Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-10 / 286. szám
www.ujszo.com | 2020. december 10. KULTÚRA I 9 Kispapok a rendszer satujában Mától látható a hazai mozikban Ivan Ostrochovsky filmje, a Szolgalelkek, mely komoly sikerrel járja a világot Istenhez könyörögve harcolnak egy istentelen rendszer ellen SZABÓ G. LÁSZLÓ Berlin idei fesztiválján gyorsan híre kelt, hogy rendkívüli alkotás, Prágában fődíjat nyert a Febiofesten, s mától már a hazai mozikban is látható. Ivan Ostrochovsky Szolgalelkek című filmje biztos kezekkel rántja le a leplet a nyolcvanas óvek csehszlovák titkosrendőrségének egyházellenes tevékenységéről. „Kegyetlen kémtörténet, amely a közelmúltba vezet vissza bennünket”- fogalmazta meg tömören a filmet Carlo Chatrian, a Berlinale művészeti igazgatója, miután az alkotás bekerült a rendezvény új programjába, amely a kísérletezőbb, formabontóbb filmeket versenyeztetve a bátor, független, innovatív szellemű rendezők munkáinak biztosít teret. „Lehengerlő alkotás, dermesztő film noir - vélekedtek a fesztivál dramaturgjai -, amelyben néhány évvel a totalitárius rendszer bukása előtt kétféle hatalom szolgálatában vergődnek a szereplők. Vannak, akik csak az egyházhoz, mások, kényszerűségből, az állambiztonsági szervhez is kötődnek. Fehér a márvány, fehérek a falak, sápadtak az arcok, de sötét az éjszaka, és fekete reverendák suhogása hallatszik a filmben.” Carlo Chatrian meg is lepte a berlini világpremier közönségét. A katolikus papok bokáig érő, kámzsaszerű öltözékében hívta fel a pódiumra Ostrochovskyt és a film alkotógárdáját. „Orvul csípős, fagyosan öntudatos, stílusában egységes a film- úja a Screen International -, s bár a történet a kommunizmus éveiben, a hidegháború időszakában játszódik, ma is érvényes és aktuális.” Pozsony, 1980, teológiai főiskola. Ez itt nem a földi paradicsom, hanem maga a pokol. Juraj és Michal barátok. Szeminaristák. Kispapok. Istent akarják szolgálni, de sem a kor, sem az akkori ideológia nem teszi lehetővé számukra. A normalizációs rendszer írott és íratlan szabályait nem tudják kirekeszteni a szeminárium falai közül. Azok, akikre tisztelettel kellene felnézniük, elveszítették tekintélyüket. Kollaboráltak a rendszerrel. Együttműködnek a titkosrendőrséggel. Juraj, Michal és néhány társuk lázad a helyzetük ellen. , .Híreket küldünk a Vatikánba. Tiltott könyveket szállítunk. Információkat továbbítunk a hívők ellen elkövetett kommunista bűntényekről” - hangzik el a film trailerében. A szeminaristák közül többen kapcsolatban állnak az egyház földalatti elöljáróival, akik az állam beleegyezése nélkül szentelik fel papjaikat. A rendőrség nyomása hatalmas súllyal nehezedik a növendékekre. Gyilkosság történik a falak között. A szeminaristák éhségsztrájkba kezdenek. Istenhez könyörögve harcolnak egy istentelen rendszer ellen. Mindenki a lelkiismeretére hagyatkozva cselekszik, sokan erejükön felül. A titkosrendőrség megfigyelése alatt állnak. Aki meg akaija őrizni a hitét, az az állambiztonsági szervek folyamatos zaklatásának teszi ki magát. Aki ezt képtelen elviselni, az az együttműködést választja. Titokban a dékán is átáll a hatalom oldalára. Gyávaság, rettegés, elidegenedés, gyanúsítgatás, kompromisszum, zsarolás. Kulcsszavak egy morális kérdéseket felvető társadalmi drámában. „Nem azért vagyunk itt, hogy boldogok legyünk! - hangzik el a filmben. - Lehet-e a szíve tiszta annak, akinek sáros a keze?” Negyvennyolc évével Ivan Ostrochovsky korosztálya egyik legmarkánsabb tehetségű rendezője. Játékfilmrendezőként Martin Sulik mellett ő az, aki a legtöbb elismerést vívta ki magának itthon is, külföldön is. Első játékfilmjét, a 2015-ben bemutatott Kecskét - amelynek hőse, az egykori roma ökölvívó azért húz újra bokszkesztyűt, mert terhes párjának (Fotó: Punkchart films) küretre kell a pénz - az atlantai olimpián részt vett Peter Báláz címszereplésével forgatta le. A kassai Kerekes Péterrel és Pavol Pekarcíkkal közösen készített Bársonyos terroristák című dokumentumfilmjüket Berlinben díjazták. Három elítéltről szól a történet. Az egyiket rendszerellenes tevékenységéért vetették börtönbe, a másik egy május elseje előtti éjszakán akaija a levegőbe repíteni az ünnepi tribünt, a harmadik bombamerényletet tervez Gustáv Husák ellen. Eddigi legnagyobb sikerét kétségkívül a Szolgalelkekkel éli meg, ezzel a nyomasztó atmoszférájú, szuverén alkotással, amely briliáns drámaként kerül a szlovák filmgyártás nagykönyvébe. A film forgatókönyvét a szlovák Marek Lescák és az ír Rebecca Lenkiewicz közreműködésével írta. „Rebeccával egy fesztiválon találkoztam, amelyen díjat nyert a Kecske - meséli Ostrochovsky. - Zsűritagként látta a filmet, és megkérdezte, mi lesz a következő munkám. Ez egy évvel az Ida Oscar-díja után történt, amikor rengeteg ajánlatot kapott a világ különböző pontjairól, hiszen Pawel Pawlikowskival ketten írták a film forgatókönyvét. Én már annak is örültem volna, ha elvállalja a Szolgalelkek dramaturgiai munkáját. Végül a forgatókönyvíró-társunk lett, aki érzékenységével finoman összekapcsolta a múlt és a jelen történéseit.” A konzultánsok között szerepel egy kiváló román alkotó neve is. Cristian Mungiu, aki 2007-ben a 4 hónap, 3 hét, 2 nap című filmjével Cannes-ban nagy díj at nyert, s ugyanabban az évben ez lett a legjobb európai film. „Cristiant is régóta ismerem, mert nagy rajongója vagyok a román filmnek. A Szolgalelkek már Bukarestbe is eljutott. Ott is leteszteltük, milyen hatással van a nyugati és a keleti közönségre. Mert szemmel láthatóan nem egyformán hat rájuk. A szereplőim között van egy kiváló román színész. Vlad Ivanov a doktort formálja meg a történetben. (Játszott már ő két magyar filmben is. Kenyeres Bálint tegnapjában egy sikeres svájci üzletembert, Nemes Jeles László Napszálltájában egy budapesti kalapszalon új tulajdonosa.) Egy megtört lelkész szerepében Milan Mikulcík nyújt kiemelkedő alakítást. A két főszerepet, Jurajt és Michalt, az ifjú szeminaristákat Sámuel Skyva és Sámuel Polakovic kelti életre. Egyikük sem színész, mégis mindketten szuggesztív alakításukkal gazdagítják a filmet. Társaik a pozsonyi művészeti szakgimnázium színinövendékei. A forgatókönyv írása során végig fiatal srácokban gondolkodtam, hiszen azokban az években, amikor a Szolgalelkek cselekménye játszódik, tizennyolc évesen kezdték el a papi szemináriumot a fiúk. Típusokat láttam magam előtt, és szerencsére nagy volt a választék. Ami viszont meglepett: ők már úgy tekintenek a kommunizmus poklára, mint mi a napóleoni háborúkra.” A szerző a Vasárnap munkatársa L. Juhász Ilona kapta a Turczel-díjat A Szlovákiai Magyar írók Társasága etnológiai munkássága elismeréseként idén L. Juhász Ilonának, a Fórum Kisebbsógkutató Intézet komáromi Etnológiai Központja tudományos munkatársának ítélte oda a Turczel Lajos-díjat. Ezt a díjat hazai magyar írók kaphatják meg, nem szépirodalmi (szépprózai, lírai) kiemelkedő műért és munkásságért, az írószervezet választmányának döntése alapján. L. Juhász Ilona a rozsnyói gimnáziumban érettségizett 1979-ben, majd Pozsonyban a könyvtárosi szakközépiskola keretében működő népművelési felépítményi iskolában szakérettségizett. 1981-1985-ben a gömörhorkai Cellulóz- és Papírgyár üzemi klubja, 1985-1986-ban a pelsőci könyvtár munkatársa, majd a Csemadok Rozsnyói Járási Bizott-L. Juhász Ilona (Somogyi Tibor felvétele) ságának szakelőadója. 1990-1994- ben az érsekújvári Honismereti Múzeum, 1994-1997-ben a komáromi Duna Menti Múzeum Magyar Nemzetiségi Osztálya dokumentátora. 1997-től a Fórum Kisebbségkutató Intézet keretében létrehozott komáromi Etnológiai Központ munkatársa, ahol többek közt bibliográfusként is tevékenykedett. 2004-ben a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán elvégezte a néprajz szakot és 2006-ban ugyanitt doktorált (PhD, néprajz és kulturális antropológiai tudományok). 1991-től kilenc éven át a Cseh(szlovákiai) Magyar Néprajzi Társasság titkáraként tevékenykedett, valamint társszerkesztője volt a társaság Hírharang című tájékoztató füzetének, az Utánpótlás és Adattári Közlemények című kiadványoknak. Jelenleg az Etnológiai Központ Acta Ethnologica Danubiana című évkönyvének szerkesztő munkatársa. (k) Átok ül a Parasztoperán, ismét elmarad a premier Kassa. Tegnap kaptuk a hírt, hogy elmarad a Parasztopera mai bemutatója, és valamennyi decemberre tervezett bérletes előadás a kassai Thália Színházban. Az ok: koronavírus okozta betegség. A színház vezetése a tegnapi nap folyamán e-mailben értesítette a bérletes nézőket a kényszerű döntésről. „A munka viszont folytatódik! Amennyiben a helyzet újra megengedi, az előadásokat pótolni fogjuk. A kijelölt új időpontokról hírlevél formájában értesítjük Önöket! Ezekre az előadásokra továbbra is érvényesek a tavalyi, 2019/2020-as évadra váltott bérletek. Megértésüket előre is köszönjük” - áll a színház közleményében. Az idén 50 éves teátrum társulata eredetileg április 23-án mutatta volna be Darvas Benedek és Pintér Béla kultikus darabját, amelynek műfaja „zenés népi krimiballada”, és amelyet hatalmas sikerrel játszott a budapesti Pintér Béla Társulat. Egy fiatal rendező, Rédli Károly állította színpadra a művet. A próbák már folytak, amikor a járvány első hulláma miatt el kellett halasztani a premiert. Az évad végén sem tarthatták meg a bemutatót, ezért októberre halasztották. Később úgy döntöttek, hogy a színház történetében először online premiert tartanak. Üres nézőtér előtt vették fel az előadást, ám technikai okokból végül nem tudták a meghirdetett időpontban streamelni. December első hetére ígérték az online hozzáférést, ám közben már a „valódi” bemutató kivitelezése is reálissá vált, ezért arra kezdett készülni a társulat. A járvány azonban ezt a tervet is keresztülhúzta. (juk)
