Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-09 / 285. szám
www.ujszo.com | 2020. december 9. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Az utolsó brexit-hajrá Szlovákiát nagyon is érintené a megegyezés nélküli kereskedelem DUDÁS TAMÁS_______ mikor David Cameron 2015-ben meghirdette a népszavazást Nagy- Britannia EU-tagságáról, nem sokan gondolták, hogy valóban bekövetkezik a brexit. Azt pedig, hogy még 2020 végén is téma lesz, igazán senki sem sejthette. Sok ezer tárgyalási óra és megannyi „végső” határidő után még mindig ez a folyamat köti le az EU és Nagy-Britannia tárgyalóit. Most tényleg itt a végső hajrá, 2021 első másodpercében lejár az átmeneti időszak, és ekkora vagy kész lesz a gazdasági kapcsolatokat rendező szerződés, vagy az EU és Nagy-Britannia mint két idegen, a Kereskedelmi Világszervezet szabályai szerint kereskedik tovább. A brexitből sosem hiányzott a dráma, és az utolsó hetekre is bőven jut a feszültségből. A tárgyalócsapatok ismét eredmény nélkül napolták el a tárgyalást, hogy újra nekifussanak a vitás kérdéseknek. Három témában még mindig jelentős a véleménykülönbség, és bár az optimista szemlélő erre azt mondhatná, megoldható, de a rideg valóság az, hogy az egyenlő versenyfeltételek, a megállapodás betartatásának módozatai és a halászat szabályozása már a tárgyalások kezdete óta neuralgikus pont. A kiszivárgott információk szerint egyes uniós tagországok már kezdenek lemondani a megegyezésről, inkább az ennek hiányában fellépő negatív hatások tompítására koncentrálnának. Ursula von der Leyen azonban még nem adta fel, utoljára megpróbál személyesen tárgyalni Boris Johnson brit kormányfővel. A tét nagy: ha ma sem sikerül megegyezni, a felek kifutnak az időből. Az avatatlan szemlélőnek a Kereskedelmi Világszervezet szabályai szerinti nemzetközi kereskedelem nem tűnik akkora gondnak, hiszen a világkereskedelem nagy része eszerint folyik. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy Nagy-Britannia évtizedekig EU-tag volt, a vállalatok hozzászoktak a vámok, kvóták és egyéb korlátozások nélküli szabadkereskedelemhez. Ennek vége reálisan azt j elentené, hogy 2021. j anuár elsejétől az éves szinten 512 milliárd eurót érő kereskedelmi kapcsolatok vámokkal lesznek terhelve, ami természetesen vámellenőrzésekkel jár. Ez az első napokban komoly fennakadásokat okozhat az áruforgalomban, de a nagyobb gondot a hosszú távú negatív gazdasági hatások jelentik. A megegyezés nélküli gazdasági kapcsolatok mindkét fél számára veszteségekkel járna. Igaz, hogy a számítások szerint a britek szenvednének nagyobb károkat, de az unió sem ússza meg. Ennek mértéke egyenlőtlenül oszlana meg az uniós tagországok között, a brit gazdasági kapcsolatok intenzitásától függően. Sajnos Szlovákia a komolyabban érintett tagországok közé tartozik, autóipara miatt. Nagy-Britannia jelentős exportpartner, 2019-ben a szlovák kivitel mintegy öt százaléka irányult a szigetországba. Természetesen gépkocsikról van szó, ezért a megegyezés nélküli kereskedelem elsősorban a Covid-19 miatt már amúgy is bizonytalanabb helyzetbe kerülő szlovákiai autógyárakat érintené. Érdemes észben tartani, hogy a szabadkereskedelem csak egy része az EU és Nagy-Britannia között fennálló komplex kapcsolatrendszernek. Az uniós egységes piac emellett a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlását is jelenti. Ezért a jelenlegi világgazdasági helyzetben mindenki számára ideálisabb lenne, ha az EU és Nagy- Britannia gazdasági kapcsolatai a jövőben is közös megegyezés alapján szerveződnének. Az egyezség megkötésére még nem lehetetlen, a szándék a kérdéses. (Kotrha) Kárenyhítés Talán csak azt lehet kifogásolni, miért egy rádióadásban beszélt arról az államfő, de azzal alighanem mindenki egyetért, hogy Igor Matoviő átadhatná másnak a járvány elleni harc irányítását. Az a kavarodás, amit a közegészségügyi hivatal-válságstáb-járványstáb-kormány-kormányfö vonalon látunk, rendteremtésért kiált - úja a Sme. Elég erről megkérdezni az egészségügyi dolgozókat, a diákokat és szüleiket, az ingázókat, a vendéglátósokat, gyakorlatilag bárkit. Milyen az, amikor egy éjszaka változnak meg olyan szabályok, amelyek az ember munkáját, vállalkozását, egész életét befolyásolják. „A kormányfő elképzelései már kritikus mértékben deformálják a járvánnyal kapcsolatos döntéseket. Amikor az államfő azt a már banális mondatot ismétli, hogy az országos tesztelés és a teljes leállás nem vagyvagy lehetőség, más is van a tarsolyban, nem kellene újra feltalálnunk a kereket, léteznek működő mechanizmusok a világban, akkor egyértelműen és csakis Matovichoz beszél” - mutat rá a lap. Ha az OEaNO normális politikai párt lenne, nem pedig Matovic csodálóinak egyesülete, ha standard kormánykoalíciónk lenne, akkor az államfő szavait helyesen kárenyhítésre való felhívásként értelmeznék. Mert ha nem lesz változás, akkor a jelenlegi állapotokba be van programozva a károk további növekedése. De sajnos sem az OEaNO-ban, sem a kormánykoalícióban nem látni, hogy lenne valaki, aki felfogná ezt a helyzetet, és lenne elég ereje és elszántsága tenni valamit a járványkezelési ámokfutás ellen. Ha nem ébreszti fel őket az sem, hogy az államfő riadót fúj, akkor sajnos megteheti ezt majd a vendéglátósok lázadása a többi kisvállalkozóval, vagy a vírustagadók, vagy az ellenzék soraiban levő bűnözői csoportok, akik a népszavazásban látják a menekülésüket. De akkor lehet, hogy már késő lesz - zárul a lap kommentálja. (úsz) A diaszpóra visszavág VERES ISTVÁN nik, az idei nemcsak a koronavírus, hanem a levélavazatok éve is. Az USA-ban és Romániában bizsan, hiszen aligha volt eddig választás, amelyen ek>ra mértékben befolyásolták volna a levélszavaza,_k az eredményt. Amerikában Joe Biden tudott fordítani néhány csatatérállamban a levélvoksoknak köszönhetően, az elmúlt hétvégi román parlamenti választáson pedig a külföldi szavazatoknak köszönhetően robbant be a törvényhozásba kilencszázalékos eredménnyel az alig egy éve létező, szélsőségesen nacionalista AUR, amely megjelenésével alaposan felborította az erőviszonyokat. Ahogy idén februárban Szlovákiában, úgy Romániában is alaposan „elmértek” a közvélemény-kutató ügynökségek néhány pártot. Az AUR megdöbbentő sikere mellett legalább akkora meglepetés, hogy az utóbbi években a gigantikus korrupciós ügyei és pártszakadásai miatt erodálódott, és a kormányzásból egy éve kiszorult szociáldemokrata PSD 29 százalékkal mégis meg tudta nyerni a választást. Második helyen végeztek a favoritnak számító, de csak 26 százalékot produkáló nemzeti liberálisok (PNL), akiknek a szekerét Klaus Johannis államelnök is alaposan tologatta az elmúlt időszakban (nem meglepő, hiszen ő is a PNL tagja). Kisebb kudarcot könyvelhetett el a harmadikhelyen befutó, korrupcióellenes retorikájával elsősorban a nagyvárosi értelmiségiek közt népszerű USR Plus, amelyet mindenki húsz százalék fölé várt, de csak tizenötöt szerzett (Bukarest várost, valamint Brassó és Temes megyéket tudta megnyerni). Hármójukon és az említett, nagyjából kilencszázaléknyi voksot besöprő szélsőséges AUR-on kívül már csak az RMDSZ küldhet képviselőket és szenátorokat a kétkamarás román törvényhozásba: ők 5,7 százalékot szereztek (lapzártáig nem közöltek pontos végeredményeket). A magyar pártszövetség tehát egyszerre örülhet és aggódhat, hiszen a jelenlegi állás szerint nélkülük egyik oldal sem alakíthat kormányt, az AUR szereplése viszont erősen radikalizálja az ilyesmiben eddig sem szűkölködő román belpolitikát. A diaszpóraszavazatok vagy 23 százalékát besöprő, faj- és idegengyűlölő, vírustagadó, valamint fanatikus ortodox keresztény szólamokra építő, jellemzően egyszerű és gyors megoldásokat kínáló AUR már jelezte is, hogy kezdeményezni fogja a kisebbségi pártok betiltását Romániában (elsőként említve az RMDSZ-t). Nyilván sokan elgondolkodnak azon, hogy a kozmopolita Nyugatra szakadt román állampolgár miért radikalizálódik. Ennek egyik fö oka vélhetően a vírus körüli elméletek internetes térhódítása, ami nem román specifikum. Kimenni nem lehet, hát elolvassuk, ami elénk kerül, és minden különösebb ellenreakció nélkül el is hisszük. így válunk radikálissá, sokszor anélkül, hogy tudnánk róla. Bár a kormányalakítási megbízás most a győztes PSD-nek járna, a pártpolitikai kérdésekben eddig sem túl szégyenlős Johannis államelnök várhatóan saját pártjának, a PNL-nek adja, így az eddigi becslések szerint megalakulhat egy jobbközép kormánykoalíció a PNL, az USR Plus és az RMDSZ részvételével. Hogy ez a formáció mennyire lesz stabil, az megjósolhatatlan, hiszen Románia nem a hosszú életű kormányok és koalíciók országa. Egyelőre úgy tűnik, mindhárom szereplőnek érdeke, hogy megegyezzenek és kitartsanak a kormányban valameddig, ám egy csoportos képviselői átigazolás vagy egy pártszakadás máris átrajzolhatja a képet. A rekordalacsony részvételiéi lezajló román választás másik tanulsága, hogy a választói bázisok továbbra is kopírozzák a történelmi régiókat: Erdélyben és Partiumban az RMDSZ számára „kötelező” megyéket, és az USR Plus kapcsán említett Brassót és Temest leszámítva mindenhol a PNL nyert, az ókirályságbeli megyékben (a Trianon előtti, „kesztyű” alakú Románia) pedig szinte mindenhol a PSD. A szerző a Vasárnap munkatársa FIGYELŐ A kilépést készíti elő Orbán Viktor Orbán Viktor az Európai Néppárt (ÉPP) elhagyását készíti elő, legalábbis lazább együttműködést akar a Fidesz az európai testvérpátjaival. Külső szövetségesként csatlakoznának a Fidesz képviselői, ehhez azonban először el kellene hagyniuk a pártcsaládot. Orbán erről írt levelet Manfred Webemek, az Európai Néppárt (ÉPP) frakcióvezetőjének, amelyben a nézet- és érdekkülönbségekre, valamint a kommunikációs problémák elkerülésére hivatkozva javasolta ezt. A levélben a magyar kormányfő olyan együttműködési formát javasol, mint amilyen 1999-2009 között az ÉPP és a brit konzervatív párt EP-képviselői között állt fenn. Akkor a britek külső szövetségesként csatlakoztak a frakcióhoz, abban egy külön csőportot alkottak. Ám akkor a britek csak úgy tudtak csatlakozni az EPP-hez, hogy nem voltak tagjai egyetlen európai pártcsaládnak sem. A Népszava szerint az Orbán által javasolt partnerségben csak olyan képviselők ápolhatnak az EPP-ffakcióval kapcsolatot, akik nem tartoznak bele, vagyis a Fidesznek előbb ki kellene lépnie a kereszténydemokraták politikai közösségéből. A Népszava uniós forrásokra hivatkozva azt úja, hogy a levél valójában annak a burkolt bejelentése, hogy a Fidesz távozni akar a pártcsaládból. Viszont Novak Katalin, a Fidesz külkapcsolatokért felelős alelnöke szerint nem kell kilépniük a Néppártból ahhoz, hogy létrejöhessen az EPP-ffakcióval az a konstrukció, amit Orbán Viktor felvetett. A Fidesz tavaly tavasszal felfüggesztette tagságát a pártszövetségben, mielőtt az ÉPP tette volna meg ezt. (nsz, atv)
