Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)

2020-12-10 / 286. szám

4 RÉGIÓ 2020. december 10. I www.ujszo.com (m Ív&iÍL kciimdákiMfn Ünnepre, gyerekekre várakozva Számomra idén az advent valóban a várakozást jelenti. Amíg dolgoztam, nem igazán figyeltem oda az ünnepvárásra. Amikor az ember állandóan rohan, nem éli meg teljesen az ünnepeket. Tavaly egy hónappal karácsony előtt lettem nyugdíjas, de az rö­vid idő volt ahhoz, hogy erre odafigyeljek, csak az idén tudatosí­tottam, hogy miről is szól az advent. Másképp élem meg az idei évet, mint az előzőeket, hiszen egészen mások a körülmények. Ez viszont arra jó, hogy az ember lélekben jobban fel tudjon készülni a karácsonyra. Számomra a várakozás most arról szól, hogy eljönnek-e a gyerekek, az unokák. Ők ugyanis Magyaror­szágon élnek, tehát nagyon remélem, hogy tudunk majd talál­kozni, együtt lenni. Nagy csalódás lenne, ha ez nem valósulna meg. Az idei év különleges, de bízom benne, hogy az advent és a karácsony attól lesz számunkra különleges, hogy együtt lehet a család. Amennyire tudjuk, tartjuk a kapcsolatot, igyekszem minél többször elmenni hozzájuk, mert nekik nehezebb utazni. Hajnalka unokám már iskolás, Zoltán még óvodás, szerencsére nagyon szeretnek hozzánk jönni. Az ide vezető úton nem szokott problémá lenni, inkább hazafelé nem akaródzik elindulniuk. A hagyományaink az évek során sokat változtak. A féljem szlovák környezetből került ide, össze kellett hangolni mindkettőnk hozott családi szokásait, majd kialakítottuk a sajátjainkat. Mindez az ételeknél mutatkozik meg leginkább: nálunk mindig lencseleves volt karácsonykor, a férjeméknél pedig káposztaleves, így aztán mind a kettőből készül minden évben, hogy mindenki elégedett legyen. A másik a bejgli, amely számomra szintén elengedhetetlen, azt is készí­tünk idén is, remélem, a gyerekek segítségével, ahogy az elmúlt években. Gyerekkoromban még élt a lucázás szokása, ami sajnos azóta kiveszett, és a mendikálás is hiányzik nekem. Mások lettünk abban, hogy nem bízunk annyira meg egymásban, talán ezért is maradtak el ezek a szép szokások. Néhány évtizeddel ez­előtt nem volt furcsa, ha akár olyanok is bekopogtak mendikálni, akiket csak a faluból ismertünk, nem voltak rokonok vagy közeli ismerősök. Jó lenne ezekhez a hagyományokhoz visszatérni. RÖVIDEN Zárva maiadnak az iskolák Dunaszerdahely/ Somorja. A városok által végzett felmérés eredménye szerint felesleges meg­szervezni a tesztelést az iskolák­ban. A karácsonyi szünetig zárva marad az alapiskolák felső tagoza­ta. Dunaszerdahely en legkorábban jövőre térnek vissza a felső tago­zatos diákok az iskolákba. A város által készített felmérés eredmé­nyéről az önkormányzat hírportálja számolt be, kiderült, hogy az isko­lák nagy részében a szülők 20%-a támogatná, hogy még karácsony előtt visszatérjenek a gyerekek az iskolapadba. A két véglet a Szabó Gyula Alapiskola, ahol csak- 11,5%, a másik a Jilemnicky utcai Alapiskola, ahol 36,5% az érdek­lődők aránya. Somoiján is hasonló a helyzet. A város megszervezte volna a tesztelést, de mivel ala­csony az érdeklődés, zárva marad­nak az iskolák, közölték a város honlapján. A Tanügyi Hivatal fel­mérése keretében 889 szülőt kér­­; deztek meg, de csak 64%-uk rea­gált, az 569 válaszadóból 314-en támogatnák a tesztelést. (béva) Tesztelőpont nyílt Udvardon Udvard. Szerdán tesztelőpontot : nyitottak az érsekújvári járásbeli nagyközség kultúrházában, az an­tigéntesztelést munkanapokon 10- től 18 óráig végzik el. A gyerekeket is tesztelik, de csak a szüleik kísé­retében, az előírt higiéniai előírá­sok betartásával. Várhatóan a tá­­gabb régióból is érkeznek majd la­kosok erre a tesztelőpontra. Az ud­­vardi Majthényi Adolf Alapiskola vezetése arról értesítette a szülőket, hogy az első osztály tanulói és pe­dagógusai szerdától karanténban lesznek az Érsekújvári Regionális Közegészségügyi Hivatal javasla­tára. Arra figyelmeztetik továbbá az érintetteket, hogy aki karantén­ban van és megbetegszik, tesztel­­: tesse le magát. (száz) Nem lesz parkolási reform Dunaszerdahelyen A képviselők abban egyetértettek, hogy valamit kezdeni kell a parkolási rend­szerrel (A szerző felvétele) KISS BARTALOS ÉVA Egyelőre elmered a parkolási reform a járási székhelyen. Az önkormányzati képviselők hosszú vita után nem támo­gatták az ún. rezidens, éjjeli parkolási díj bevezetését. DUNASZERDAHELY A képviselők elé beteijesztett ja­vaslat szerint a lakótelepen élők csak maghatározott számú személyautó­val parkolhattak volna a panelházak előtt. A furgonokat, szerelőkocsikat, valamint a szolgálati autókat a lakó­telepek alternatív parkolóiban, a la­kásoktól távolabb állíthatták volna le. Ha ragaszkodtak volna a ház előtti parkolóhelyhez, azt csak parkolási díj ellenében kapták volna meg. Hájos Zoltán polgármester érvelésében rá­mutatott, hogy már a nagyobb fur­gonok eltávolításával is több hely maradna, és esténként nem kellene hosszú perceket körözni a panelhá­zak között parkolóhely után kutatva. A polgármester hangsúlyozta, an­nak, akinek állandó lakhelye van Du­naszerdahelyen, csak pozitív válto­zást hoz a rendelet, hiszen szinte ga­rantálja számára az egyszerű parko­lást, és ezért csak annyit kell meg­tennie, hogy bejelenti a személyau­tóját a közterület-fenntartó vállalat­nál. Január 1-től tervezték bevezetni a rezidens parkolást, este hat és reg­gel nyolc óra között, az ünnepnapok kivételével. A képviselők abban ugyan egyet­értettek, hogy meg kell oldani a par­kolási problémát a lakótelepeken, de több kritikát is megfogalmaztak a rendeletről. A város vezetése ősszel kérdőíves felmérést is készített a par­kolásról, amelyre kétszáznyolcvan válasz érkezett, tehát nem reprezen­tatív. Egyebek mellett azt kérdezték a lakosoktól, hogy hány autót hasz­nálnak, gondot okoz-e számukra a parkolás. A. Szabó László alpolgár­mester elmondta, a lakosok 99 szá­zaléka szerint a lakótelepeken ingye­nes parkolás kell, de 82 százalékuk egyetért azzal, hogy a nem dunaszer­­dahelyi lakosnak mégis fizetni kel­lene érte. „Csak úgy tudunk parko­lóhelyet adni, ha a nem odavaló au­tókat eltávolítjuk néhány száz méterre” - tette hozzá az alpolgár­mester. Hájos Zoltán is a furgonok és szerelőkocsik eltüntetésével próbálta meggyőzni a képviselőket. A javaslat szerint azonban a beje­lentésen kívül fizetni kellene a du­­naszerdahelyi lakosoknak, akkor, ha este egy másik lakótelepre látogat­nak. „Ha úgy döntök, hogy este meg­látogatok valakit egy másik lakóte­lepen, és elfelejtek jegyet venni, ak-A furgonokat kitiltották volna a lakótelepi parkolókból, egyelőre azonban nem módosul az éjjeli parkolás. kor a városi rendőr megbüntethet. Miért kell a dunaszerdahelyiekkel is megfizettetni a parkolódíjat?” - kér­dezte Hakszer Roland képviselő, utalva arra, hogy a lakosok csak a sa­ját lakótelepükön parkolhatnának díjmentesen, a város többi részén vagy az alternatív parkolóba kény­szerülnének, vagy fizetniük kell. Vannak olyan lakótelepek, ahol a rendelet sem oldaná meg a problé­mát, ezt vetette fel Brunczvik Tünde képviselő, aki az Északi lakótelep nyolcemeletes panelházait hozta fel példaként. Antal Ágota szerint is ne­hezen működne a gyakorlatban az asztalnál kidolgozott terv, és hiá­nyolta az autók és parkolóhelyek számát összegző adatokat. A képvi­selők részéről több javaslat is meg­fogalmazódott. Felmerült, hogy csak azoknak kelljen fizetni, akiknek nincs állandó, vagy adminisztratív lakóhe­lyük a városban, a polgármester sze­rint azonban az ügyészség kifogásol­ná a rendeletet, amely így diszkrimi­natív. Abban egyetértett a testület, hogy foglalkozni kell a parkolás kér­désével, csak az nem derült ki, hogy mikor. „Túl nagyot akarunk előre lépni” - jegyezte meg Horváth Zol­tán képviselő, aki szerint kisebb lé­pésekkel kellene megreformálni a parkolást. A lehetőségek között szerepelt az is, hogy tavasszal értékelnék az év elejétől érvénybe lépő rendszert, ki­derülne, hogy hány autót regisztrál­tak be, és ahogy a polgármester fo­galmazott, eltűnnének a furgonok a panelházak elől. A vita során alig közeledett egy­máshoz a képviselők és a város ve­zetésének álláspontja. Több módosí­tó javaslat ellenére sem ment át a rendelet, így egyelőre nem lesz re­zidens parkolás Dunaszerdahelyen. „Maradnak a furgonok” - kommen­tálta a szavazás eredményét Hájos Zoltán. Grendel Lajosról utcát neveznek el SZÁZ ILDIKÓ A Juhász Gyula Alapiskola és az Eszterlánc Óvoda közelében új utcát nyitottak, melyet a lévaiak Grendel Lajos íréről, a város szülöttéről szeretnének elnevezni. 0323 Grendel Lajos Kossuth-díjas szlo­vákiai magyar író, kritikus, egyetemi tanár 1948. április 6-án született Lé­ván, Grendel Lajos és Krizsányi Má­ria gyermekeként, az alapiskola el­végzése után a járási székhely gim­náziumát látogatta. Máig sokan em­lékeznek arra, hol lakott a Grendel család a városban. Tolnai Csaba, Lé­va alpolgármestere lapunknak el­mondta, jelképesnek is nevezhető, hogy a magyar nevelési és oktatási intézmények közelében nyitott új ut-Grendel Lajos (Somogyi Tibor felvétele) ca kapja a város jeles szülöttének a nevét. A testület ezen a héten hoz végső döntést ebben az ügyben. Grendel Lajos a Litera magazinnak a következőket nyilatkozta gyerekko­ráról. „Hároméves koromban nagyon jóba' lettem az egyik buszsofőrrel, Elek Jánossal. Fölszálltam a buszra a Soltész téren, egészen a tizenkettedik utcáig, a város széléig vitt, és vissza. Természetesen ingyen. Aztán egyik napról a másikra nagyanyához költöztünk... Apám jogász volt, elég gyors pályát futott be, 1945-ben be­fellegzett a karrieijének. Osztályel­lenség lett, ráadásul jobboldali. 1952- ben kilakoltattak minket a Soltész téri lakásunkból, és mehettünk, ahová láttunk. Apai nagyanyámhoz költöz­tünk be, egy szobában négyen lak­tunk. De ezzel nem törődtem. Hama­rosan barátaim lettek... A Ján Kollár utcában laktunk, a második utcában a tizenkettő közül”.

Next

/
Thumbnails
Contents