Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)

2020-11-04 / 256. szám

8 I MAGYARORSZAG ES A NAGYVILÁG 2020. november 4. | www.ujszo.com Iszlamista merénylő ölt Bécsben RÖVIDEN Koronavírusos a nizzai merénylő Párizs. Koronavírussal diag­nosztizálták a nizzai Notre- Dame-bazilikában előző héten végrehajtott, 3 emberéletet kö­vetelő iszlamista merénylet el­követőjét. A 21 éves tunéziai Brahím Iszávi koronavírus­­tesztje pozitívnak bizonyult, ezért a támadáshoz mozgósított rendőröket és mentőket tesztelni fogják. Az elkövetőt válságos állapotban szállították kórházba, eddig nem tudták kihallgatni, de állapota javult. Újabb 4 embert vettek őrizetbe a nizzai merény­lettel kapcsolatban. (MTI) Újra elfogadták a Trianon-törvényt Bukarest. A román képviselő­ház másodszor is megszavazta változatlan formában az államfő által megfontolásra visszakül­dött Trianon-törvényt, amely ünnepnappá nyilvánítja június 4- ét, a trianoni szerződés aláírásá­nak napját. A törvényt 175 sza­vazattal 23 ellenében fogadták el, 85 tartózkodás mellett a 329 tagú képviselőházban. A parla­ment először májusban hagyta jóvá a törvényt, akkor Klaus Io­­hannis elnök az alkotmánybíró­sághoz fordult, de júliusban a testület elutasította a keresetét. Ezután az elnök visszaküldte megfontolásra a parlamentnek, ám itt is elutasításra talált. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Háromnapos nemzeti gyászt rendelt el az osztrák kormány a hátfő esti bécsi merónylet után, amelyben 4 ártatlan ember vesztette életét. Egy merénylő, akit a rendőrök lelőttek, az Iszlám Állam terrorszervezet szimpatizánsa volt. Hétfő este egy szélsőséges me­rénylő lövöldözni kezdett a belvá­rosban a Seitenstettengasse utcában található központi bécsi zsinagóga környékén. A fegyveres azokra nyi­tott tüzet, akik a bécsi kávézókban és éttermekben a koronavírus-járvány miatt elrendelt, tegnap életbe lépett korlátozások kezdete előtt igyekez­tek kihasználni a szórakozás adta utolsó lehetőségeket. Vaktában lövöldözött A rendőrség és a szemtanúk köz­lése szerint 100-150 lövés dördült el, hat különböző helyszínen került sor támadásra, egyebek között a Seiten­­stettengassén, a Morzinplatzon, a Fleischmarkton és a Bauemmarkton. A helyszínek egyike a központi zsi­nagóga közelében található. A táma­dásban négyen vesztették életüket, egy idősebb férfi, egy idősebb nő, egy fiatal férfi és egy pincémő. Huszon­­ketten megsebesültek, közülük heten súlyosan, a merényletben megsebe­sült rendőr állapota stabil, de kriti­kus. Egy merénylőt agyonlőttek. A zsidó hitközség elrendelte az összes ausztriai zsinagóga ideiglenes bezá­rását. Emellett a bécsi kóser étter­mek, boltok és zsidó iskolák sem nyitottak ki tegnap - mondta Erich Nuler, a válságstáb szóvivője. Albán származású tettes A lelőtt támadó Bécsben született és nevelkedett. A húszéves Kujtim Fejzulai albán gyökerekkel rendel­kezett, de szülei eredetileg Eszak- Macedóniából származnak, Ce­­lopekből (albánul: Cellopekuból), amelyet kizárólag albánok laknak. Kurtin Fejzualit az osztrák hírszerzés is ismerte, mert egyike volt annak a 90 osztrák iszlamistának, aki Szíriába akart utazni, emiatt 2019-ben letar­tóztatták, 22 hónapra ítélték, de de­cemberben jó magaviselet miatt el­engedték. A férfi automata fegyver­rel, pisztollyal és egy machetével is fel volt fegyverkezve. Az osztrák bel­ügyi tárca vezetője szerint a férfi két­ségkívül az Iszlám Állam híve volt. Kari Nehammer miniszter hangsú­lyozta: a támadó környezetében raz­ziákra került sor, eddig 17 házkutatás zajlott, és többeket őrizetbe vettek. A rendőrség őrizetbe vett egy férfit Linzben a merénylet után. Ä férfit, akiről azt közölték, hogy iszlamista, egy házból vezették ki bilincsben ál­­lig felfegyverezett rendőrök - jelen­tette az ORF osztrák adó. Bécsben ezer rendőrt vetettek be esetleges további merénylők felkuta­tására és az eset kivizsgálására. A ha­tóságok azt tanácsolják az emberek­nek, hogy kerüljék el a belvárost. „Nem zárható ki, hogy van még szö­késben elkövető” - jelentette ki Kari Nehammer belügyminiszter. El­mondta, hogy a lelőtt merénylőnél egy lőfegyver volt, illetve egy rob­banóöv utánzata. Ez utóbbival valószínűleg a férfi további pánikot akart kelteni. Az osztrák belügymi­nisztérium későbbi közlése szerint viszont semmi nem utal arra, hogy egy második elkövető is részt vett volna a hétfő esti bécsi merényletben. Civilizáció ós barbárság A civilizáció és a barbárság küz­delmének vagyunk szemtanúi - hangsúlyozta a terrortámadásra re­agáló beszédében Sebastian Kurz kancellár. Kurz óva intett a társadal­mi szakadástól. A kancellár szerint a történtek nem a keresztények és a muszlimok, vagy Ausztria és a mig­­ránsok összeütközéséről szólnak. „Sokkal inkább azok között zajlik küzdelem, akik hisznek a békében és akik háborút akarnak” - vélekedett. Megjegyezte: a vallás és a szárma­zás nem indokolhatja a gyűlöletet. Hozzátette: az ellenség az iszlamista szélsőségesség, nem a muszlimok. A világ vezető politikusai sorra el­ítélték a merényletet. Uniós vezetők Twitter-üzeneteikben szolidaritásu­kat fejezték ki Ausztria iránt, és az EU egységét hangsúlyozták a bécsi ter­rortámadás után. Az EU erősebb, mint a gyűlölet és a megfélemlítés - hangsúlyozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Az isz­lamista terror közös ellenségünk, a harc a gyilkosok és felbujtóik ellen közös harcunk - jelentette ki Angela Merkel német kancellár. Csehország tegnap szúrópróbaszerű ellenőrzé­seket vezetett be a cseh-osztrák ha­tárátkelőkön, és megszigorította az országban lévő zsidó imahelyek és emlékhelyek védelmét. (MTI, hvg, ú) Az osztrák főváros központjában napközben rendőrök sokasága cirkált(TASR/AP) Rendkívül magas volt a részvétel az amerikai elnökválasztáson Megteltek a szavazóhelyiségek, pedig 100 milliónyian márleszavaztak(TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Elnökválasztást tartottak tegnap az Egyesült Államok­ban, a voksoláson a republi­kánus elnök, a 74 éves Donald Trump és demokrata párti kihívója, a 77 éves Joe Biden között döntenek a választók. Hétfő estig már közel 100 milliónyian szavaztak, az érdeklődés óriási. Washington. Ugyan hivatalosan csak tegnap reggel nyitottak a sza­vazóhelyiségek, azonban a hétfő es­tig összesített adatok szerint már 99,6 millióan szavaztak, ez a 2016-ban le­adott szavazat 73%-a. Szakértők ez alapján arra számítanak, rendkívül magas lesz a részvétel, akár megdől­het az 1908-ban felállított 66%-os részvételi rekord is. Az országban hat időzónában voksolnak, a keleti part egyes tagállamaiban reggel hat óra­kor - de Maine államban például reggel ötkor - órakor nyíltak meg a szavazóhelyiségek. Még bő 28 mil­lió levélszavazat beérkezésére vár­nak, amiből adódhatnak még prob­lémák. Az ugyanis, hogy meddig ér­kezhetnek be levélszavazatok, álla­monként változó. Az eredmény szempontjából kiemelkedően fontos Pennsylvaniában például legkésőbb a választás napján lehet postára adni levélszavazatokat, melyek közül a péntekig beérkezőket el is fogadják. Bidennek áll a zászló A levélszavazatok döntően befo­lyásolhatják a vokscsata végkime­netelét. A legutolsó felmérések sze­rint Joe Biden vezet Donald Trump előtt, ám az USA-ban nem a több szavazat a nyerő, hanem a több elek­­tori szavazat. Elemzők többször fel­hívták a figyelmet a felmérések ki­számíthatatlanságára, emlékeztetve a 2016-os választás tanulságaira. Akkor szinte az összes közvélemény-kutatás a demokraták elnökjelöltjét, Hillary Clinton volt külügyminisztert jelezte győztes­nek. Végül mégis Trump lett a be­futó, pedig kevesebb voksot kapott Clintonnál. Várhatunk az eredményre Florida, Ohio és Észak-Karolina döntheti el, hogy ki nyeri meg az idei elnökválasztást - véli Frank Luntz politikai stratégia, aki a CNBC-nek nyilatkozott. „Ha Trump mindhá­rom államban nyer, akkor viszi a vá­lasztást is. Ha Biden egyben nyer ezek közül, Biden lesz az elnök” - fogalmazott Luntz. „Nem hiszem, hogy a végeredmény eldől a követ­kező 24 órában. De nem hiszem azt sem, hogy december 1-ig vámunk kell. Úgy gondolom 2-3 napba bele fog majd telni, az emberek pedig rossz konklúziókat fognak majd le­vonni a korábban összesített ered­mények alapján” - tette hozzá. Emellett a népes Pennsylvania is kulcsfontosságúnak számít. Kampány ájulásig A járvány alapvetően meghatároz­za a választói hangulatot: eddig ugyanis több mint 9 millió amerikai­nál diagnosztizálták a fertőzést és a vírus következtében kialakuló Covid-19-betegségben és szövődményeiben több mint 230 ezer ember hunyt el. Trump és Biden az utolsó pillanato­kig, még hétfő este is kampányolt, s a választási küzdelembe az utolsó na­pokban Biden támogatására beszállt a változatlanul nagy népszerűségnek örvendő Barack Obama, az USA 44. elnöke is. Obama megkedvelte volt alelnökét, Bident, olyannyira, hogy rendszeresen testvérének nevezi nyilvános rendezvényeken. Amikor Biden jelzáloghiteit akart felvenni a házára, hogy rákos fiának a különle­ges gyógykezelését finanszírozhassa, akkor Obama a saját vagyonából adott neki kölcsön, hogy ne kelljen a hitel­lel is bajlódnia. Trump hétfőn négy tagállamban, Észak-Karolinában, Pennsylvaniában, Wisconsinban és Michiganben tartott kampányren­dezvényeket, míg Joe Biden Penn­sylvaniában és Ohióban buzdította híveit a szavazásra. Van végeredmény is New Hampshire két kis települé­sén már ismertté váltak az első el­nökválasztási eredmények: az egyikben a hivatalban lévő elnök, Donald Trump, a másikban pedig de­mokrata párti kihívója, Joe Biden győzött. New Hampshire állam két kicsiny városában, az ameri­kai-kanadai határnál fekvő Dixville Notchban és a tőle mintegy húsz ki­lométernyire délre eső Millsfieldben több mint fél évszázada hagyomá­nyosan mindig november 3-án nulla órakor nyitják meg a szavazóhelyi­séget. Dixville Notchban öten vok­soltak, valamennyien Joe Biden de­mokrata párti elnökjelöltre. Millsfi­eldben az újraválasztásáért küzdő Donald Trump republikánus elnök győzött: 16 választó rá szavazott, míg öten Bident támogatták. Az újraválasztásáért küzdő ame­rikai elnök a Fehér Házban, demok­rata párti kihívója, Joe Biden pedig a Delaware államban lévő Wilming­­tonban berendezett eredményváró helyszínén várja a választási ered­ményeket. Trump kampány csapata a múlt héten még úgy tervezte, hogy hagyományos eredményváró partit tartanak a washingtoni Trump­­szállodában, bár az elnök már akkor jelezte, esetleg az Ovális Irodában marad, mivel a szövetségi főváros­ban a koronavírus-járvány megfé­kezése érdekében hozott intézkedé­sek tiltják nagyobb létszámú össze­jövetelek megrendezését. Választási cunami Nem csak az ország 46. elnökét vá­lasztották meg kedden az Egyesült Államokban. Az elnökválasztás mel­lett szövetségi képviselőket, szenáto­rokat, több tagállamban a helyi tör­vényhozás tagjait, kormányzót is vá­lasztanak. Szintén több tagállamban népszavazást is tartanak. Teljes egé­szében megújítják a szövetségi tör­vényhozás, a washingtoni kong­resszus alsóházát, a 435 tagú képvi­selőházat és a felsőház, a 100 fős sze­nátus egyharmadát. A szenátusban 35 hely következő „tulajdonosáról” döntenek. Az Egyesült Államok 11 tagállamában és két tengeren túli te­rületén kormányzót is választanak, több tagállamban helyi törvényhozá­si választáson is döntenek, és 32 tag­államban referendumot is tartanak összesen 124, az adott tagállamban fontosnak tartott témáról. (MTI, Portf , ú)

Next

/
Thumbnails
Contents