Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-10 / 286. szám
2 I KOZELET 2020. december 10. I www.ujszo.com A koalíciós képviselők elfogadták a nyugdíj- és az igazságügyi reformot A módosítás érinti a bírókat és bíróságokat is, létrejön a Szlovák Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság, amelynek a jogállása a közigazgatási jog területén a Szlovák Legfelsőbb Bírósággal lesz megegyező (TASR-feivétei) CZÍMER GÁBOR Pozsony. A parlament tegnap jóváhagyta az alkotmány módosítását ás az ahhoz kötődő igazságügyi reformot, de az alkotmányban rögzített nyugdíjszabályok is változnak. Az alkotmánymódosításokat a jelen lévő 141 képviselő közül 91 kormánypárti támogatta és 50 ellenzéki szavazott ellene. A módosítás azon része, amely Milan Krajniak (Sme rodina) műhelyéből származik és a nyugdíjakra vonatkozik, eltörli a 64 éves nyugdíjkorhatár-plafont és egy más mechanizmussal helyettesíti. Az alkotmányba foglalták azt az elvet is, hogy aki anyasági, vagy apasági járandóságban részesül, annak emiatt ne legyen kevesebb a nyugdíja. Ennek a pontos módja, de költségvetési hatása sem volt az alkotmánymódosítás tárgya. Egy másik változás szerint a munkavállalók a saját szüleiknek adhatják a nyugdíjjárulékuk egy részét, ez lenne az ún. szülői bonusz. Ezen pontokkal kapcsolatban Tomás Hellebrandt, a pénzügyminisztérium Értéket a Pénzért Intézetének (ÚHP) elemzője a közösségi oldalán azt írta, a gyermeknevelésből Szlovákiában még mindig sokkal nagyobb részben veszik ki a részüket a nők, mint a férfiak. „Hogyan lehet igazságos, ha az áldozatért, amit szinte kizárólag csak az anyák hoznak meg, mindkét szülőt jutalmazzuk?” - teszi fel a kérdést. Hellebrandt szerint a szülői bonusz intézménye sincsen teljesen rendben. A gazdagabb szülőknek általában jobban kereső gyerekeik vannak, így egy ilyen bonusz a gazdagabb családoknak jelenthetne előnyt. Az igazságügyi reform Az igazságügyi reformot, amely okán valójában megnyitották az alkotmány módosításának lehetőségét, tegnap a jelen lévő 141 képviselő közül 89 támogatta és 18 szavazott ellene. A reform részeként az alkotmányban rögzítik, hogy a Bírói Tanács tagjainak fele nem bíró lesz. Az államfő, a kormány és a parlament csak ez utóbbi tagokat választhatja meg, illetve nevezheti ki. A bírók által választott tagok esetében bevezetik a regionális elvet. Ez azt jelenti, hogy az egyes bírói szervezetek csak a saját választókörzetükön belül javasolhatnak tagjelölteket a Bírói Tanácsba. A módosítás értelmében bővül a Bírói Tanács hatásköre a bírók vagyoni helyzetével kapcsolatos ügyekben. A bírói tisztséggel összeegyeztethetetlen súlyos fegyelmi vétségnek fog számítani a szervezett bűnözéshez kötődő személyekhez fűződő bármilyen üzleti vagy pénzügyi kapcsolat. Emellett megszűnik a bírók döntéshozatalra vonatkozó mentelmi joga. így a jogi álláspontja miatt, bűncselekmény elkövetése esetén, eljárás indítható egy bíró ellen is. A bírók és a főügyész előzetes letartóztatásához már nem lesz szükség az Alkotmánybíróság beleegyezésére. A reform része az is, hogy alkotmánytörvényben rögzítik a bírók nyugdíjkorhatárát. A törvényszéki bírók esetében ez 67 év, az alkotmánybírók esetében pedig 72 év lesz. A bírók a jövőben nyilvánosan véleményezhetik a döntéseiket. Alkotmányba foglalják azt is, hogy az államfő visszahívhatja a hivatalukból az egyetemi professzorokat. A módosítás értelmében létrejön a Szlovák Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság, amelynek a jogállása a közigazgatási jog területén a Szlovák Legfelsőbb Bírósággal lesz megegyező, emellett a bírók és az ügyészek elleni fegyelmi eljárások is a hatáskörébe tartoznak majd. A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság a tervek szerint Pozsonyban fog székelni, és 2021. augusztus 1-jén kezdi meg a működését. Az elnöke olyan személy is lehet, aki eddig nem dolgozott bíróként. A vonatkozójogszabály értelmében módosulnak az igazságügyi szakmai gyakorlat feltételei is. Az igazságügyi reform és az ezzel összefüggő módosítások 2021. január 1 -én lépnek hatályba. Néhány határozat csak 2021. augusztus 1-től, illetve 2025. január 1-től lesz érvényes — írja a TASR közszolgálati hírügynökség. Politikai reakciók Zuzana Őaputová államfő üdvözölte, hogy a parlament jóváhagyta a reformot. „A fontos igazságszolgáltatási intézmények reformját Mária Kolíková tárcavezető és az egész kormány egyik legfontosabb lépésének tartom” - írta a közösségi oldalán. Maga Mária Kolíková (Za l’udí) igazságügy-miniszter úgy nyilatkozott, számára fontos, hogy a társadalom az alapvető értékek terén előrelépjen. „Ebben az esetben alapvető érték az, hogy az igazságosságot és az egyenlőséget ne csak valami formális dolognak tekintsük, hanem valami olyannak, aminek valódi tartalma van, és amit a polgár elvárhat az államtól” - fogalmazott. Az ellenzéki Smer ugyanakkor az Alkotmánybírósághoz akar fordulni a módosítás miatt. Azt akatják elérni, hogy a testület függessze fel a hatálybalépést, jelentette be Robert Fico, a párt elnöke. Előnyök és hátrányok Mészáros Lajos korábbi alkotmánybíró, aki jelenleg Zuzana Caputová államfő megbízottja a Bírói Tanácsban, lapunknak az igazságügyi reformról elmondta, a közigazgatási bíróságok létrehozása szakmailag nagyon is indokolt és üdvözlendő. Ezek a bíróságok járnak majd el azokban a vitás ügyekben, amelyekben az egyik érintett fél az állam. Ilyen lehet például, ha a hatóságok nem adnak ki egy építési engedélyt és annak kérelmezője a bíróságon akarja megtámadni a közigazgatási döntést. A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság pedig a választásokkal kapcsolatos panaszokról is döntene, ezzel tehermentesítenék az Alkotmánybíróságot, amelyhez az ilyen ügyek tartoznak. A gyenge termés miatt drágul idén a dió RÖVIDEN Elfogadták a jövő évi költségvetést Pozsony. A parlament az ellenzéki képviselők támogatása nélkül tegnap jóváhagyta Szlovákiajövő évi költségvetését, amely rekordmértékű, 7,41 százalékos GDP-arányos hiánycélt, és a hazai össztermékhez viszonyítva mintegy 15 százalékpontos államadósság-növekedést vetít előre a 2020-ra tervezetthez képest. A büdzsé bevételi oldala 15,8 milliárd, kiadási oldala 23,8 milliárd euróról szól (ebben 1 milliárd eurós vésztartalék is lapul). A pénzügyminisztérium koncepciója azzal számol, hogy idén a vírusjárvány miatt a gazdasági összteljesítmény 6,7 százalékkal esik vissza (a 2009-es világválság idején volt ekkora zuhanás), viszont jövőre már 5,5%-os növekményt vetít előre. Az elkövetkező években fokozatosan csökkentenék az államháztartási hiányt, azonban a deficit még 2023-ban is átlépi a hazai össztermékhez viszonyított 5 százalékot. Ha kiegyenlített költségvetést szeretnénk elérni, akkor a pénzügyi tárca szerint mintegy 6 milliárd euróra rúgó takarékossági csomagot kellene végrehajtani. (TÄSR, só) Több mint kétezer új fertőzött Pozsony. Kedden 13 277 tesztet végeztek el, és 2564 újabb esetben mutatták ki az új típusú koronavírus-fertőzést Szlovákiában. 38 halálesetet és 2336 új gyógyultat vettek nyilvántartásba. Az egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint a legtöbb új pozitív eset - 546 - Trencsén megyéhez köthető, a legkevesebb, 226 pedig Kassa megyéhez. A betegséggel összefüggésbenjelenleg 2083 személyt kezelnek kórházban. (TASR) SUSLABÉLA A diótermés idán is katasztrofálisra sikeredett. Az ország számos régiójában gombásodás és baktériumos betegségek sújtották a termést, ami az árakon is meglátszik. Pozsony. A szlovákiai gyümölcstermesztők szerint az idei diótermés csaknem a nullával egyenlő. Ismét óriási károkat okozott ugyanis a dióburok-fúrólégy, amely már a tavalyi termést is alaposan megtizedelte, és amely ellen egyelőre nincs valóban hatékony védekezési forma. A dió permetezése 6-7 évvel ezelőtt szinte még fel sem merült. „A tavalyihoz hasonlóan alakult az idei forgatókönyv is. A dióburok-fúrólégy erősen károsított, rengeteg fejtörést okozva ezzel a termelőknek. A kártevő elsősorban a csapadékos időjárást kedveli, akkor okozza a legnagyobb károkat, amihez képest a tavaszi fagyok csak minimális kárt tettek a diótermésben” - mondta el lapunknak Jana Holéciová, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szóvivője. A korábbi évek gyér termése miatt már korábban jelentősen megugrottak a dióárak, és az idei gyatra termés további drágulást hoz. „Régiótól függően átlagosan 9-15 euróba kerül a tisztított dió kilója. Az ár természetesen jelentős mértékben függ a kereskedőtől, aki a diót felvásárolja a termesztőktől, hiszen ők is szeretnének keresni rajta” — magyarázza Holéciová. Szlovákia már évek óta nem rendelkezik szakavatott, gazdag tapasztalatokkal rendelkező diótermesztőkkel, ezért behozatalra szorulunk. Lényegében az egész Európai Unióból, de például az Egyesült Államokból, Kaliforniából is hozunk be diót. „A szlovákiai gazdák a hiányzó bizonylati rendszer miatt a terméküket nem értékesíthetik az üzletekben, kereskedelmi láncokban. Az otthon megtermett diójukat kizárólag háztáji árusítás útján értékesíthetik” - mondta el az SPPK szóvivője. A világ legnagyobb diótermelője egyébként Kína, de az Amerikai Egyesült Államok is jelentős játékos a piacon. Európában Franciaország a listavezető.