Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)

2020-12-05 / 282. szám

116 SZALON ■ 2020. DECEMBER 5. www.ujszo.com Benes meghallgatását követő­en a Legfelsőbb Tanács a cseh­szlovák igények jogosultságának megvizsgálását egy szakértői bizottságra bízta. így jött létre a Csehszlovák Ügyek Bizottsága, amely a korridor kérdését a cseh­szlovák-magyar határ többi sza­kaszának véglegesítését követően, 1919. március 8-i ülésén tűzte napirendre. Amint azonban az várható volt, ebben a kérdésben a csehszlovák küldöttségnek nem sikerült elnyernie a nagyhatalmak támogatását. A szláv folyosó ter­vének első számú ellenzője Olasz­ország volt, amely adriai és Du­­na-medencei terveinek akadályát látta a korridorban. A csehszlovák és a délszláv állam összekapcsolá­sa egy közép-európai szláv tömb létrejöttét, a csehszlovákok adriai megjelenését és a délszláv állam megerősödését eredményezhette volna, a korridor létrehozása ezért szöges ellentétben állt az olasz ér­dekekkel. Az Egyesült Államokban a béke-előkészítés egy Wilson el­nök által létrehozott bizottság, az Inquiry feladata volt. Charles Seymour, a bizottság osztrák­­magyar szekciójának vezetője már 1918. április l-jén elkészült elemzésében, részben gazdasági okokból, de legfőképpen azért, mivel sérti a nemzetiségi elvet, elutasította a szláv korridor tervét. Ez az álláspont bekerült abba az 1919. január 21-én összeállított kézikönyvbe is, amely az amerikai békedelegáció területi kérdésekkel kapcsolatos álláspontját foglalta össze, s amely egyértelműen le­szögezte, hogy a csehszlovák és a délszláv állam közötti korridor lét­rehozása „rossz döntés volna (...), mert azt a területet többségében magyarok lakják”. A brit diplomácia a szláv fo­lyosóban szintén egy közép-eu­rópai szláv tömb létrejöttének és a franciák térségbeli megerősö­désének a veszélyét látta, ezért a brit delegáció 1919. február 8-án véglegesített határjavaslatai sem tartalmazták a korridor létreho­zásának a lehetőségét. A Foreign Office-nak a csehszlovák területi igényekre reagáló memoranduma a korridorral kapcsolatban leszö­gezte, hogy az „indokoladan és kivitelezheteden”. Határozottan ellenezte a szláv folyosó létreho­zását maga Lloyd George brit mi­niszterelnök is, aki emlékirataiban „szégyentelen és igazolhatadan” indítványnak nevezte a tervet. A csehszlovák területí igényeket messzemenően támogató Francia­­ország ugyanakkor nem ellenezte volna a korridor létrehozását. Érdekei azt követelték, hogy egy Lengyelországból, Csehszlovákiá­ból és Jugoszláviából álló „egész­ségügyi kordont” hozzon létre Németországgal szemben, ennek az életképességét pedig növelte volna a csehszlovák és a délszláv állam közötti összeköttetés meg­teremtése. A francia delegáció 1919. március 7-én véglegesített csehszlovák-magyar határjavasla­ta ezért támogatásáról biztosította az összes csehszlovák követelést, a korridor tervét is beleértve. Nagymértékben csökkentette a korridorterv esélyét az, hogy népi állt ki mellette a másik érdekelt ál­lam, a Szerb-Horvát-Szlovén Ki­rályság delegációja sem. A délszláv állam Nikola Pasics miniszterelnök által vezetett küldöttsége 1919 ja­nuárjában eredetileg a korridort is igénylő memorandumtervezet­tel érkezett Párizsba. A tervezet hivatalos benyújtására azonban végül mégsem került sor, mivel a délszláv delegáció a nagyhatalmak küldötteivel folytatott előzetes megbeszélései során meggyőződött arról, hogy a korridor tervét nem támogatják, annak keresztülvitelére így nem lenne esély. A délszláv kül­döttség ezért 1919. február elején egy olyan, módosított memoran­dumot terjesztett a békekonferen­cia elé, amely a korridor igényét már nem tartalmazta. Ezzel egy­úttal az is eldőlt, hogy a korridor kérdését a csehszlovák delegáció egyedül viszi a konferencia elé. Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy a korridor létre­hozására vonatkozó csehszlovák indítványt a Csehszlovák Ügyek Bizottsága 1919. március 8-án különösebb vita nélkül elvetette. Elsőként a brit delegáció nevé­ben Harold Nicolson utasította el a csehszlovák és a délszláv ál­lam közötti területi összekötte­tést, majd az amerikai Charles Seymour jelentette be, hogy kül­döttsége „elvileg ellenséges” a fo­lyosó gondolatával szemben, ezt követően pedig természetesen az olasz Giuseppe Salvago-Raggi is a korridorral szemben foglalt állást. Legvégül a csehszlovák igényeket támogató, ám magára maradt francia Jules Laroche is elvetette a csehszlovák követelést. A korridor kérdése így 1919 márciusában lezártnak volt te­kinthető, az osztrák békeszerződés és az osztrák-magyar határ vitája utóbb mégis lehetőséget adott a kérdés újbóli felvetésére. Miután az .osztrák békeküldöttség június 16-án bejelentette igényét Nyu­­gat-Magyarország németek által lakott területeire, a csehszlovák delegáció július 3-án jegyzékben tiltakozott Nyugat-Magyarország Ausztriához csatolása ellen. Ebben kifejezte azt a reményét, hogy ha a békekonferencia a korridorra vonatkozó csehszlovák kívánságot nem teljesíti is, azt a megoldást sem választja, hogy a területet Ausztriának vagy Magyarország­nak ítéli, hanem semlegesíti és népszövetségi ellenőrzés alá he­lyezi. A csehszlovák delegáció az osztrákok által igényelt területek Ausztriának ítélését ugyan nem tudta megakadályozni, annyit azonban elért, hogy a Duna jobb partján fekvő Pozsonyligetfalut nem csatolták Ausztriához, ha­nem Csehszlovákiának juttatták, létrehozva így az úgynevezett po­zsonyi hídfőt. A később Burgenland nevet kapó nyugat-magyarországi terü­letsáv Ausztriának ítélése a béke­­konferencia részéről a korridor­­terv végleges elvetését is jelentette. Ez ugyanakkor nem akadályozta a csehszlovák és a délszláv politikai és katonai köröket abban, hogy alkalmanként ismét fontolóra vegyék a terület birtokbavételét akár katonai erővel. Előbb 1919 nyarán, a magyar Vörös Hadsereg északi hadjáratakor, majd 1921- ben, IV. Károly király visszatérési kísérletei során merült fel a meg­szállás lehetősége, a nagyhatalmak nyomására azonban végül mind­egyik alkalommal elvetették. Az időről időre felmerülő korridor­tervek így 1921 végére kerültek le végérvényesen a napirendről. (Az írás A szláv korridor kérdése és az 1919. évi párizsi békekonfe­rencia című kutatási programban készült, amelyet a Szlovák Köztár­saság Kisebbségi Kulturális Alapja támogatott.) Popély Árpád Történész, a Selye János Egyetem docense és a Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa A győzelem ünnepe a gonosz erők felett - virtuális szoborkiállítás A budapesti Koreai Kulturális Központ ősszel indult online kiállítássorozata a vi­lágjárvány társadalmi, gazdasági, pszicholó­giai hatásainak vizs­gálatára vállalkozik, olyan, a koronavírus­sal felerősödő aktuális és egyetemes problé­mákat tematizál, mint az izoláció, a kizsák­mányolás és a társa­dalmi egyenlőtlenség. A Koreai Kulturális Köz­pont What is next? című online kiállítás­sorozata részeként szeptemberben Farkas Roland intermédiaművész mutatta be a koreai Incheon Art Platformon megvalósult önálló kiállításának Batman M íg az idei év a leg­több boltnak és vendéglátóipari egységnek a ha­nyatlást hozta, a zálogházaknak a jelek szerint jól megy. A Vasárnap is benézett egy­be, amely az elmúlt hónapok során a többszörösére nőtt. A főváros legdinamikusabban fejlődő része az utóbbi években a Malomligeti úton található új buszpályaudvar környéke. A szom­szédos Fűzik utca (Párickova) arcu­lata is folyamatosan változik, építik át az utat, hatalmas zsákokban vára­koznak a macskakövek. Por, teher­autók, légkalapácsok, munkások és hajléktalanok látványa fogadja az erre járót kora reggeltől késő estig. Nem hiányzik viszont a csillogás sem: az utóbbi hónapok során egy­re növekvő zálogház kirakataiban minden megtalálható, ami töri a fényt. 20% kedvezmény az arany és ezüst ékszerekre, valamint a mo­biltelefonokra - hirdeti a reklámról mosolygó, dekoltált piros estélyi ruhát viselő szőke hölgy. online változatát. A koreai kiállítás még tavasszal, a covidjárvány első hullámának idején készült, és a járvány sújtotta globalizált világra, a járványhelyzet által előidézett gaz­dasági és pszichológiai sokkra, és a posztpandémiás jövőre reflektált. Azóta már a koronavírus járvány második hullámánál tartunk, az egészségügyi és gazdasági vesztesé­gek tovább nőttek, a lezárások és korlátozások visszatértek. Farkas Roland (a szlovákiai Ko-Fél héttől tízig nyitva Már a nyitvatartási idő is jelzi, hogy itt nem viccelnek: reggel 6.30- tól este tízig hozhatók és vihetők az értékesnek ítélt holmik. Csütörtök van, fél kilenc, a kinti ködös-ho­mályos fényviszonyok után szinte megszédít a száz négyzetméternél is nagyobb felületen tobzódó csil­logás. Az ám üvegpolcokra pakolva, megnevezve, beárazva, tematikusán elrendezve. Tekintélyt parancsoló a zálogház porcelánszobor-választéka. Elefántok, szarvasok, madarak, ha­lak, mókusok, medvék, angyalkák sok-sok színben és méretben. A szomszédos polcon hollóházi por­celánok: egy 36 euróra árazott, ívelt szemöldökű, flegmatikus testtartá­­sú népviseletes lány (Zena Hollóhá­za), és egy földön ülve, tollas kalap­ban és kék nadrágban piros borítós könyvet olvasó kisfiú 8 euróért. Kinyújtott lábbal guggolva balalaj­­kázó, közép-ázsiai ábrázatú szovjet fiatalember és narancssárga ruhá­ban táncoló hölgyismerőse 8,50-ért vihető, igaz, ők nem hollóháziak. máromban született 1975-ben) je­lenlegi, a kiállítássorozat részeként létrejött A győzelem ünnepe a gonosz erők felett című második önálló kiál­lításán egy online térre szabott be­mutatási formával kísérletezik. A ki­állítótérben a felnőtt élet küszöbén álló tinédzserek, a Z generáció tag­jai játsszák el mindennapi életünk megszokottá vált jeleneteit - tünte­tést, koronavírus-tesztelést, szónok­ló politikust, drónozó rendőröket, a média mindenről tudósító kép­viselőit, illetve az okostelefonjukba merülő fiatalokat - ők adják az alapját a digitális utómunkával ké­szült gipsz szoborszerű monumen­tumoknak. Ezek a virtuális szobrok a 2020-as év kaotikus pillanatainak emlékművei, melyekre a válsággal küzdő neoliberális világrend és a posztorwelli felügyeleti állam fenye­getése vet sötét árnyékot. Az elmúlt ötven évben rengeteg energiát és vért áldoztunk az embe­ri jogok és az emberi méltóság vé­delméért. A nyugati típusú demok­rácia vívmányait az autokratikus és demokratikus rendszerek közti piaci érdekek prioritása erodálja. Szívek, könyvek, láncfűrészek A kulturális szekció meglehe­tősen szegényes: a könyvek közt leginkább szórakoztató irodalom, romantika, foci. Kiemelt helyen Candace Bushnell Rúzs és New York című bestsellere 80 centért. A szépirodalmat egyedüliként Puskin Anyeginjének egy régebbi kiadása képviseli, a szakirodalmat pedig egy dinoszauruszokról szóló nagy képes könyv. Veres István A folytatásban sok érdekes részlet mellett elolvashatják, hogy mit keres a polcok közt az egész alakos műanyag denevérember, és mennyiért kínálják a furcsa ízlésű és igényű vevőnek? Egyáltalán, mit tud ez a figura? Honnan ke­rült oda? Mekkora összegért vihe­tők haza a náci Németországban kiadott érmék? Szabad egyáltalán horogkeresztes érméket árusítani? Mennyire reálisak az árak, meny­nyire informatívak az árcédulák? Mennyire széles a bakelidemezek választéka? Mennyit kémek az Byung-Chul Han koreai-német filozófus arról ír, hogy a neolibera­lizmus fogyasztót csinál a polgárok­ból. A választónak mint fogyasz­tónak ma nem fűződik valóságos érdeke a politikához, a társadalom aktív alakításához. Az új hatalmi koncepció a jövő pszichopolitikai irányítása lett. Az okoshatalom működtetéséhez nincs szükség titkosszolgálatokra, mert az általa kínált álszabadság annyira csábí­tó, hogy mindenki önként mond le a titkairól - végső soron pedig a saját lényegéről és egyéniségéről - a közösségi médiafelületeken. A Big Bröthen felcserélte a Big Data, mely mindenkiről egyéni pszichogramot készít; segítségével a tudattalan pszichogramja is ki­nyerhető, az algoritmusok pedig személyre szabott reklámokkal és (ál)hírekkel befolyásolják az egyént „szabad” döntéseiben, (sz) Koreai Kulturális Központ, Budapest, 2020. november. 30. — december. 31. A kiállítás a kcconline-exhibition.com oldalon érhető el. (A szerző felvétele) Ifjú Szivek 1974-es, Ordöglagzi című koncertlemezéért? Mibe kerül egy ónémet tölgyfa kre­­denc, vagy például egy lakkozott deszkára erősített, kipreparált csukafej? Kipróbálható-e a szer­szám szekcióban levő 100 eurós motorfűrész? Mindezt elolvashatják a Vasárnap keddtől, december 8-ától kapható számában. a zálogházban

Next

/
Thumbnails
Contents