Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-07 / 283. szám
6 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. december 7.1 www.ujszo.com Folytatni kell a tárgyalást London. Az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről folyó, a jelentős nézetkülönbségek miatt felfüggesztett tárgyalások folytatásáról állapodott meg szombaton Boris Johnson brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Michel Bamier, az EB tárgyalóküldöttségének vezetője stábjával együtt egy hete érkezett Brüsszelből Londonba, és a két delegáció azóta szinte folyamatosan tárgyalt. Bamier és a brit kormány küldöttségvezetője, David Frost azonban péntek este közös nyilatkozatot adott ki, mely szerint egyheti intenzív tárgyalássorozat után sem jöttek létre a megállapodás feltételei, mivel változatlanul jelentősek a nézetkülönbségek mindenekelőtt az egyenlő versenyfeltételek, a megállapodás jogi betartatásának módozatai és a halászat szabályozása ügyében. Ezért a tárgyalásokat a két küldöttségvezető felfüggesztette. Boris Johnson és Ursula von der Leyen szombaton csaknem két órán át tárgyalt telefonon, és utasították a két főtárgyalót, hogy Brüsszelben ismét üljenek tárgyalóasztalhoz. A brit miniszterelnök és az Európai Bizottság vezetője megállapodott arról is, hogy ma este megint telefonos megbeszélést tart egymással. Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján 11 hónapos, vagyis december 31-ig tartó átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről. A szabadkereskedelmi megállapodás elmaradása azt jelentené, hogy Nagy-Britannia és az EU kereskedelme januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kétoldalú kereskedelmi forgalomban. (MTI) Erős magyar képviseletre szavazott az RMDSZ elnöke Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke nyilatkozik a sajtónak, miután leadta szavazatát a romániai parlamenti választáson, az erdélyi Csíkkarcfalván (MTi-feivétei) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest. Romániában tegnap parlamenti választást rendeztek, amelyen a kétkamarás parlament képviselői, illetve szenátori mandátumairól döntött az ország csaknem 19 millió szavazópolgára megyei pártlistás arányos választási rendszerben. A közvéleménykutatások szoros versenyt jósoltak. Mindenki csak abban a választókerületben (megyében) adhatta le szavazatát, ahol igazolható lakcímmel rendelkezik. A mandátumelosztásban azok a pártok vettek részt, amelyek országosan megszerezték a voksok legalább öt százalékát, vagy legalább négy megyében 20 százalék fölötti támogatottságot értek el. A töredékszavazatok sem vesznek el, hanem az országos kosárba kerülnek, majd további mandátumokként hasznosulnak. A koronavírus-járvány miatt egyszerre csak öt szavazó lehetett jelen a szavazókörökben, maszkot kellett viselniük, legalább egyméteres távolságot tartaniuk. Nem kerültek, ke-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Bukarest. Belpolitikai botrányhoz vezetett Romániában, hogy Szijjártó Póter magyar külügyminiszter telefonüzenetben kampányolt az RMDSZ mellett a tegnapi választáson. Szijjártó üzenete azonban nemcsak az RMDSZ címlistáján szereplő választókhoz jutott el, hanem román anyanyelvű szavazókhoz is, akik közül többen felháborodtak ezen, és rülnek karanténba Romániában és negatív koronavírustesztet sem kell felmutatniuk a határon azoknak a külföldről érkezőknek, akik 24 órán belül elhagyják az ország területét. A kolozsvári Krónika csütörtökön arról számolt be, hogy a budapesti hatóságok döntése értelmében a járványügyi korlátozások alkalmazása nélkül térhetnek vissza Magyarországra több román politikus is tiltakozott - írta a hvg.hu. „Remélem, jó egészségben vannak, bizony nehéz idők ezek, és az erdélyi magyarság nagyon kemény és komoly feladat előtt áll” - így kezdődik Szijjártó hangüzenete, amelyben szavazásra buzdít. A külügyminiszter szerint azért kellett elmenni szavazni, mert „a magyar kormány segítsége sokkal többet ér, ha a magyaroknak erős képviselete lesz Bukarestben”. Victor Ponta korábbi miniszterelnök a Facebookon osztotta meg Szijjártó hangüzenetét, és azt írta: „Figyelem! Figyelem! Ha ön román álvasárnap és hétfőn mindazok, akik Romániába utaznak szavazni. A közvélemény-kutatások szoros versenyt jósoltak a kisebbségben kormányzó jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a tavaly óta ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) között. A magyar politikai szervezetek idén közösen indultak a parlamenti választáson: a Rolampolgár, és valahol Erdélyben él, várhatóan magyar nyelvű kampányüzenetet fog kapni - anélkül, hogy igényt tartana erre”. Ponta össze is foglalta a hangüzenet tartalmát románul, majd hozzátette: „Nem értettem pontosan, mit akar, hogy az RMDSZ-nek vagy Szijjártónak legyen erős képviselete a bukaresti parlamentben”. Ponta szerint azzal semmi baj nincs, ha valaki, aki indul a választáson, választási üzenetekkel bombázza a szavazókat, az viszont nem biztos - írta -, hogy ez egy másik állam külügyminiszterétől is legális lépés. Ponta hozzátette, ha még mániái Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) listáin helyet kaptak az Erdélyi Magyar Szövetség jelöltjei is. Belföldön 18 8Ö2, külföldön pedig - ahol már szombaton megkezdődött a szavazás - 748 szavazóhelyiségbe várták a választópolgárokat, mindenütt helyi idő szerint 7 és 21 óra között. Az erős magyar képviseletre szavazott Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A politikus szülőfalujában, Csíkkarcfalván adta le szavazatát a reggeli órákban. A szavazás utáni üzenetét az RMDSZ hírszolgálata közölte. Amint Kelemen Hunor közölte: arra szavazott, hogy a romániai magyaroknak megkerülhetetlen képviseletük legyen a parlamentben. „Nehéz időket élünk, nehéz idők következnek, és a legfontosabb, hogy az emberek-biztonságát, a biztonság kereteit a politikai képviselet megteremtse” - nyilatkozta az elnök. Egyben azt üzente a magyar embereknek, hogy győzzék le a járvány miatti félelmeiket, és menjenek szavazni, ne adják más kezébe a döntést. Az erdélyi megyék többségében a délelőtti hírek szerint az országos átlagnál kisebb arányban járultak az urnákhoz a választópolgárok, az első órákban a sereghajtók között voltak a székelyföldi megyék. Romániában mindig ő lenne a miniszterelnök, azonnal leállíttatná ezt a kampányt. Most annyit tehet, hogy a román kormány külügyminiszteréhez fordul. A magyar kormány több más tagjai is kampányoltak az RMDSZ mellett, a választás előtt néhány nappal Gu: lyás Gergely vitte Erdélybe a Fidesz támogató üzenetét. Az RMDSZ és a Fidesz viszonya egyébként nem volt ; mindig ennyire kiegyensúlyozott, Orbánék évekkel ezelőtt inkább le; cserélték volna az erdélyi magyaro; kát képviselő pártot, miután azonban ez nem j ött be, szövetséget kötöttek az : RMDSZ-szel. (hvg, 444) Botrányt okozott Szijjártó hangüzenete Az eddigi legnagyobb, legalább 15 ezer fős tüntetésen követelte szombaton Jerevánban az örmény ellenzék Nikol Pasinján miniszterelnök lemondását amiatt, hogy november elején megállapodást kötött Azerbajdzsánnal a karabahi harcok lezárásáról, és ezzel jelentősen csökkent az örmények ellenőrizte terület. Az országban komoly belpolitikai válságot okozott a megállapodás. Azóta rendszeresen tüntet az ellenzék, árulónak tartja Pasinjánt, aki viszont nem hajlandó lemondani, legfeljebb átalakítani kormányát. Armen Szárkiszján örmény elnök azt javasolta, hogy tartsanak előrehozott parlamenti választást, és addig a hatalmat egy nemzeti egységkormány gyakorolná. (TASR/AP-feivétei) Ismét ezrek tüntettek Párizsban Ismét incidensek törtek ki Párizsban a nemzetbiztonsági törvény vitatott passzusa ás általában a szociális és szabadságjogok csorbítása elleni újabb tüntetésen. Párizs. Országszerte mintegy 100 városban tiltakoztak szombaton, egy nappal azután, hogy Emmanuel Macron államfő visszautasította, hogy az erőszak rendszerszintű a francia rendőrségen belül. Országszerte 52 ezren vonultak utcára, közülük 5 ezren Párizsban, ahol a menet éléhez csaknem 500 anarchista rendbontó csatlakozott. Megrongáltak, betörtek egy szupermarketbe, egy ingatlanügynökségbe és egy bankba, gépkocsikat gyújtottak fel, megakadályozva ezzel azt, hogy több ezer tüntető végig tudjon menni a felvonulás kijelölt útvonalán a Köztársaság térig. „Mindenki utálja a rendőrséget” felkiáltással az ún. black blocs csoportok barikádokat is emeltek és utcakövekkel megdobálták a rendőröket, akik könnygázzal válaszoltak. A rendőrség délután 6 óráig 30 embert állított elő. „A rendbontók szétverik a köztársaságot” - fogalmazott Gérald Darmanin belügyminiszter a Twitteren, és támogatásáról biztosította a rendőröket és a csendőröket, „akiket újból nagyon erőszakosan megtámadtak”. Az országos megmozdulást eredetileg a szakszervezetek hirdették meg hagyományosan december első szombatján a létbizonytalanság növekedése elleni tiltakozásul. A felvonuláshoz azonban csatlakoztak a rendőri erőszakot és a nemzetbiztonsági törvény módosítását több hete bíráló jogvédő szervezetek is. Ez utóbbiak már múlt szombaton is tömegeket vittek az utcára. A múlt hétvégi tiltakozássorozat után a francia kormánytöbbség jelezte, hogy átírja és újabb parlamenti vitára bocsátja a nemzetbiztonsági törvénytervezet azon cikkelyét, amely szabályozza a rendőrség tagjairól munkájuk elvégzése közben készült képek és felvételek közzétételét. A kormány álláspontja szerint az intézkedéssel a rendőröket szeretnék védeni a közösségi oldalakon szervezett gyűlöletkeltő felhívásokkal szemben. Jóllehet a szabályozás kimondja, hogy csak a rosszhiszemű közzététel büntetendő, a bírálók szerint a módosítás korlátozza a médiaszabadságot és az esetleges rendőri túlkapásokról szóló tájékoztatásokat. Ez utóbbira volt példa a tíz nappal ezelőtt az a nagy visszhangot kiváltó felvétel, amelyen Michel Zecler fekete bőrű zenei producert a stúdiójának bejáratánál rugdossák és ütlegelnek rendőrök. Ellenük a stúdió térfigyelő kameráinak felvétele alapján hatósági személy által elkövetett szándékos erőszak és a rendőrségi jegyzőkönyv meghamisításának gyanújával indított vizsgálatot hétfőn az ügyészség. (MTI)
