Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)

2020-12-09 / 285. szám

101 KULTÚRA 2020. december 9.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Magyarok az európai toplistán Budapest. A Besh o droM ze­nekar 20 címmel megjelent ju­bileumi lemezét is beválogatta a 2020-as év legjobb világzenei albumai közé a World Music Charts Europe (WMCE). A leg­rangosabb világzenei toplistát 25 ország rádiós szakemberei­nek szavazatai alapján állítják össze és teszik közzé havonta, ezekből a szavazatokból áll össze az éves lista minden de­cemberben. A World Music Charts Europe Facebook-olda­­lán tette közzé a 2020-as év leg­jobb 50 világzenei albumából összeállított lejátszási listáját, amely a zsűrit alkotó ötven szakember szavazatai alapján állt össze. A magyar Besh o droM lemeze a 40. a listán. A zenekar a balkáni cigányzenét ötvözi magyar népzenével, és ebbe a sajátos koktélba némi klezmer, valamint különböző kelet-európai népzenék elemei is vegyülnek. A lista első helye­zettje egy fiatal portugál éne­kesnő és egy tapasztalt spanyol gitáros duója, a Lina Raül Ref­­ree, akik a hagyományos portu­gál fadót kombinálják modem elemekkel. (MTI, juk) Kertész Imre új válogatóskötete Budapest. Új Kertész Imre­­válogatáskötet jelent meg a na­pokban a Kertész Imre Intézet gondozásában. A 280 oldalas elbeszéléskötet az irodalmi Nobel-díjas magyar szerző ko­rábbi, kevésbé ismert műveiből egy kisregényt, két elbeszélést, két novellát, egy esszét tartal­maz. A kötet tervét 1995-ben maga Kertész Imre állította össze és írt hozzá előszót, amely mindeddig publikálatlan ma­radt. A Világvég-történetek című kötet zárszóként Hafher Zoltán szerkesztői jegyzetét és kommentárjait is közli. A 2016- ban elhunyt író nevét viselő in­tézet 2017 januárjában kezdte meg működését. Fő célja Ker­tész Imre emlékének és szellemi örökségének ápolása, müveinek publikálása. Gyűjtik a külföldön megjelent kiadásokat, szak­­irodalmat, leveleket, cikkeket és interjúkat is. (MTI, juk) Szigeti veszedelem Gerendái Károly szerint egyáltalán nem biztos, hogy lesz jövő nyáron Sziget Fesztivál JUHÁSZ KATALIN A Sziget Fesztivál nagyszínpada (A szerző felvétele) Kétséges a Sziget Fesztivál jövő évi sorsa, mivel a szerve­zők jelenleg még nem tudják, mennyit költhetnek az előké­születekre, és számíthatnak-e a külföldi látogatókra, akik a fesztiválozók csaknem 70 százalékát teszik ki évről év­re. A hetijegy-árusítást nor­mális esetben már október­ben elkezdik, sokaknak ez a karácsonyi ajándékuk. A járvány miatt idén várniuk kell ezzel. A Sziget szervezői idén az utolsó pillanatig reménykedtek, hogy meg lehet tartani az augusztusi rendez­vényt. A világjárvány kitörésekor még úgy tűnt, szerencsések ezzel a dátummal. Végül aztán mégis le kellett fújniuk a fesztivált, illetve csúsztatták 2021 augusztusára, biz­tosítva a jegytulajdonosokat, hogy nagyjából ugyanazt a programot kapják majd, amit idén beharan­goztak. A helyzet azonban sokat változott. Ez Európa egyik legnagyobb fesztiválja, több mint félmillió em­ber fordul meg az Óbudai Hajógyári­szigeten egy hét alatt. Emellett a Sziget egy jól csengő brand is: az el­múlt 8-10 évben már azelőtt elkezd­ték vásárolni a kedvezményes heti­jegyeket Európa-szerte, hogy is­merték volna a kínálatot. Ez komoly eredmény, hiszen azt jelzi, hogy nem sztárzenekarokért, hanem magáért a fesztiválért, a körítésért és az atmo­szféráért rajongnak oly sokan a kon­tinensen, sőt még Ausztráliában is. Evek óta ez Európa legnemzetkö­­zibb nyári rendezvénye. Egyáltalán nem szokványos jelenség, hogy egy fesztiválon magasabb legyen a kül­földi látogatók aránya, mint a haza­iaké. A leghíresebb európai feszti­válnak számító nagy-britanniai Glastonburyn például 80 százalék­ban britek szórakoznak, és csak a fennmaradó 20 százalék a külföldről érkezők aránya. Hasonló a helyzet a dániai Roskildén és a nagy német­­országi fesztiválokon is. A Szigetre ezzel szemben már 2008 óta keve­sebb magyar érkezik, mint amennyi külföldi. A tavalyi jegyeladások alapján a hazaiak alig 40 százalék­ban képviseltették magukat, de a ko­rábbi években ennél alacsonyabb is volt már a magyarok aránya a Szi­geten. Tavaly 106 országból érkez­tek látogatók, olyan egzotikus he­lyekről is, mint Taiwan, Bolívia és Ghána. Rájuk most nem számíthat­nak a szervezők, és nem is érdemes figyelniük, hogyan döntenek a kül­földi fesztiválok a jövő évet illetően, hiszen a Sziget speciális helyzetben van, egészen más a közönség össze­tétele. A jegyeladást már októberben meg szokták kezdeni, idén azonban a bi­zonytalan helyzet miatt ez lehetetlen volt. „Tavaly ilyenkor a bérletek 30 százalékát már eladták - március­ban, amikor a járvány felülírta 2020- at, már bőven 50 százalék felett jár­tunk - árulta el Gerendái Károly, a fesztivál alapitója a Forbesnak. — Fontos, hogy tudd előre a látogatott­ságot, hogy mennyit költhetsz, már­pedig eddig mindig a jegyelővételen múlott, hogy mennyire tudjuk ezt tervezhetővé tenni. Most el se tud­tuk indítani a jegyelővételt, és február-márciusig nem is lesz értel­me elindítani, mert senki sem tud semmit előre a nyárról. (...) Nagy kérdés, hogy akkor szabad-e egyál­talán belevágni egy több mint tíz­­milliárdos költségvetésű rendez­vénybe.” Gerendái úgy látja, már­ciusig még lehet húzni az időt, visszafogott költségvetéssel akkor még lehet értelme annak, hogy gon­dolkodjanak a fesztiválban, de a kockázat akkor is nagy lesz. Ráadásul a világjárvány egy je­lentősen megújult piaci stratégiába rondított bele. 2017-ben az egyik globális tőkealap, az amerikai Pro­vidence Equity Partners vette meg a Sziget Kulturális Menedzseriroda Kft.-t. A négy magyar tulajdonos el­adta többségi, 70 százalékos része­sedését a cégben, de a fennmaradó 3 0 százalék mellett továbbra is a ke­zükben maradt az irányítás. Megtar­tották menedzseri posztjaikat is: a cég operatív működéséért az alapító Gerendái Károly felel, 15 százalé­kos részesedéssel a zsebében. A beruházók egy globális feszti­­válportfólió kialakításán dolgoztak, a magyar menedzsment ennek fej­lesztésében is szerepet kapott. Há­roméves növekedési stratégiát dol­goztak ki, melynek első lépéseként 2018-ban a nagyszínpad sztárfellé­pőire csaknem 1 milliárd forinttal többet költöttek, mint a korábbi év­ben, 2019-ben pedig még félmilli­­árddal növelték ezt az összeget. Ez meg is látszott a kínálaton, olyan nemzetközi sztárfellépők is elérhe­tővé váltak számukra, akiket koráb­ban nem tudtak megfizetni. A járványhelyzet miatti bizonyta­lanság most azoknak a kisebb, illet­ve közepes nagyságú fesztiváloknak kedvez, amelyekre főleg hazai kö­zönséget várnak - ilyen például a trencséni Pohoda is. A nagyobb ren­dezvények tervezése sokkal nehe­zebb, mivel eleve több befektetett pénz forog kockán. Ez alól a szabály alól is van kivétel: a jövő nyári fesz­tiválszezon első komolyabb, 220 ezres kapacitású rendezvényére, a barcelonai Primavera Soundra már minden jegy elkelt, a későn ébredők várólistára kerültek, és csak abban reménykedhetnek, hogy valaki visszaváltja a jegyét. Ez a fesztivál 2021. június 3-6. között zajlik.

Next

/
Thumbnails
Contents