Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-05 / 257. szám
Aktuális WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO@UJSZO.COM ■ VASARNAP@VASARNAP.COM ■ WWW.VASARNAP.COM November immár hagyományosan a cukorbetegség hónapja. 1891. november 14-én született az inzulin egyik felfedezője, Frederick Grant Banting Nobel-díjas kanadai orvos. Bár a cukorbetegségre (diabetes mellitus) még ma sincs gyógyszer, az inzulin sok millió cukorbeteg életét mentette meg. Ilyentájt gyakrabban jelenik meg ez a téma a lapokban, pedig nem ártana, ha egész évben foglalkoznának vele. Egyre több ember van az úgynevezett prediabétesz állapotában, amikor a vércukorszint már magasabb a normálisnál, de még nem emelkedett olyan mértékben, hogy cukorbetegséget diagnosztizáljon az orvos. Sajnos sokan lebecsülik ezt az állapotot. A „prediabetikus" gyakran azt hiszi, hogy nem beteg. Igaz, hogy nincs mitől félnie? Kérdéseinkre Dr. Katarina Raslová diabetológus, az anyagcsere- és táplálkozási zavarok neves szakértője válaszolt. A prediabéteszt, a cukorbetegség előtti állapotot amolyan „csendes ellenségnek" nevezhetnénk. Az ilyen betegeknek ismételten emelkedett a vércukorszintjük, de még nem érte el azt az értéket, amelynek alapján a 2. típusú cukorbetegség diagnózisát fel lehetne állítani, és a terheléses cukorvizsgálat eredményei a glükóztolerancia-zavar kritériumának sem felelnek meg. A prediabétesz csaknem mindig a hasi zsírral (férfi típusú nagy has), magasabb vérnyomással és a lipidek (zsírok) magasabb szintjével jár együtt. Ezeknek a tüneteknek van egy közös nevezőjük: ez pedig a cukorbetegségre való hajlam és az életmód. A prediabétesz stádiumában azonban még van lehetőség arra, hogy megállítsuk ezt a kedvezőlen folyamatot, és hogy kezünkbe vegyük sorsunk irányítását. Ezeket a szabályokat feltétlenül be kell tartani: kevés állati eredetű zsírokat és egyszerű cukrokat tartalmazó ételeket kell fogyasztani, de csaknem minden esetben csökkenteni kell a napi kalóriabevitelt. Rendkívül fontos a rendszeres, napi szintű mozgás, például a gyaloglás. Nagy gondot jelent, hogy a prediabétesz nem fáj, ezért sokan elengedik a fülük mellett az orvos ajánlásait. Meg lehet egyáltalán határozni, hol a határ a prediabétesz és a diabétesz között? Vannak adatok arról, hogy hány prediabetikusból lett idővel diabetikus? Úgy, ahogy említettem, a határt „matematikailag" határozták meg, mégpedig a cukorszint mért értékei és a terheléses teszt eredményei alapján. A 2. típusú cukorbetegségdiagnózisának felállításához szükséges, hogy az éhgyomorra ismételten mért cukorszintnek 7 mmol/l felett kell lennie. Biológiai szempontból ilyen határ nincs, és a cukoranyagcsere-zavar mindkét foka összefügg egymással, átszövi egymást. Nagyon fontos, hogy ne ignoráljuk a szűrővizsgálatokat, amire nálunk minden embernek joga van. Sok tudományos felmérés van, amely a prediabétesz vagy a metabolikus szindróma előfordulását vizsgálta. Nekünk is volt egy projektünk, amelyben 4800, 40 éves nőt és férfit vizsgáltunk meg. A felmérést Szlovákia 8 városában végeztük. A 4800 résztvevő 15 százalékánál a metabolikus szindróma tüneteit fedeztük fel. Arra nem volt lehetőségünk, hogy felmérjük, 10 év elteltével hánynál alakult ki cukorbetegség. Azt viszont nyomon tudtuk követni, hogy 12 év elteltével hányán haltak megvagy kaptak szív- és érrendszeri betegséget. Elmondhatom: sokkal több volt az ilyen beteg azok között, akik 40 ^ Egészség EXTRA 2020. November évesként anyagcsere-szindrómában szenvedtek. Miben látja a fő okát annak, hogy világszerte drasztikusan emelkedik a cukorbetegek száma? Valóban a világ minden országában növekszik a 2. típusú cukorbetegek száma, ami főleg az életmóddal, a mozgáshiánnyal és a túlsúllyal függ össze, de nem lehet kizárni a környezet negatív hatását sem. A fejlett országokkal összehasonlítva Szlovákia hogyan áll a kezeléssel? Változott valami ezen a téren? Nagy előnyünk, hogy a diagnózist és a kezelést a diabetológusok, továbbá az anyagcsere- és táplálkozási zavar szakemberei állítják fel, illetve határozzák meg. A gyógyszeres kezelés nagyszerűen fejlődik, akárcsak a szenzorok techno-
