Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)

2020-11-04 / 256. szám

101 KULTÚRA 2020. november 4. | www.ujszo.com Ha beindul végre a gépezet Karlovy Vary nem adja fel, november közepére négynapos fesztivált rendezett, csak éppen világsztárok nélkül Iva JanZurová és Jaromír Hanzlík a Szekérrel Bécsbe című filmben (Fotó: mff KV) SZABÓ G. LÁSZLÓ Berlin megúszta, Cannes csúsztatott, Velence állta a szavát. Karlovy Vary július első hetéről november közepére tette fesztiválját. Nem az egészet, csupán négynaposra tervezettet, de huszonhárom új filmmel és egy digitalizált cseh alkotással. Az idei lett volna Karlovy Vary 5 5. fesztiválja. De közbeszólt a korona­vírus. A rendezvény elmaradt. Jirí Bartoska, a mustra elnöke és Karel Och művészeti igazgató azonban úgy döntött: lesz egy köztes fesztivál. Sorszámában érezhető tisztelettel Federico Fellini és Adrian Lyne iránt. Előbbi a 8 és Vi-lel, utóbbi a 9 és Í4 héttel toborzott magának híveket. Karlovy Vary őszi seregszemléjének plakátján ugyanis az áll: 54 és ‘A Ha enyhül a járványhelyzet Csehor­szágban, a Thermal Szálló csaknem kétezer férőhelyes mozijában maxi­mum ötszáz néző számára megtart­ják a vetítéseket. „Természetesen minden szabályt, rendelkezést, óvintézkedést szem előtttartva-ígéri Jirí Bartoska. -Nem szeretnénk kihagyni ezt az évet. Az majdnem olyan lenne, mint amikor a kiskanalat benne felejtjük a mézben, ami aztán bekristályosodik, és már nem olyan az íze, mint eredetileg.” Versenyről ebben a helyzetben szó sincs, és sem külföldi sztárok, sem dí­jak nem lesznek. Négy nap négy mo­zi várja majd a bátor, megszállott né­zőket, akik Berlin, Cannes, Velence és a Sundance díjazott alkotásai kö­zül is válogathatnak. Ötvennégy évvel a bemutatója után felújított változatban kerül közönség elé Karel Kachyna alkotása, a Sze­kérrel Bécsbe, amely a hetvenes évek híres cseh filmiskolájának emlékeze­tes opusa. Kachyna, a mozi lírikusa nem Jirí Menzelék nemzedékéhez tartozott. Ő jóval előttük járt. A cseh-osztrák határvidéken játszódó lélektani drámája azonban jól illesz­kedik a Szigorúan ellenőrzött vona­tok (Menzel), a Tűz van, babám! (Mi­los Forman) és az Intim megvilágí­tásban (Ivan Passer) vonalához. Kachyna lélektani drámája 1966- ban fődíjat kapott Karlovy Varyban, évekig mégis a tiltott filmek listáját gazdagította. Ez az alkotás ideológi­ailag kártékony a nézőkre, állították a kultúrpolitikai cenzorok. A háború utolsó napjaiban játszódó történet fő­hőse egy cseh Kurázsi mama, akinek a félj ét megölték a visszavonuló né­metek. Másnap két katonaszökevény kopog be a házba. Haza akarnak jut­ni. Befogatják a lovakat az asszony­nyal, és nekivágnak a veszélyes út­nak. Az asszony bosszút akar állni rajtuk. Egy nappal azután, hogy a né­metek megölték a férjét, mégis kép­telen végezni velük. A sebesült kato­na meghal a szekéren, siheder társa beleszeret az asszonyba. Elfeledve a háború borzalmait, oltalmat találnak egymás karjaiban. Másnap partizá­nok rontanak rájuk, és a nő másod­szor is temetni kényszerül. Ez volt a szálka a cenzorok szemében. A par­tizánok „negatív ábrázolása”. Ezért került trezorba a film. Iva Janzurová és Jaromír Hanzlík megrázó alakítá­sát jóval később láthatták & nézők. Berlinben volt a bemutatója Viktor Koszakovszkij fekete-fehér, norvég és amerikai összefogással készült munkájának, a Gundának. A súlyos morális kérdéseket feszegető, döbbe­netes erejű, szöveg nélküli dokumen­tumfilm egy tanyán élő sertéscsalád intim portréja. Gunda idilli környe­zetben neveli malacait, mit sem sejt­ve egyre közeledő végzetéhez, ame­lyet az emberi civilizáció szánt neki, hogy előbb-utóbb élelemként szol­gáljon. „Lélekemelő meditáció a ta­lán leginkább alulértékelt földi lé­nyekről - írta a The Hollywood Re­porter. - Minden bizonnyal megvál­toztatja sok néző életét.” A szovjet elnyomás kegyetlen ta­nulmányával szolgál a német-uk­­rán-angol-orosz koprodukcióban forgatott DAU. Natasa. Letaglózó film az emberi méltóságról. Megter­helő kamaradráma, amelyben Ilja Korzsanovszkij rendező az ukrajnai Harkovban építette fel Lev Landau, a Nobel-díjas kvantumkutató kísér­leti telepét, amely a sztálini időkben, a harmincas évektől egészen 1962-ig prosperált. Két nő élete áll a történet fókuszában: Natasa a kutatóintézet kantinjának vezetője és Olga, az ő fiatal beosztottja, akik minden este vad tivornyákat csapnak. Hétszáz órányi felvett anyagból megvágott több mint kétórás, perverz műalkotás született, amely Ezüstmedvét nyert az idei Berlinalén. Isztambul nyugtalanító arcát és a szabadság formáit mutatja be a török-francia-katar Szellemek, mely a Kritikusok hetének győztes alkotá­sa lett az idei velencei mustrán. Egy évek óta Németországban élő koszovói gyógyszerészmémök dög­lött patkányt talál lakása ajtaja előtt. Meghitt családi életet él, a munkáját is becsülettel végzi, mégis úgy érzi, származása miatt diszkriminálj ák - az Exil német-belga-koszovói alkotás. Párizs peremén, egy panellakásban álmodozik a Gagafin című francia film tizenhat éves, ezermester hőse, aki nagy utazásokra és világürbeli kalandokra vágyik, miközben bon­tásra ítélik a házat, amelyben felnőtt. Mit tehet egy kamasz, aki ebbe nem akar belenyugodni? — kérdezi a ren­dező. Christos Nikos görög filmes : Velencében aratott sikert Almák című alkotásával, amelynek emlékezetki- l hagyással küzdő főhőse speciális : program során kap új identitást. A ka- : nadai színekben forgatott Nadia, a RÖVIDEN Kiállításmegnyitó a zsinagógában Somorja. Holnap nyitják meg az At Home Galleryben Marek Kve­­tan Cornerstone (Alapkő) című ki­állítását. A megnyitót a művész je­lenlétével Mórától 18-ig tartják, az érvényben lévő szabályok szigorú betartásával. Marek Kvetan so­­morjai zsinagógába tervezett és ott megvalósított, hanghatásokkal kí­sért projektje a szobrászat és az installációs művészet eszközeit kombinálja. Az alkotás hét alap­kőfajtát vonultat fel, olyan kőzete­ket, amelyek valamilyen módon befolyásolták az életet a földön. A kiállítás azt a kérdést feszegeti, va­jon ezek az alapkövek miként ala­kították régiónk történelmi válto­zásait, és miként befolyásolják a globális jelent. A kövek más-más, különféle jelképként értelmezhető alapzaton helyezkednek el. E kompozíciók által felsejlő külön-Erdélyben, egy románok, magyarok és zsidók lakta településen András éppen legénybúcsút tart. Házasodni készülne, de menyasszonyának nincsenek hivatalos iratai. A katolikus családban nevelkedett Rózsiról az esküvő előtt kiderül, hogy zsidó. A faluban elszabadulnak az indulatok... erről szól Jávori Ferenc Menyasszonytánc című klezmermusicalje, melyet a Győri Nemzeti Színház mutatott be a múlt hónap végén. Az előadást - mely novemberben többször van műsoron - Forgács Péter rendezte. A felvétel még a próbán készült. (Fotó: mti) pillangó úgy mutatja be egy olimpiai úszónő mindennapjait, hogy a ver­senyek kulisszái mögé is betekintést enged. Egy börtönbeli színházi workshopról, egy színészi ambíci­ókkal megáldott elítélt vágyairól be­szél a Győzelem című francia film. A mai Nigéria arculatát körvonalazza az Elvágyódás, amelyben két férfi a szebb jövőt keresve készül elhagyni hazáját. Bosznia-Hercegovina és még nyolc európai ország koprodukciója a Quo vadis, Aida?, amely a srebreni­­cai tömegmészárlást eleveníti fel, amikor is a bosnyák nők életéből több mint nyolcezer apa, férj és fiúgyer­mek tűnt el. Casablanca alvilági éle­tét a Zanka Contact című marokkói film láttatja, de egy végzetes szerelmi történetbe ágyazva. Oscar-esélyes road movie az amerikai Nomádok földje, amely egy 60 éves özvegy­asszony (a mindig lenyűgöző alakí­tást nyújtó F rances McDormand) nem mindennapi kalandos utazásáról szól. Szerepel a kínálatban zenés doku­­portré is, mégpedig a legendás ír punkzenekar, a The Pogues ikonikus énekeséről, Shane MacGowanről Aranybögre címmel. A Berlinben élő izraeli Shirel Pe­­leg A szerelem kóser címmel két nő bensőséges viszonyáról rendezett ro­mantikus vígjátékot, amelyben a leg­hevesebb érzelmek győzedelmes­kednek a társadalmi és családi elő­ítéletek felett. Hasonló témát dolgoz fel Az első tehén című amerikai pro­dukció. Ebben két férfi, egy rátermett szakács és egy vállalkozó szellemű bevándorló kövezi ki magának a megvalósítható álom felé vezető utat. Bartoska és Och ugyancsak nagy álmot próbálnak realizálni, hiszen még mindig abban reménykednek, hogy november közepére enyhül a járvány helyzet Csehországban, és megtarthatják, amit hosszú hónapok áldozatos munkájával sínre tettek. De ha mégsem a kitűzött időpontban, ak­kor pár hetes csúszással mindenkép­pen. Ahogy mondják: nem szeretnék csalódottan zárni ezt az évet. Hu­szonnégy remek alkotás válj a, hogy beinduljon végre a gépezet. A szerző a Vasárnap munkatársa féle magyarázatokhoz a zenei, il­letve hangalap új dimenziókat ren­del hozzá. A hangkompozíció Slá­­vo Krekovic munkája, a kiállítás kurátora Damas Gruska. (tb) Díjat nyert az Apró mesék Kaliforniában San Josó. Global Vision díjat nyert Szász Attila Apró mesék című romantikus szélhámosfilmje a Cinequest nemzetközi filmfesz­tiválon San Jóséban. A Szilícium­­völgy népszerű nemzetközi film­fesztiválját, a Cinequestet tavasszal a koronavírus-járvány miatt félbe kellett szakítani. A seregszemle októberben online változatban folytatódott. A fesztivál összesen több mint kétszáz alkotást mutatott be, a díjazottak listáját a napokban hozták nyilvánosságra a szervezők. Az Apró meséket számos fesztivál hívta meg programjába, és több dí­jat is elnyert már. (MU, k)

Next

/
Thumbnails
Contents