatjuk át személyesen, be kell érnünk az intézmény alkalmazottai­nak közvetítésével, de érezzük, hogy most is adni kell, mert az adás kifeje­zi szeretetünket... , Aki nem hisz abban, hogy mennyi jó ember van, az kezdjen el valami jót tenni, és meglátja, milyen sokan oda­­állnak mellé.” (Böjté Csaba) Abrahám Margit főnevelőnő Száz éve született Comides István 1920. december 7-án született e szepessági, késmárki gyökerű családba, a közigazgatásilag Komjáthoz tartozó Odögösön. 1930-ban bekerült a komáromi Szent Benedek-rendi gimnáziumba. Élete végéig szeretettel emlékezett alma materére, elismerően nyilatko­zott az ott folyó tanításról és egykori tanárairól, arról a toleráns légkörről, ami jellemezte az akkori intézményt. Itt érettségizett 1938-ban. Négy évvel később szerzett matematika-fizika szakos tanári ok­levelet Budapesten, a Pázmány Péter Egyetemen. Fiatal tanárként a ké­sőbbi Nobel-díjas Békési György ta­nársegédje, 1957-ig az ELTE docen­se, 1956-ban az ELTE TTK forra­dalmi bizottságának közfelkiáltással megválasztott elnöke volt. A forra­dalom leverése után az egyetem dé­kánja állami kitüntetésre javasolta, azonban irigyei hamis papírokkal alátámasztott feljelentést tettek elle­ne. Letartóztatása után több hónapig - ahogy mondani szokta - a „Fő ut­cai szanatórium lakója” volt. Bün­tetése az lett, hogy Magyarországon eltiltották a tanítástól. Kazincbarci­kai és miskolci működés után a Bá­nyászati Kutatóintézetbe került, a tömegspektrometria és a klaszterké­­mia nemzetközi szaktekintélye lett. Vendégtanárként tanított a tokiói műszaki egyetemen. E sorok írója másodéves hallga­tóként 1968-ban ismerte meg, ami­kor a Nyitrai Tanárképző Főiskola Fizika Tanszékén a magyar tagoza­ton tanított és tudományos diákkört szervezett, lehetővé téve ezáltal, hogy a tanszék magyar oktatói Budapesten folytathassanak kutatómunkát, s szerezhessenek tudományos foko­zatot. Haláláig - harminc éven át — a felvidéki magyar fizika- és később kémiatanár-képzés támasza, fárad­hatatlan, lelkes segítője lett a nyitrai egyetemen. Élete, munkássága, elhi­vatottsága, a szülőföldhöz és az alma materhez való ragaszkodása, szere­­tete példaértékű. 1990-től hivatalo­san is vendégprofesszorként tanított Cornides István emlékét alma mate­rében verseny, ösztöndíj, tanterem őrzi (Fotó: ELTE TTK) a nyitrai egyetemen. Ebben az évben rehabilitálta az ELTE, és címzetes egyetemi tanári titulust adományoz­tak neki. 1992-ben megkapta a Ma­gyar Köztársaság középkeresztjét. 1994-ben elnökként szervezte a 13. Nemzetközi Tömegspektrometriai Konferenciát Budapesten. Az MTA Spektrokémiai Munka­­bizottság Izotópgeokémiai Munka­bizottsága tagja (1980-ig). A Ma­gyar Kémikusok Egyesülete Tö­­megspektrométeres Szakcsoportjá­nak elnöke (1962-1994), az Anali­tikai Szakosztály és az Alkalmazott Fizikai-kémiai Szakosztályának ve­zetőségi tagja (1962-től). A Magyar Tömegspektroszkópia Társaság örökös tiszteletbeli elnöke (1994- től). A Japán Tömegspektroszkópiai Társaság tagja (1976-1980), az In­ternational Scientific Committee of Mass Spectrometry tagja (1980-tól), elnöke (1992-1994). 1999. november 1-jén hunyt el, Budapesten. Halála után egykori al­ma matere, a Selye János Gimnázium matematika-fizika munkaközössége az évtizedek óta futó versenyét róla nevezte el Comides István Matematika-F izika-emlékverseny­­nek. Emlékét alma materében ver­seny, ösztöndíj, tanterem, Budapes­ten az ELTE TTK Gömbaulájában emléktábla és a Magyar Kémikusok Egyesülete Tömegspektrometriai Társasága által alapított Comides Ist­ván Tudományos Díj emlékérem (Albrecht Júlia alkotása) őrzi. Díjai: Johannes Marcus Marci­­emlékplakett (Csehszlovák Tudo­mányos Akadémia, 1982), Than Károly-emlékérem (1994), Náray- Szabó István-díj (1997), a Konstan­tin Egyetem Ezüstérme (1999). A tisztelt olvasók figyelmébe ajánlom Staar Gyula a világhálón ta­lálható riportját Comides Istvánnal az alábbi elérhetőségen: https ://www.term­­vil.hu/archiv/inteijuk/comides 1 .html https ://www.term­­vil.hu/archiv/interjuk/comides2.html Kalácska József Rendhagyó diáknap az ipolysági Szondyban A 2020/2021-es tanév merőben új kihívások elé állítja az iskola­ügyet is. Tekintettel a koronavírus­­járvány terjedésére és az oktatás­ügyi minisztérium döntésére, ok­tóber közepétől távoktatásban vesznek részt az ipolysági Szondy György Gimnázium tanulói is. Az online tanítás ugyan a ha­gyományos, személyes kapcsolat alapú oktató-nevelő munka helyé­re lépett, jelentőségét nem csök­kentette. Hisszük, hogy ebben a megterhelő időszakban is a maxi­mumot kell nyújtanunk diákjaink számára. Tekintettel arra, hogy a hagyományos novemberi diákna­pi program elmaradt, 2020. no­vember 27-én a Vekker Műhely közreműködésével rendhagyó irodalomórára invitáltuk iskolánk 1. és 2. évfolyamos tanulóit. A Vekker Műhely 2013-ban ala­kult azzal a céllal, hogy meghono­sítsa Szlovákiában a színházi és drámai nevelést. A drámapedagó­giai tevékenységformák alkalma­zása az olvasóvá nevelési foglal­kozások során is kiemelkedően fontos szerephez jutnak. Ez utób­biak központi jegye, hogy a színész­­drámatanárok drámapedagógiai módszerek segítségével egy konk­rét szerző által megírt novellában merülnek el a résztvevőkkel. Ta­nulóink is egy rendhagyó iroda­lomórába kaptak betekintést, ami­kor Czuczor Nóra és Benes Tan- Csilla foglalkozásvezetők segítsé­gével 45 perces videókonferencia keretében egy kortárs szerző, Nagy Ildikó Noémi Önkontroll című no­velláját dolgozták fel. A mű témá­ját illetően mindenképpen aktuális: egy kamaszlány beilleszkedési ne­hézségeit állítja középpontba. A foglalkozás kulcsfogalmai a kom­munikáció, az érvelés, a kritikai gondolkodás, az együttműködés voltak. Az együttgondolkodás re­mek lehetőséget adott diákjaink­nak arra, hogy véleményüket ne csupán a saját szemüvegükön, ha­nem egy külső nézőpontból is meg tudják vizsgálni. Ez igényel egy­fajta önszabályozást (önkontrollt), ami a kritikus pillanatokban sem engedi meg számukra, hogy eset­leg túl- vagy alábecsüljék saját ma­gukat, illetve környezetüket. November 27-én a Vekker Műhely közreműködésével rend­hagyó irodalomórára Invitáltuk iskolánk 1. és 2. évfolyamos tanulóit. A foglalkozásvezetőknek sike­rült felhívni a tanulók figyelmét arra, hogy a mindennapi életben is előforduló problémáinkban, vitá­inkban, véleményünk megfogal­mazásakor kulcsfontosságú az erős érvek felsorakoztatása, hi­szen ha képesek vagyunk az érvek rendszerét átlátni, könnyebben hozunk racionális döntést. Ebből kifolyólag az együttgondolkodás lehetősége nagy népszerűségre tett szert a diákok körében. Petrezsil Noémi

Next

/
Thumbnails
Contents