Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-09 / 285. szám
www.ujszo.com | 2020. december 9. RÉGIÓ I 5 Túl a nyolcvanon is másokat segít és gondoz Putyera Mária a városházán vette át a városi díjat (A városi hivatal képarchívuma) SZÁZ ILDIKÓ Szerényebb keretek között, korlátozott számú közönség előtt adták át az idei díszpolgári címet, városi, illetve polgármesteri díjat a városházán. Jozef Belicky, Vágsellye polgármestere ás a testület idén is olyan jeles személyiségeket jutái mázott, akik tehetségükkel, tudásukkal hozzájárultak a város népszerűsítéséhez. Vágsellye díszpolgárává választották Alojz Kopácik geodétaprofesszort, a város szülöttét, aki a Bécsi Műszaki Egyetemen dolgozott, jelenleg a Pozsonyi Műszaki Egyetem Geodéziai Tanszékének a vezetője és rektorhelyettese. Jelentős szakirodalmi tevékenységével, hazai és külföldi szakmai elismerésekkel öregbíti a város hírnevét. Városi díjat kapott Putyera Mária, aki Vágsellye Kilics városrészében él, több évtizede felvállalja az itt lakók gondjait és ügyintézését. A nyolcvannégy éves Mária nénit a városi hivatal alkalmazottai javasolták a rangos elismerésre, mivel évek óta közvetítője, egyfajta szóvivője a Kilics városrészben élő lakosoknak. Putyera Máriától megtudtuk, hogy Kilicsen a saját házában, udvarában zajlottak a helyi közösség jelentős eseményei, gyermeknapi vagy ünnepváró rendezvényei. Nem egy alkalommal rendezték meg portáján a választásokat, hogy a lakóknak ne kelljen Vágsellyére utazniuk. Már csak néhány család, valamint idősebb őslakos él Kilicsen. „Még most is sok a tennivalóm. Kilics legidősebb lakosa kilencvenhét éves, őt gondozom napközben, és esténként is átjárok hozzá beszélgetni, beadni a gyógyszereket. Mozdonyvezető volt a féljem, jómagam a szövetkezetben dolgoztam, míg a fiaim kicsik voltak. Majd húsz éven át a Duslo vegyi gyár alkalmazottja voltam. Egyik fiam igen ügyes autószerelő, szoros kapcsolat van köztünk a mai napig. A másik fiam az olaszországi Szirakúzában telepedett le, a természettudományok doktoraként egy nagyvállalat vezetője. Minden héten beszélünk telefonon. Öt unokám és három dédunokám van, örömmel, energiával tölt fel, ha másoknak is segíthetek” - mondta Putyera Mária. Városi díjat kapott Alzbeta Sedliaciková, a város egykori főellenőre, a főellenőrök szervezetének egyik alapítója, aki az elmúlt években a jelentős városi, polgári eseményeken műsorvezetőként, előadóként is remekül helytállt. Hasonlóan rangos elismerésben részesült Frantisek Liptai, aki a lövészet területén, sportolóként és edzőként méltón képviselte ajárási székhelyt. Polgármesteri díjat kapott Eudmila Nehringová, aki pedagógusként, színjátszóként számos tehetséget nevelt ki. Igor Bleho, a Duslo vegyi vállalat Karateklubjának elnökeként és edzőjeként járult hozzá neveltjei sikereihez. A sport terén, a vágsellyei fiatalokkal elért eredményeiért díjazták Karol Molnár programozót, aki a Taekwondo Academy Slovakia vezető edzője, és nemzetközi bíróként elismert szaktekintély a harcművészetek terén. Vásár nincs, ÖSSZEFOGLALÓ Idén a koronavírus-elleni intézkedések miatt ugyan elmarad a hagyományos karácsonyi vásár a fővárosban, de mégsem maradt üres a központ. Az egykori Sétatéren, a mai Hviezdoslav téren kisebb tömeg gyűlt össze a standoknál a hétvégén. POZSONY A magisztrátus még ősszel közölte, hogy nem tartják meg a Karácsonyi Fővásárt. Helyette azonban a ligetfalui Tyrs rakparton, a Régi Vásárcsarnokban és a Hviezdoslav téren is találkozhatunk árusokkal, így nem csak a karácsonyi fények varázsolnak ünnepi hangulatot a főváros utcáira. Nemrég kinyitott az Adventi korzó, amelybe tizenhárom vendéglátóhely és bolt kapcsolódott be, ahol karácsonyi finomságokat kóstolhatunk, vagy vehetünk valami apró ajándékot. December 23-ig a központban sétálgatva a koszorúval jelölt helyeken egyebek mellett forralt bort, puncsot, mézbort, pecsenyét, káposztalevest és kézműves díszeket is vásárolhatunk. Az Óváros a hónap elején közölte, hogy a korlátozások ellenére is kínálnak frissítőt a Hviezdoslav téren. Péntektől büfékocsik parkolnak az árusok helyén, különde korzózni azért lehet Az Adventi korzó tizenhárom vendéglőt és boltot köt össze (Fotó: bratisiavskykra].sk) A Hviezdoslav téren büfékocsik parkolnak a karácsonyi standok helyén, az önkormányzat fegyelmezettséget kér. féle étel- és melegital-kínálattal. Nem maradt el a látogatók érdeklődése, a hétvégén már sokan örültek annak, hogy nem csak virtuálisan kóstolhatnak bele az ünnepi hangulatba, megtelt a tér és az óvárosi utcák, ezért több kritika is elhangzott. „Megértjük, hogy a karácsonyi vásár és a baráti társaság a karácsony előtti időszak része, de a mostani advent más. Másokért felelősséget vállalva ehhez kell igazodnunk” - olvasható Óváros városrész oldalán. Zuzana Aufrichtová, a városrész polgármestere figyelmeztette az árusokat és a résztvevőket, hogy tartsák be a járványügyi előírásokat. A bejegyzése szerint ezt sikerült is elérni. Azért is fontos a fegyelmezettség, mert romlik a járványhelyzet Pozsonyban, nő a fertőzöttek és a kórházi ellátásra szorulók száma. (béva) Karácsonyi emlékek December, 1944. Az első karácsony, amelyre emlékszem. Dörögnek az ágyúk. A front közeledik. Jönnek az oroszok, azaz a muszkák. A pincében remegünk. A karácsonyfa helyett muskátli, rajta három kockacukor. Ez minden. Semmi több. Semmilyen ajándék. A háború után évekig Paláston, az ott élő nagyanyámnál töltjük a karácsonyestét. Sokáig petróleumlámpa mellett. A karácsonyfa szépen feldíszítve, alatta ajándékok. Legjobban a könyvnek örültem, mindig is. Csend honolt mindenütt, háború utáni csend. Az éjjeli mise külön élményt jelentett. A templom, amelyet Palásthy Pál építtetett, mágikus hatással volt rám. A szülők mellett, gyermekként éltem át a karácsonyt. Majd a kamaszkor emlékei bukkannak fel. Ipolyság, Ipoly menti ház, Ipoly utca. Odajárt a Jézuska. A karácsony békés, nyugodt hangulata dereng vissza, az ajándékokra kevésbé emlékszem. Bizonyára csekélység volt, amit kaptunk, de annak is örültünk. Sokáig vártam, hogy a Jézuska korcsolyát hozzon. Amikor végre megtartotta az ígéretét, imádsággal köszöntem meg, hogy a befagyott folyón élvezhetem a téli sportolást. A templom közel volt, karácsonykor is ministráltam benne, amíg az iskola szelleme megengedte. Ifjúkorom karácsonyai szépen teltek, tele hittel, reménnyel, szeretettel. Ezekre az alapokra épült felnőttkorban is a karácsony csodálatos bűvköre. Mindig is a katolikus hit vezérel bennünket, amióta a feleségemmel együtt szervezzük, intézzük az év legszebb napjait, így volt ez akkor is, amikor gyermekeinkkel ünnepeltük a karácsonyt. Szentestén leoltottuk a villanyt, csak a gyertyák világítottak a fán. Imádkoztunk a nagyszülőkéit, az elhunyt hozzátartozókért. A vacsora előtt átadtuk az ajándékokat. A gyermekeink kisebb korukban játékokat kaptak. Előfordult, hogy az előkészület szomorúan zajlott. A kisebbik fiam, Norbert nagyon szerette az állatokat. Élő pontyot vettünk, a kádban hagytuk úszkálni, de amikor közeledett a vigília, a fiam fellázadt a hal kivégzése ellen, tiltakozott. Nehezen tudtam rászánni magam a cselekvésre, mégis vállalnom kellett a hóhér szerepét. Sor került végül a vacsorára, de a hangulat szomorú volt, még az ajándékok sem oszlatták el. A fiam később állatorvosi egyetemet végzett, jelenleg a koronavírus elleni oltóanyag előállításán munkálkodik közismert szakemberként. Gondolom, azóta megbocsátott nekem! Most már csak a feleségemmel együtt ünnepeljük a karácsonyt. Imádsággal kezdjük a szentestét, majd leülünk a vacsorához. A rá következő napokban jönnek az unokák, először az egyik család, majd a másik látogat meg bennünket. Ünnepélyes hangulatban kicsomagolják az ajándékokat. Ebben az évben bizonyára ez is elmarad. A koronavírus beárnyékolja a karácsonyt. Nyolcvan é*r körüliek vagyunk, még a szeretteink előtt is vigyáznunk kell, nehogy megfertőzzenek. De lélekben együtt leszünk, remélve, hogy minden rossz egyszer véget ér. Ahogy a háború rányomta bélyegét gyermekkorom karácsonyaira, idősebb koromban hasonló légkörben éljük át ismét a szentestét. Mégis másként, mert lesz karácsonyfa, szépen kivilágítva, sok szaloncukorral, gazdag díszítéssel. Nem úgy, mint 1944- ben, amikor muskátli helyettesítette az igazi fát. És szaloncukor helyett kockacukor csüngött a muskátli ágacskáin. AJÁNLÓ helmed Bodrogközi Magyar Közösség Házában. December 13. (vasárnap) 17.00: a Babra zenekar koncertje a Budai Vigadó Corvin téri teraszán, melyet a Hagyományok Háza közösségi oldalán és a YouTubecsatomán élőben közvetítenek. December 14. (hétfő) Rimaszombat-18.00: a De mi lett a nővel? című színdarab a kultúrház színháztermében. December 9. (szerda) Léva -17.00: Virágos világom, Berkes Katalin festőművész kiállítása a Reviczky-házban. A kiállítást megnyitja Tolnai Csaba, Léva alpolgármestere. Közreműködik fuvolajátékával Barbora Chlebová és zongorajátékával Bimer Aladár. December 9. (szerda) Királyhelmec-17.00: a Derzsi Zenekar Találkozás egy régi szerelemmel című előadása a király-Zsilka Tibor, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem nyugalmazott professzora
