Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)

2020-12-10 / 286. szám

8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. december 10.1 www.ujszo.com röviden Talán elmarad a magyar vétózás ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Varsó. Sajtóértesü­lések szerint a magyar és a lengyel kormány elfogadta a német kormány ajánlatát ás hajlandóak az uniós pónzek blokkolásától elállni. így a mai uniós csúcson feloldható a patthelyzet, amit a jogállami­sági mechanizmus bevezeté­sének európai igénye,ás az erre adott magyar-lengyel vátófenyegetás okozott. Állítólag Berlin, Varsó és Buda­pest megegyezett a kompro­misszumban, amire a többi 24 uniós tagnak is rá kell bólintania. Három összetevője van a megegyezésnek. Először is a jogállamisági mechaniz­musról szóló jogszabályt ellátják egy záradékkal, amelyben hangsúlyoz­zák, hogy csak akkor alkalmazhatók a szankciók, ha a jogállamiság sérel­me az EU pénzügyi érdekeivel összefüggésben valósul meg, és nem használják önkényesen, politikai cé­lokra (például családjogi vagy mig­rációs viták kezelésére). Két évig jogászkodnak Megerősítik az ún. vészfékmecha­­nizmust, amely szerint az Európai Bizottság szankciós javaslatát az állam- és kormányfők elé lehet ter­jeszteni. Ez jelenleg is szerepel a ja­vaslatban, de ennek megerősítését kéri Varsó és Budapest. Végezetül a jogállamisági feltételrendszer alkal­mazását felfüggesztik addig, amíg az Európai Bíróság meg nem állapítja, Orbán Viktor magyar, Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő (középen) és a lengyel kormánypárt elnöke, Jaroslaw Kaczynski végső egyeztetése (MTi-feiv.) Szájer-ügy: Afroamerikai lehet a Pentagon ólén Washington. Első ízben afro­­amerikai védelmi minisztere le­het az Egyesült Államoknak: Joe Biden leendő amerikai elnök be­jelentette, Lloyd Austin nyugal­mazott tábornokot fogja jelölni a Pentagon élére. A 67 éves Austin felügyelte az amerikai haderőt a Közel-Keleten az előző elnök, Barack Obama hivatali idejében. Négy évtizeden át volt katona, és négy éve szerelt le, ami akadá­lyozhatja, hogy a kongresszus megszavazza kinevezését. A szabályok szerint ugyanis polgári személynek kell a védelmi mi­niszternek lennie, vagy, ha szol­gált katonaként, akkor legalább hét évvel korábban meg kellett válnia az egyenruhától, hogy a Pentagon élére kerülhessen. (MTI) Két óv börtön Sarkozy exelnöknek Párizs. Két év letöltendő és két év felfüggesztett szabadság­­vesztés kiszabását kérte a befo­lyással való üzérkedéssel és kor­rupcióval gyanúsított Nicolas Sarkozy volt francia államfőre az ügyész a párizsi büntetőbírósá­gon. A volt államfőt és ügyvédjét azzal vádolják, hogy meg akar­tak vesztegetni egy magas rangú bírót információkért cserébe. Az ügy másik két szereplőjére is hasonló büntetés kiszabását in­dítványozták. Nicolas Sarkozy ellen több eljárás is folyamatban van, de ez az első, amely bírósá­gi szakaszba került, és az első alkalom az 195 8 óta tartó V. köztársaság történetében, hogy korrupció gyanújával kell egy volt köztársasági elnöknek bíró­ság elé állnia. (MTI) Tanórgyilkossóg: öt csecsent elfogtak Párizs. A rendőrség őrizetbe vett Párizs környékén öt csecsen származású fiatalt, akik kapcso­latban álltak a Sámuel Paty tör­ténelemtanárt októberben lefe­jező 18 éves csecsen férfival. Az őrizetbe vett, 18 és 21 év közötti személyek telefonkapcsolatban álltak a gyilkossal, akit a rendőr­ség az elfogására tett kísérlet közben agyonlőtt, és akit hétfőn temettek el Csecsenföldön. Patyt azért gyilkolta meg a csecsen menekült, mert a radikális iszla­­mista körökben elteijedt egy vi­deófelvétel arról, hogy a tanár a szólásszabadságról szóló óráján Mohamed prófétáról készült ka­rikatúrákat mutatott be. (MTI) Iraki olajkutakat ért terrortómadás Kirkuk. Terrortámadás ért egy kisebb észak-iraki olajmezőt, az elkövetők felrobbantottak két olajkutat; a hatóságok az Iszlám Állam terrorszervezet számlá­jára írják ezt. A Kirkuktól 20 km-re található Habbáz olajme­zőt ért támadásnak nincs áldo­zata, a robbanások lángra borí­tották a kutakat, a tüzet még nem sikerült eloltani. Az olajmezőn körülbelül húszezer hordónyi olajat termeknek naponta. (MTI) Semmit nem tud a Szájer­­ügyről az Információé Hivatal, így azt tem, lehetett-e bár­melyik külföldi szolgálatnak köze ahhoz, hogy a brüsszeli orgia utáni rendőri intázkedás híre kiszivárgott a belga saj­tóban - ezt állította a magyar hírszerzés vezetője, Bunford Zsolt dandártábornok. Budapest. A dandártábornokot a parlament nemzetbiztonsági ülésén a Szájer-ügyről is kérdezték az ellen-Ursula von der Leyen, az Euró­pai Bizottság elnöke tegnap este Brüsszelben tárgyalt Boris Johnson brit kormány­fővel a brit uniós kilópós (brexit) tómájában. London időközben visszavonta ellent­mondásos törvényjavasla­tának legvitatottabb pontjait. Brüsszel. Az Európai Unió és az Egyesült Királyság között egyezség született arról, hogy London vissza­vonja a brit belső piac szabályozási jogköreit érintő, ellentmondásos törvényjavaslatának legvitatottabb pontjait - jelentette be Maros Sef­­covic, az Európai Bizottság intéz­ményközi kapcsolatokért felelős tagja. Sefcovic tájékoztatása szerint a két fél közötti kereskedelmi meg­állapodás létrejöttének érdekében folytatott tárgyalások haladásáért felelős vegyes bizottság brüsszeli összefér-e a jogszabály az uniós jog­gal. Ez akár kétéves bírósági eljárást is jelenthet. Ez utóbbi kitételt úgy is magyarázták, hogy Orbán Viktornak a 2022-es magyar választás előtt ne’ kelljen tartania a vitatott rendelet ér­vényesítésétől. Egyelőre kérdéses, hogy valamennyi tagállam egyetért-e ezzel, illetve az Európai Parlament is haj landó-e j óváhagyni. Skandináv krimi jöhet A szabályozáshoz csatolandó füg­gelék pontos megfogalmazása per­sze még nem ismert, és ugyancsak nagy vitákat válthat ki, de a magyar kormányzati retorikával szemben megerősíti Jaroslaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes korábbi, azóta cáfolni igyekezett nyilatkoza­tát arról, hogy Varsónak elfogadható lenne, ha intézményi nyilatkozatban semmit sem zéki politikusok, de érdemi válaszo­kat e kérdésben nem igazán kaptak. A zárt ülésen az Információs Hivatal főigazgatója részéről az hangzott el, hogy a hírszerzés nem tudott Szájer József magánéletével kapcsolatos kockázatokról, de hangsúlyozták: ez nem is az ő feladatuk lenne. Arról sem tudnak, hogy lehetett-e bárme­lyik külföldi szolgálatnak köze ah­hoz, hogy a brüsszeli buli utáni rendőri intézkedés híre kiszivárgott a belga sajtóban. „Ha nem is ezekkel a szavakkal, de azt válaszolták, hogy ülésén elvi megállapodás jött létre, amely az Egyesült Királyság uniós kilépését szabályozó brexitmegál­­lapodás, különös tekintettel az Íror­szágról és Észak-írországról szóló jegyzőkönyv végrehajtására össz­pontosít. Áz unió korábban élesen bírálta a szeptember elején bemuta­tott brit törvénytervezet, véleménye szerint ugyanis annak elfogadása súlyosan sértené a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerérői szóló megállapodás azon fejezetei­ben foglaltakat, amelyek célja az ír Köztársaság és Észak-írország kö­zött hosszú évek óta nem létező fi­zikai határellenőrzés újbóli beveze­tésének megakadályozása. A terve­zetet érintően az Európai Bizottság október elején kötelezettségszegési eljárást is indított az Egyesült Ki­rálysággal szemben. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tegnap este Brüsz­kapnának garanciát arra, hogy a jog­államisági követelményeket nem veszik majd elő olyan kérdésekben, amelyeknek semmi közük az uniós pénzek szabályszerű felhasználásá­hoz. Fontos megjegyezni, hogy a jogállamisági mechanizmus nevű törvénycsomag marad úgy, ahogy van, azt várhatóan a tagállamok mi­nősített többséggel elfogadják. A mechanizmushoz készülő kézikönyv végső szövegezésében komoly viták várhatók Brüsszelben, ahol a kor­rupcióra különösen érzékeny hol­land, dán, finn és svéd miniszterel­nökök lehetnek a magyar és lengyel kormányfők fő vitapartnerei. A magyar és a lengyel kormány ed­dig mereven elzárkózott attól, hogy hozzájáruljon a 2021-2027-es költ­ségvetéshez, ill. a koronavírus utáni helyreállítást segítő alaphoz, miután a vagy igen, vagy nem” - fogalmazott az ülés egyik jelen lévő tagja. Arra a felvetésre, hogy a belga hatóságok ilyen esetekben értesíteni szokták a magyar társszerveket, Bunford Zsolt dandártábornok azt mondta, hogy még nem tart ilyen szakaszban az el­járás, egyelőre tehát nem kaptak jel­zést. A bizottsági ülésen Szijjártó Péter külügyminiszter kiemelte, hogy a titkosszolgálatok működését szabályozó, hatályos nemzetbizton­sági törvény alapján az Információs Hivatalnak semmilyen hatásköre MaroS Sefőoviö uniós biztos szerint London apró gesztust tett (TASR/AP) szélben tárgyalt Boris Johnson brit miniszterelnökkel, mivel még több meghatározó témakörben nem szü­tagállamok minősített többséggel (a két kormány ellenszavazatával) elfo­gadták: a kifizetéseknél alkalmazhat­ják a jogállamisági feltételrendszert, vagyis ha ezen a téren problémát lát­nak, elvehetnek megítélt támogatást a tagországoktól. Az elmúlt hetekben intenzív egyeztetéseket folytattak, legutóbb kedd este Varsóban egyez­tetett Orbán Viktor magyar és Mate­usz Morawiecki lengyel kormányfő a kérdésről. Az összesen 1820 milliárd eurós forrásról az uniós állam- és kor­mányfők ma kezdődő brüsszeli csúcstalálkozója hivatott dönteni, ehhez egyhangú egyetértés kell. Mógis a pénz beszól... Ugyanakkor sem Orbán, sem Mo­rawiecki nem vett vissza a harcias re­torikából, és a kedd esti megbeszélés után is azt emelték ki a hírügynöksé­gek, a két kormány keményen össze­zárt, és nem akarnak engedni. Mégis valószínűbbnek látszik, hogy kaptak olyan ajánlatot, amire készek lenné­nek igent mondani. Ebben sokat szá­míthatott, hogy Varsóban megijed­tek, a többi 25 állam a vétózok nélkül is létrehoznák a 750 milliárd eurós mentőalapot, ezáltal Lengyelország 23,1, Magyarország 6,2 milliárd eu­­rótól esne el. Márpedig múlt hét szer­dán az EU több vezetője is világossá tette, vétó esetén ezt az utat választ­ják majd. Manfred Weber, az Euró­pai Néppárt (ahová a Fidesz is tarto­zik) európai parlamenti frakcióveze­tője korábban jelezte, „ha továbbra is fennmarad a magyar és a lengyel kormány blokádja, akkor támogatni fogjuk a B tervet, hogy nélkülük ha­ladhassunk előre.” (hvg, Tx, 444) nincs az európai parlamenti képvi­selőkkel kapcsolatban. Szájer József november 27-én vett részt Brüsszelben egy szexbuliban, amivel megszegte a belgiumi kijárási tilalmat. A helyszínről az épület ere­szén menekült, de a végül elfogott EP-képviselő hátizsákjában kábító­szert találtak. Állítólag a szomszé­dok értesítették a rendőrséget a túl nagy zaj miatt, a bulit szervező Da­vid Manzheley viszont azt állította, ez nem igaz, és név szerint tudja, ki hív­ta ki a rendőröket. (hvg.hu, Népszv) letett megállapodás a brexit téma­körében - ha ez így maradna, akkor január 1-től vámfalak emelkedné­nek Nagy-Britannia és az európai unió kereskedelme közé. Elvileg a halászati vitában kompromisszum érhető el. Ez a téma a legfőbb vita­pontok egyike, a két fél másképp képzeli el azt, hogyan használhatják a jövőben az európai (elsősorban francia) halászok a brit felségterü­leten található vizeket, másrészt ez az ágazat csak minimális gazdasági súllyal bír. Angela Merkel német kancellár tegnap a mai uniós csúcs előtt ki­emelte: az EU felkészült arra is, hogy a brit fél elfogadhatatlan feltételei miatt eredmény nélkül ér véget a tár­gyalási folyamat. Jelezte: az EU-nak fontosabb a belső piac egysége és a méltányos verseny elvének érvé­nyesítése, mint a megállapodás az Egyesült Királysággal. (MTI, ú) Az utolsó uniós vacsora terítékén a brexit a fo fogás tud róla a titkosszolgálat

Next

/
Thumbnails
Contents