Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)

2020-12-10 / 286. szám

2 I KOZELET 2020. december 10. I www.ujszo.com A koalíciós képviselők elfogadták a nyugdíj- és az igazságügyi reformot A módosítás érinti a bírókat és bíróságokat is, létrejön a Szlovák Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság, amelynek a jogállása a közigazgatási jog területén a Szlo­vák Legfelsőbb Bírósággal lesz megegyező (TASR-feivétei) CZÍMER GÁBOR Pozsony. A parlament tegnap jóváhagyta az alkotmány módosítását ás az ahhoz kötődő igazságügyi reformot, de az alkotmányban rögzített nyugdíjszabályok is változnak. Az alkotmánymódosításokat a je­len lévő 141 képviselő közül 91 kor­mánypárti támogatta és 50 ellenzéki szavazott ellene. A módosítás azon része, amely Milan Krajniak (Sme rodina) műhelyéből származik és a nyugdíjakra vonatkozik, eltörli a 64 éves nyugdíjkorhatár-plafont és egy más mechanizmussal helyettesíti. Az alkotmányba foglalták azt az el­vet is, hogy aki anyasági, vagy apa­sági járandóságban részesül, annak emiatt ne legyen kevesebb a nyug­díja. Ennek a pontos módja, de költ­ségvetési hatása sem volt az alkot­mánymódosítás tárgya. Egy másik változás szerint a munkavállalók a saját szüleiknek adhatják a nyugdíj­járulékuk egy részét, ez lenne az ún. szülői bonusz. Ezen pontokkal kapcsolatban Tomás Hellebrandt, a pénzügymi­nisztérium Értéket a Pénzért Intéze­tének (ÚHP) elemzője a közösségi oldalán azt írta, a gyermeknevelés­ből Szlovákiában még mindig sok­kal nagyobb részben veszik ki a ré­szüket a nők, mint a férfiak. „Ho­gyan lehet igazságos, ha az áldoza­tért, amit szinte kizárólag csak az anyák hoznak meg, mindkét szülőt jutalmazzuk?” - teszi fel a kérdést. Hellebrandt szerint a szülői bonusz intézménye sincsen teljesen rend­ben. A gazdagabb szülőknek általá­ban jobban kereső gyerekeik van­nak, így egy ilyen bonusz a gazda­gabb családoknak jelenthetne előnyt. Az igazságügyi reform Az igazságügyi reformot, amely okán valójában megnyitották az al­kotmány módosításának lehetősé­gét, tegnap a jelen lévő 141 képvi­selő közül 89 támogatta és 18 sza­vazott ellene. A reform részeként az alkotmányban rögzítik, hogy a Bírói Tanács tagjainak fele nem bíró lesz. Az államfő, a kormány és a parla­ment csak ez utóbbi tagokat választ­hatja meg, illetve nevezheti ki. A bí­rók által választott tagok esetében bevezetik a regionális elvet. Ez azt jelenti, hogy az egyes bírói szerve­zetek csak a saját választókörzetü­kön belül javasolhatnak tagjelölte­ket a Bírói Tanácsba. A módosítás értelmében bővül a Bírói Tanács hatásköre a bírók va­gyoni helyzetével kapcsolatos ügyekben. A bírói tisztséggel össze­egyeztethetetlen súlyos fegyelmi vétségnek fog számítani a szervezett bűnözéshez kötődő személyekhez fűződő bármilyen üzleti vagy pénz­ügyi kapcsolat. Emellett megszűnik a bírók döntéshozatalra vonatkozó mentelmi joga. így a jogi álláspontja miatt, bűncselekmény elkövetése esetén, eljárás indítható egy bíró el­len is. A bírók és a főügyész előzetes letartóztatásához már nem lesz szükség az Alkotmánybíróság bele­egyezésére. A reform része az is, hogy alkot­mánytörvényben rögzítik a bírók nyugdíjkorhatárát. A törvényszéki bírók esetében ez 67 év, az alkot­mánybírók esetében pedig 72 év lesz. A bírók a jövőben nyilvánosan véleményezhetik a döntéseiket. Alkotmányba foglalják azt is, hogy az államfő visszahívhatja a hivata­lukból az egyetemi professzorokat. A módosítás értelmében létrejön a Szlovák Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság, amelynek a jogállása a közigazgatási jog területén a Szlo­vák Legfelsőbb Bírósággal lesz megegyező, emellett a bírók és az ügyészek elleni fegyelmi eljárások is a hatáskörébe tartoznak majd. A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság a tervek szerint Pozsonyban fog székelni, és 2021. augusztus 1-jén kezdi meg a működését. Az elnöke olyan személy is lehet, aki eddig nem dolgozott bíróként. A vonat­kozójogszabály értelmében módo­sulnak az igazságügyi szakmai gyakorlat feltételei is. Az igazság­ügyi reform és az ezzel összefüggő módosítások 2021. január 1 -én lép­nek hatályba. Néhány határozat csak 2021. augusztus 1-től, illetve 2025. január 1-től lesz érvényes — írja a TASR közszolgálati hírügy­nökség. Politikai reakciók Zuzana Őaputová államfő üdvö­zölte, hogy a parlament jóváhagyta a reformot. „A fontos igazságszolgál­tatási intézmények reformját Mária Kolíková tárcavezető és az egész kormány egyik legfontosabb lépé­sének tartom” - írta a közösségi ol­dalán. Maga Mária Kolíková (Za l’udí) igazságügy-miniszter úgy nyilatkozott, számára fontos, hogy a társadalom az alapvető értékek terén előrelépjen. „Ebben az esetben alapvető érték az, hogy az igazsá­gosságot és az egyenlőséget ne csak valami formális dolognak tekintsük, hanem valami olyannak, aminek va­lódi tartalma van, és amit a polgár el­várhat az államtól” - fogalmazott. Az ellenzéki Smer ugyanakkor az Alkotmánybírósághoz akar fordulni a módosítás miatt. Azt akatják elér­ni, hogy a testület függessze fel a ha­tálybalépést, jelentette be Robert Fi­­co, a párt elnöke. Előnyök és hátrányok Mészáros Lajos korábbi alkot­mánybíró, aki jelenleg Zuzana Caputová államfő megbízottja a Bí­rói Tanácsban, lapunknak az igaz­ságügyi reformról elmondta, a köz­­igazgatási bíróságok létrehozása szakmailag nagyon is indokolt és üdvözlendő. Ezek a bíróságok jár­nak majd el azokban a vitás ügyek­ben, amelyekben az egyik érintett fél az állam. Ilyen lehet például, ha a ha­tóságok nem adnak ki egy építési en­gedélyt és annak kérelmezője a bí­róságon akarja megtámadni a köz­­igazgatási döntést. A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság pedig a vá­lasztásokkal kapcsolatos panaszok­ról is döntene, ezzel tehermentesí­tenék az Alkotmánybíróságot, amelyhez az ilyen ügyek tartoznak. A gyenge termés miatt drágul idén a dió RÖVIDEN Elfogadták a jövő évi költségvetést Pozsony. A parlament az ellenzé­ki képviselők támogatása nélkül tegnap jóváhagyta Szlovákiajövő évi költségvetését, amely rekordmértékű, 7,41 százalékos GDP-arányos hiánycélt, és a hazai össztermékhez viszonyítva mint­egy 15 százalékpontos államadósság-növekedést vetít előre a 2020-ra tervezetthez ké­pest. A büdzsé bevételi oldala 15,8 milliárd, kiadási oldala 23,8 mil­liárd euróról szól (ebben 1 milliárd eurós vésztartalék is lapul). A pénzügyminisztérium koncepci­ója azzal számol, hogy idén a ví­rusjárvány miatt a gazdasági összteljesítmény 6,7 százalékkal esik vissza (a 2009-es világválság idején volt ekkora zuhanás), vi­szont jövőre már 5,5%-os növek­ményt vetít előre. Az elkövetkező években fokozatosan csökkente­nék az államháztartási hiányt, azonban a deficit még 2023-ban is átlépi a hazai össztermékhez vi­szonyított 5 százalékot. Ha ki­egyenlített költségvetést szeret­nénk elérni, akkor a pénzügyi tár­ca szerint mintegy 6 milliárd eu­­róra rúgó takarékossági csomagot kellene végrehajtani. (TÄSR, só) Több mint kétezer új fertőzött Pozsony. Kedden 13 277 tesztet végeztek el, és 2564 újabb esetben mutatták ki az új típusú koronavírus-fertőzést Szlovákiá­ban. 38 halálesetet és 2336 új gyó­­gyultat vettek nyilvántartásba. Az egészségügyi minisztérium tájé­koztatása szerint a legtöbb új pozi­tív eset - 546 - Trencsén megyéhez köthető, a legkevesebb, 226 pedig Kassa megyéhez. A betegséggel összefüggésbenjelenleg 2083 sze­mélyt kezelnek kórházban. (TASR) SUSLABÉLA A diótermés idán is katasztrofálisra sikeredett. Az ország számos régiójában gombásodás és baktériumos betegségek sújtották a termést, ami az árakon is meglátszik. Pozsony. A szlovákiai gyümölcs­­termesztők szerint az idei diótermés csaknem a nullával egyenlő. Ismét óriási károkat okozott ugyanis a dióburok-fúrólégy, amely már a ta­valyi termést is alaposan megtize­delte, és amely ellen egyelőre nincs valóban hatékony védekezési for­ma. A dió permetezése 6-7 évvel ez­előtt szinte még fel sem merült. „A tavalyihoz hasonlóan alakult az idei forgatókönyv is. A dióburok-fúró­légy erősen károsított, rengeteg fej­törést okozva ezzel a termelőknek. A kártevő elsősorban a csapadékos időjárást kedveli, akkor okozza a legnagyobb károkat, amihez képest a tavaszi fagyok csak minimális kárt tettek a diótermésben” - mondta el lapunknak Jana Holéciová, a Szlo­vák Mezőgazdasági és Élelmiszer­­ipari Kamara (SPPK) szóvivője. A korábbi évek gyér termése mi­att már korábban jelentősen megug­rottak a dióárak, és az idei gyatra ter­més további drágulást hoz. „Régió­tól függően átlagosan 9-15 euróba kerül a tisztított dió kilója. Az ár ter­mészetesen jelentős mértékben függ a kereskedőtől, aki a diót felvásá­rolja a termesztőktől, hiszen ők is szeretnének keresni rajta” — magya­rázza Holéciová. Szlovákia már évek óta nem ren­delkezik szakavatott, gazdag ta­pasztalatokkal rendelkező dióter­mesztőkkel, ezért behozatalra szo­rulunk. Lényegében az egész Euró­pai Unióból, de például az Egyesült Államokból, Kaliforniából is ho­zunk be diót. „A szlovákiai gazdák a hiányzó bizonylati rendszer miatt a terméküket nem értékesíthetik az üzletekben, kereskedelmi láncok­ban. Az otthon megtermett diójukat kizárólag háztáji árusítás útján érté­kesíthetik” - mondta el az SPPK szóvivője. A világ legnagyobb dió­termelője egyébként Kína, de az Amerikai Egyesült Államok is je­lentős játékos a piacon. Európában Franciaország a listavezető.

Next

/
Thumbnails
Contents