Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-28 / 276. szám
november 28., szombat A kávé egyszerre jelenti azon termékeket, melyeket bizonyos kávéfajok magjainak feldolgozásával állít elő a mezőgazdaság és az ipar (pl. pörkölt kávé, szemes kávé, babkávé, őrölt kávé), valamint azt az italt, melyet az előbb említett termékekből készítenek, s amely világszerte népszerű élvezeti cikk. A kávé szó eredetének megfejtésére két megoldás is kínálkozik. Az elterjedtebb vélemény szerint egy enópiai vidék, Kaffe nevéből származik, ahonnan a kávét Jemenbe szállították. A másik lehetőség az arab kahwa szó - amelyből a mi kávé szavunk ered -, ez azonban eredetileg bort jelentett, s csak később vitték át a megnevezést a fekete italra. Aló. században már az egész arab világban a főzött, élénkítő hatású italt nevezték így. Vannak olyan ismerőseim, akik addig fel sem kelnek az ágyból, amíg el nem fogyasztották a napi első adag kávét. Aztán nap közben bedobnak még néhányat, hogy „talpon tartsák“ magukat. Ez már talán a függőség kategória vagy a szokás hatalma. Olyanok is akadnak, akik hozzá sem nyálnak akármilyen barna löttyhöz, vagyis nagyon odafigyelnek a kávé minőségére. Egy vagyont képesek kávéautomatára áldozni, magát a kávét tekintve pedig körülményesen válogatnak, csak hogy naponta megkapják otthon is a kifogástalan minőségű, szeretett italukat. És ha valaki betéved hozzájuk, igazi büszkeséggel tölti el őket, hogy milyen kiváló minőséget tudnak kínálni. Tény, hogy a kávé fogyasztása egy igazi szertartásnak minősül, és erre képesek vagyunk időt és anyagiakat is áldozni. A koronavírus miatt a kávézók mostanság nagyon nehéz helyzetben vannak, viszont az is bizonyos, hogy a szenvedélyes kávéfogyasztók nem riadnak vissza attól sem, ha vacogva, pokrócba burkolózva, teraszon fogyaszthatják el a kedvenc italukat. Kávézóba lépten nyomon bele lehet botlani a városokban, sőt, ma már még a kisebb településeken sem ritkaság, hogy találkozunk ilyen vendéglátó egységgel. És ha már a vendéglátó egységeket nézzük, nincs olyan étterem vagy akár kocsma sem, ahol ne lehetne kávét rendelni... A fekete ital tehát anynyira szerves része az életünknek, hogy ha valahová betérünk, és kávét rendelünk, elképzelhetetlen, hogy azt válaszolják, azt nem szolgálunk fel. Más kérnek mondható étterembe is csak azért járt a vendég, mert „jó a kávéjuk". De legyen szó akár arról, hogy valaki a napot otthon kávéval indítja, vagy arról, hogy a nap fénypontjának tartja a kedvenc kávézójában leülni, és szertartásosan elfogyasztani a forrón is üdítő italt, a kávé az a termék, amellyel lépten nyomon találkozunk. Ezerféle pörkölési, elkészítési és felhasználási módja van, amiről akár regényt is lehetne írni. Receptek, édességek alapját képezi, és talán nincs is olyan ember a földön, aki ilyen vagy olyan formában legalább egyszer ne kóstolta volna meg a fekete italt. A kávéról rengeteget lehet írni, az alábbiakban csak néhányat ragadunk ki a hozzá kapcsolódó érdekességekből. Czigler Mónika A kávé útja az ültetvényekről az asztalunkra Robuszta és arabika Bár a kávénemzetség sok fajt számlál, csak két fajának terméséből készítenek kávét: az arab kávéból (Coffea arabica) és a robuszta kávéból (Coffea canephora). A két faj környezeti igényei erősen eltérőek. Az arab kávé adja a jobb kávéalapanyagot, de kényesebb a robuszta kávénál, termesztése sok körültekintést és gondosságot igényel. A kávécserjék fejlődéséhez a tökéletes feltételeket csak 900 méter feletti trópusi területeken lehet biztosítani, hiszen nélkülözhetetlen számukra a termékeny talaj, a nagy és egyenletes csapadékmennyiség és a 15-24 °C közötti hőmérséklet. Az arab kávé adja a kereskedelemben kapható kávé 75%-át. A robuszta kávé igénytelenebb, ellenállóbb, tűri a hőséget és a nagy páratartalmat, termőterülete a 900 méter alatti trópusi síkságokon van. Elsősorban Nyugat-Afrikában és Indonéziában termesztik, a többi kávétermelő ország : arab kávét favorizálja. A kávé jövőjét illetően a klímaváltozás következtében a Coffea arabica termőterülete várhatóan drasztikusan csökkenni fog. A 2019-2020-as mezőgazdasági évre a Nemzetközi Kávészervezet 167 399 millió zsák termést jósolt. Eközben a kereslet a kávé iránt 167 901 millió zsákra növekszik, azaz 502 millió zsákkal kevesebb lesz a termelés, mint a kereslet. Egy csésze kávéhoz elegendő kávébab megtermeléséhez 132 liter vízre van szükség. Kávészüret A kávészemek szüretelését kézzel végzik, mert csak a piros, érett magokat lehet leszedni. Ezután a termőhelytől függően száraz vagy nedves eljárással azonnal tisztítják és érlelik a szemeket, mert a kávébogyó nem tárolható. Ahol a napsütéses órák száma elegendő, ott a magokat négy hétig kiterítve szárítják a napon, majd egy hántológép segítségével a babszemet és a húst elválasztják egymástól. Vietnámban és Elefántcsontparton óriási vermekben elföldelik és a következő évben a magokat kiásva átmossák. így a hántolás költségét megspórolják. Ahol viszont az időjárás csapadékosabb, ott nedves eljárással dolgozzák fel a kávészemeket. A kávébabot és a gyümölcshúst gépekkel elválasztják egymástól, majd a babot egy speciális folyadékban áztatják és mossák. Ezután elég 10-14 napi szárítás. A kávét mindkét esetben további tisztításnak, válogatásnak vetik alá, és ezután szállítják el. A feldolgozás utolsó fázisa a pörkölés, amelyet folyamatosan emelkedő hőfokon végeznek. Utána derül ki, milyen minőségű a kávé, milyen íz- és illatanyagokkal rendelkezik. Forrás: wikipédia dés, hogy vajon minőséget szolgálnak-e fel. Általában már maga a környezet is árulkodó, hiszen ahol fontosnak tartják a minőségi kávé készítését, általában a környezetet is úgy alakítják, hogy az már azt sugallja, ide az igazi kávéínyenceknek érdemes betérni. Viszont tapasztaltam már azt is, hogy az ételeket illetően egy gyengébb-
