Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)

2020-12-09 / 285. szám

2 KÖZÉLET 2020. december 9.1 www.ujszo.com Nem oroszbarát az új biztonsági stratégia Ivan Korőok külügyminiszter szerint a EU- és NATO-tagságunknak nincs al­ternatívája (TASR-felvétel) FINTAMÁRK Pozsony. Több mint másfél évtized után új biztonsági és védelmi stratégiája lehet Szlovákiának - ás ezúttal jó esély van arra is, hogy a parlament is elfogadja a stratégiai dokumentumokat, melyek reagálnak az új kor biztonságpolitikai kihívásaira is. A stratégiák továbbra sem fogalmaznak finoman a putyini Oroszország lépéseivel kapcsolatban. A legutóbbi védelmi és biztonsági stratégiai dokumentumokat még 2005-ben hagyták jóvá, azóta azon­ban már nagyot fordult a történelem kereke, és a biztonságpolitikai szak­értők között konszenzus volt azzal kapcsolatban, hogy az új kihívásokra már régen reagálni kellett volna. Ezt azonban nem tette meg sem az egyszínű Smer-kormány és végül az előző kormánykoalíció sem. Az elő­ző ciklusban ugyan született új stra­tégia a Peter Gajdos (SNS) vezette védelmi és a Miroslav Lajcák (Smer) vezette külügyi tárcánál, ám ez végül nem került a parlament elé - az And­rej Danko vezette SNS ugyanis ki­fogásolta, hogy a stratégiák túl ke­ményen fogalmaznak Oroszország­gal kapcsolatban, és lépéseit tartják a leginkább kockázatosnak és destabi­lizálónak Szlovákiára nézve. A biztonság kák madara Ám azok, hogy nem voltak az új kihívásokra reagáló stratégiai doku­mentumok, komoly problémáknak tették ki Szlovákiát. Már csak azért is, mert ahogy Ivan Korcok külügymi­niszter fogalmazott a dokumentu­mokat bemutató sajtótájékoztatón, ezek a stratégiák tulajdonképpen „receptkönyvek” azzal kapcsolat­ban, hogyan készüljön fel az ország a különböző új helyzetekre - ezekből pedig 2005 óta meglehetősen sok volt. „Nem létezik százszázalékos biztonság, de százszázalékos erőfe­szítést kell beleadni” - mondta a saj­tótájékoztatón Korcok. A védelmi és biztonsági stratégia is ugyanazokon az alapokon nyugszik: Szlovákia nem képes önmaga bizto­sítani saját biztonságát és védelmét, kollektiv biztonságra van szüksége, melyeket azok a szövetségi struktú­rák garantálnak, melyeknek tagja - a NATO és az Európai Unió. Ennek pedig nincs altematíváj a - szögezik le a dokumentumok. Szlovákia bizton­sági helyzetét ugyanakkor olyan lé­pések veszélyeztetik, mint az ukraj­nai fegyveres konfliktus, a Krím fél­sziget annektálása, vagy akár a kü­lönböző hibrid fenyegetések - és ezek a térségben általában összefüggésben vannak az orosz rezsimmel. r Egyértelmű fogalmazás A biztonsági stratégia Oroszor­szággal kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy Szlovákia jó kapcsolatot sze­remé ápolni az országgal, és fontos partnernek tartja a nemzetközi kihí­vások megoldásában, ám épp konf­rontativ volta miatt jelenti Oroszor­szág tevékenysége a legnagyobb biztonságpolitikai kihívást az euro­­atlanti térség biztonsága szempont­jából. „Szlovákia nem hunyhat sze­met a nemzetközi jog alapvetéseinek megsértése, a más államok demok­ratikus folyamataiba való beavatko­zás és az európai biztonsági archi­tektúra alapjainak megbontására va­ló igyekezet felett” - áll a stratégiá­ban, mely szerint bár Szlovákia a kö­zös érdeket keresi, kritikus is lesz, és az elkerülhetetlen esetekben támo­gatni fogja a restrikciót is. Ez az ár­nyaltabb, de elég egyértelmű fogal­mazásmód jellemző arra is, hogyan tekintenek a stratégiák Kínára, az új nagy játékosra a térségben. A doku­mentumok egyértelműen kimond­ják, hogy Kína szintén partner a nem­zetközi kihívások megoldásában, ám az Európai Unió gazdasági, techno­lógiai konkurense és riválisa. Kína növeli a politikai befolyását a térség­ben, emellett ugyanakkor saját hatal­mi módszereit igyekszik érvényesí­teni, és másként értelmezi az emberi jogokat is. „Szlovákia ezt figyelem­be fogja venni a kölcsönös kapcso­latok alakításában” - áll a biztonsági stratégiában. Felkészülni a váratlanra Amennyiben a dokumentumokat elfogadja majd a parlament, ezekből a stratégiákból építkezik majd Szlo­vákia teljes biztonsági és védelem­politikája, beleértve a kiberbizton­­sági, a dezinformációellenes és a hibrid fenyegetésekkel foglalkozó stratégiai terveket is. A parlament­ben valószínűleg átmegy majd mindkét dokumentum, hiszen az eu­­roatlanti irányultsággal kapcsolat­ban konszenzus van nemcsak a koa­lícióban, de a legfőbb közjogi mél­tóságok között is. Jaroslav Nad’ azonban azt szeretné, ha ellenzéki képviselők is megszavaznák a doku­mentumot. „Az országunknak csak egy biztonsága és egy védelme van. Ezt a témát politizálni nem helyén­való” - mondta Nad’. A dokumentumok tervezeteit - melyek hamarosan a kormány elé ke­rülnek - egyébként a szakértők is jó­nak tartják. Jozef Bátora, a Comenius Egyetem politológia tanszékének ta­nára a Pravda napilapnak azt monda, a stratégiák végre reflektálnak a kor kihívásaira, ám kulcsfontosságú, hogy hogyan valósítják meg őket, és hogyan ültetik gyakorlatba. ,A- tör­ténelmi tapasztalat az, hogy a konf­liktusok első áldozatai gyakran a stratégiai dokumentumok. A kor­mánynak tehát meg kell találnia a módját, hogyan erősítse az elemzői kapacitásainkat, hogy képesek le­gyünk felkészülni a váratlanra is” - jegyezte meg. Bugár hívása Bodorral ígéret a kisiskolák megmaradására CZÍMER GÁBOR Pozsony. Az aktuality.sk tegnap hozta nyilvánosságra Bemard Slo­­bodník, egykori magas rangú rend­őr által tett vallomás egyes részle­teit. Slobodníkot a „Tisztítótűz” akció keretében tartóztatták le, és beismerő vallomást tett. Ebben a férfi elmondta, Bödör többször be­szélt Ficóval, Andrej Dankóval, az SNS vezetőjével, de Bugárral is. „Legyetek csendben, Fikó hív! Vagy éppen a Főnök, vagy Béla, vagy a Kapitány” - idézte fel Bö­dör szavajárását Slobodník. Bödör jelenleg vizsgálati fogságban van. Bugár Béla, a Híd korábbi el­nöke azt állítja, nem tudja, miről beszélt Norbert Bödörrel, a kor­rupciós bűncselekménnyel gya­núsított nyitrai vállalkozóval, Ma­rián Kocner közeli szövetségesé­vel. Bugár nem tudta felidézni azt sem, pontosan mikor beszéltek. Annyit mondott, hogy erre való­színűsíthetően a Smerrel és az SNS-szel közös kormányzás ide­jén kerülhetett sor. „Nem volt ak­kora jelentősége, hogy egyáltalán megjegyezzem” - mondta az Új Szónak Bugár. Arra a kérdésre, hogy mit tudott Bödörről, azt vá­laszolta, tudomása volt arról, hogy jó kapcsolatban van egyes kor­mánytagokkal, például Robert Fi­cóval, a Smer elnökével. Ezt azon­ban tovább nem pontosította. Bu­gár azt állítja, nem volt tudomása arról, hogy az Bödömek milyen érdekeltségei vannak. (czg) CZÍMER GÁBOR Az MKP vezetése hétfőn az oktatási államtitkárral, Filip Mónikával (SaS) tárgyalt. Az államtitkár biztosította a küldöttséget, hogy az oktatási reform keretében nem fenyeget a magyar iskolák bezárása. Pozsony. Korábban az MKP, de más pártok is azon aggodalmuknak adtak hangot, hogy a közelmúltban bejelentett oktatási reform kereté­ben végrehajtott racionalizáció a magyar tanítási nyelvű kisiskolák bezárását jelentheti. A hétfői egyeztetés pontos részletei nem is­mertek, az MKP elnöke, Forró Krisztián a közösségi oldalán annyit közölt, tisztázták, hogy az oktatási rendszer átszervezése miatt nem fenyeget a magyar iskolák megszűnése. A pártnál mi aziránt érdeklőd­tünk, pontosan milyen, a magyar iskolák védelmét szolgáló reform­­intézkedésekről számolt be nekik Filip. Kérdéseinkre írásban meg­küldött válaszukban úgy fogal­maznak, az oktatási minisztérium még dolgozik az intézkedéscsoma­gon. „Az államtitkár biztosított min­ket arról, hogy a magyar iskolák megszűnésének veszélye Gröhling miniszter intézkedéscsomagja kö­vetkeztében egyáltalán nem fenye­get” - írja sajtóközleményében az MKP. A pártelnök a múlt héten a témá­ban tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, a kormánytól elvárják a magyar oktatási intézmények pozi­tív diszkriminációját. Az államtit­kárral való tárgyalás után a párt azt közölte, a reform 12 pontjának konkrét lépéseit még nem véglege­sítették. „Ä pozitív diszkrimináció kérdését is a következő alkalommal fogjuk megvitatni” - tette hozzá. A párt szerint a találkozó legfon­tosabb eredménye az, hogy az ál­lamtitkár is támogatja azon szándé­kukat, hogy kapcsolatban legye­nek, és a szakmai kérdésekben, így a reform részleteiről is rendszere­sen egyeztessenek. A NAP KÉPEI Tegnap Kassán tüntetőlegesen a tiltás ellenére több étterem kinyitotta a belső helyiségeit és fogadta a vendégeket. A tulajdonosok állítják: a csőd szélén állnak, s már nem maradhatnak tovább zárva. (TASR-felvétel) Boris Kollár (Sme rodina) házelnök még nem épült fel a közlekedési balesete so­rán szenvedett gerincsérülésből, de már visszatért a parlamentbe (TASR-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents