Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-28 / 276. szám
www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2020, NOVEMBER 28. KITEKINTŐ 13 a A hetes villamos visz a városon kívüli Djurgarden-szigetre, ahol sok híres múzeum (ABBA-múzeum, Vasa Múzeum) kapott helyet a fák árnyékában, s itt található a népszerű szabadtéri múzeum, a 150 korabeli épületet magába foglaló stockholmi Skansen is, amelyet 129 éves története során most először be kellett zárni a koronavírus-járvány miatt. Egyedülálló kulissza adja a hátteret - korabeli épületek, színes házak, tanyák, műhelyek A belső udvar ► A szobákban egyszerű a berendezés, az ott lévő asztalon egy ősi gramofon. Bengta nagyon szerette a zenét. A következő szoba a szalon különleges alkalmakra. Skansen közepén ▲ A konyhaajtón belépve a külső konyhába jutunk, amelyben a kenyérsütő és a korabeli mosógép kapott helyet ► Az Ákesson család otthona T A kovácsműhelyben egy hölgy kopácsol R ossz hír a stockholmiak számára, hogy a koronavírus-járvány miatt bezárt a Skanzen, a svéd főváros legismertebb és legkedveltebb kirándulóhelye, ahova hétvégenként tömegesen özönlenek a látogatók. Szebb napokon a stockholmiak reggel megpakolják piknikkosarukat, és indulnak is a Skanzenbe, hogy egy szép napot töltsenek családjuk, barátaik körében, vagy születésnapot ünnepeljenek, esedeg nagy vendégsereggel lakodalmat üljenek. Lepakolnak a domboldalra, beszélgetnek, eszegetnek, kortyolgatnak a sörből, a gyerekek virágot szednek, labdáznak, közöttük libák és színes, büszke kakasok futkosnak. Mindehhez egy egyedülálló kulissza adja a hátteret - korabeli épületek, házak, tanyák, amelyek történelmi hűséggel mutatják be a svéd családok egykori életét. Gondozottak a kiskertek és parkocskák, elragadóak a színes házikók, a kis templomok, a kézművesműhelyek - egyből szüntelen kalapácsolás hallatszik. S ha betér ide a kíváncsi ember, kicsit meglepődve köszön vissza a korabeli ruhában szorgoskodó, üstöt kalapáló kovácsasszonynak vagy odébb a farigcsáló öreg bácsinak. Van egy tanya a parkok, kis ligetek között, amely évtizedek óta semmit sem változott. A dél-svédországi Skáne termékeny síkságáról származik, de olyan állapotban láthatjuk, mint amilyen ott volt 1920-ban, amikor az Ákesson család lakott benne. Egy kis önellátó farmot vezettek, kukoricát termesztettek, burgonyát, cukorrépát ültettek, volt négy lovuk, pár tehenük, disznót is tartottak és libákat meg svéd sárga kacsákat, a bokrok alatt a gazdaság mellett pedig svéd foltos tyúkok csipegettek — tudjuk meg a tájékoztatóból. A gazdaság egy kiterjedt, ám termékeny síkság közepén telepedett meg, ahol alaposan fújt a szél, még szerencse, hogy a tanya udvarát teljesen körülölelték az egyes épületek. Fából hiány volt, viszont volt bőven agyag és szalma. A favázas lakóház legrégibb része a 19. századból ered, az egyik istálló szintén favázas, a másikat vályogból emelték, míg a tehénistállót már sárga téglából építették 1917-ben. Az összes épület nádfedeles, van egy fészer is, amelyet asztalosmunkára használtak. A lakóház mögött volt a kiskert, általában tele volt virággal és némi gyümölccsel. Megtudhatunk egyet s mást a család sorsáról is: Per és Bengta Ákesson legkisebb fiukkal, Emillel élt a tanyán. Emil éppen befejezte az iskolát, és itt volt az ideje, hogy a gazdaságban segédkezzen, mindent meg kellett tanulnia, hiszen az volt a család terve, hogy Emil átveszi a gazdaság vezetését. De erre már nem került sor, 1925-ben a gazdaságot eladták, és a parasztház hosszú ideig üres állt. A múlt század hetvenes éveiben Emil segített a tanya átköltöztetésében, és ő írta le, hogyan élt a család a farmon, amelyet ma a Skansenben láthatunk. Nézzünk be hát Ákessonék otthonába! Urbán Gabriella-* Emil hálószobája. Itt nincs kandalló, így amikor télen nagyon hideg volt, Emil a szüleivel a nappaliban aludt. A nappali volt a ház legfontosabb helyisége és az egyetlen fűthető szoba. Per és Bengta itt aludt.
