Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)

2020-11-30 / 277. szám

Í1Ő GYÓGYHÍREK egészség 2020. NOVEMBER 30. www.ujszo.com riiL-viiTOI Tavaly betegedtek meg legtöbben kanyaróban Tavaly világszerte csaknem 870 000 gyerek betegedett meg kanyaróban, ami az elmúlt 23 év alatt a legtöbb - tájékoztatott az AP hírügynökség az Egészségügyi Világszervezetre (WHO) hivatkozva. A szakemberek ezt annak tulajdonít­ják, hogy jelentősen csökkent azok szá­ma, akik beoltatják magukat e betegség ellen. „Ezek az adatok egyértelműen bi­zonyítják, hogy a világ nem min­den szegletében tudjuk megvédeni a gyerekeket a kanyarótól” - mondta Tedros Adhanom Gheb­­reyesus, a WHO főigazgatója. Ah­hoz, hogy teljesen eltűnjön ez a rendkívül ragályos betegség, a né­pesség 95 százalékát be kellene ol­tani. Ez az arány jelenleg 70-85 százalék között mozog. Sajnos, a koronavírus-járvány is lassítja az oltást. 26 ország 94 millió lakosát fenyegeti az a veszély, hogy nem nem kapja meg a kanyaró elleni vé­dőoltást. Rendszerint gyerekek kapják el a betegséget, s ha még az alultápláltság és különféle immun­rendszeri zavarok is társulnak hoz­zá, akár halálos kimenetelű is lehet. A legtöbb haláleset a fejlődő orszá­gokban van, de az elmúlt években Európában is megnőtt a fertőzöt­tek száma. A teljes védettséghez két vakcina kell. Milyen tünetekkel jár? A kanyaró tünetei általában 10-12 nappal a fertőzést követően jelen­nek meg: ■ az első tünetek a megfázásra ha­sonlítanak, orrfolyással, köhö­géssel és nem magas lázzal ■ a szemek kivörösödnek és fény­­érzékennyé válnak ■ a harmadik és hetedik nap kö­zött akár 4l°C-os láz is kiala­kulhat ■ 4-7 napig tartó, vörös kiütések jelennek meg, amelyek az arcon kezdődnek, majd az egész testre kiterjednek ■ emellett előfordulhatnak apró fe­hér foltok az ínyen és az arc belső oldalán. Milyen szövődményekkel jár ? A kanyaróval fertőzött gyermekek és felnőttek körülbelül 30%-ánál alakulhatnak ki szövődmények. Ezek közé tartoznak a fülfertőzések és a hasmenés. A tüdőgyulladás egy lehetséges, súlyos szövődmény, amely akár a kanyarós beteg halálá­hoz is vezethet. A kanyaróval kap­csolatos halálozás leggyakoribb oka a tüdőgyulladás. Hogyan terjed? A kanyaróvírus a levegőbe juttatott nagyon apró cseppek révén terjed, amelyek akkor keletkeznek, ha egy fertőzött személy köhög vagy tüsz­­szent. A vírust tartalmazó cseppek több órán át is a levegőben marad­hatnak, és a vírus a fertőzött felüle­teken akár két órán át is fertőzőké­pes marad. A fertőzött személy már a kiütések megjelenése előtt is ter­jesztheti a kanyarót (általában 4 nappal korábban már fertőzőké­pes), és a kiütések megjelenése után további mintegy 4 napon ke­resztül fertőzhet. A kanyaró oltat­lan személyek között könnyen ter­jed. Becslések szerint egyeden ka­nyarós személy ádagosan 12-18 fo­gékony személyt is megfertőzhet. Kit veszélyeztet’ A kanyarófertőzés veszélye bármi­lyen életkorban fennáll minden olyan személynél, aki nem kapott kanyaró elleni védőoltást és koráb­ban nem volt kanyarós. Hogyan lehet megelőzni? A kanyaró ellen az egyeden véde­kezés a védőoltás. Az MMR (morbilli, mumps, rubeola) védő­oltás egy kombinált oltóanyag al­kalmazását jelenti, amely kanyaró, mumpsz és rózsahimlő (rubeola) ellen véd. Az MMR oltás biztonsá­gos, hatásos és nagyon kevés mel­lékhatása van. Beszámoltak enyhe reakciókról, mint például láz, illet­ve bőrpír vagy duzzanat az injekció beadási helyén. Egyes beoltott sze­mélyeknél a kanyaróhoz hasonló, nem fertőző, enyhe bőrkiütések alakulnak ki általában az oltást kö­vető 7-14 napon belül, melyek 1-3 nap alatt el is múlnak. A maximális védettséghez két oltás szükséges. Az első oltást az európai országokban 10-18 hónapos kor között adják be. A második oltást az első beadásától számított leg­alább egy hónap elteltével lehet be­adni, de minden országban a nem­zeti védőoltási program határozza meg a pontos időpontot. (ki)

Next

/
Thumbnails
Contents