Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-28 / 276. szám
www.ujszo.com | 2020. november 28. KÖZÉLET I 3 Matovic új tesztelési módszerrel állhat elő Az oktatási tárca állítólag nem képes bebiztosítani, hogy minden iskolában teszteljenek (Somogyi Tibor felvétele) NAGYROLAND Pozsony. Bár több járványügyi mutató is kedvezően alakult a héten, Marek Krajóí egészségügyi miniszter mégis úgy gondolja, hogy a közeljövőben nőni fog a fertőzöttek száma. Az emberek mobilitása és a reprodukciós szám sajnos emelkedtek, ebből arra lehet következtetni, hogy a jövőben ismét több lesz a fertőzött. Ami viszont jó hír, hogy az egészségügy szempontjából fontos mutatók jól állnak: az előző heti adatokhoz képest közel százzal kevesebb fertőzöttet kezelnek kórházban (jelenleg 1685-en fekszenek bent), és a karanténban lévő egészségügyi dolgozók száma sem nő drasztikusan (2229 ilyen személyről tudunk). A tárcavezető szerint a helyzet így is elég súlyos. Hozzátette: egyelőre nem akarnak lockdownt, viszont azt elismeri, hogy szükség lenne valamiféle szigorításokra. Gröhling már intézkedik Ahogy arról tegnap is beszámoltunk, a december elejére tervezett országos tesztelés végül elmarad, mert Igor Matovic (OEaNO) miniszterelnök ötletét nem támogatták a szakértők, valamint a koalíciós partnerei sem. A kormányfő ehelyett az iskolák újranyitásával kezdett el foglalkozni. Azzal bízta meg Branislav Gröhling (SaS) oktatási minisztert, hogy dolgozzon ki egy erre vonatkozó tervet, de olyan módon, hogy a diákok már december 7-én visszatérhessenek az iskolapadba. Matovic szerint a járványügyi helyzet most nem teszi lehetővé, hogy csak úgy „simán kinyissák az iskolákat”, ezért az oktatási miniszterrel azt tervezik, hogy letesztelnék a diákokat, valamint a szüleiket és a tanárokat is. A tesztelést az iskolák üzemeltetőinek, vagyis főként az önkormányzatoknak kellene lebonyolítaniuk, az állam csak az antigénteszteket biztosítaná. Ez a javaslat azonban több kérdést is felvet, melyekre még mindig nem ismerjük a választ. Nem világos, hogy pontosan milyen helyeken tesztelnének, és az sem, hogy milyen módon vennének mintát a gyerekektől. Gröhling pénteken folyamatosan tárgyalt a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásával (ZMOS), és bár nem álltak ki a nyilvánosság elé, mégiscsak kiszivárgott néhány információ. A TA3 beszámolója szerint az oktatási tárca nem képes bebiztosítani, hogy minden egyes iskolában teszteljenek, ezért csak azokban az intézményekben kémék a mintákat, amelyek hajlandóak önkéntesen beszállni a műveletbe. Új módszer? Ez azonban még nem biztos, hiszen a minisztérium csak a jövő héten közöl hivatalos információkat. Ahogy Marek Krajcí is elmondta, a vírusadatok kedvezőtlenül alakulnak, így azt sem zárható ki, hogy karácsonyig lockdownt vezetnek be, abban az esetben pedig valószínűleg az iskolanyitásról sem lehetne szó. Az egészségügyi miniszter hangsúlyozta, ezt a lehetőséget mindenképpen szeretné elkerülni. Igor Matovic állítólag egy új tesztelési módszerről is tárgyal, amely ha beválik, komolyan segíthet a járvány elleni harcban, de Krajcí nem akart részleteket elárulni. A miniszterelnök ezen a héten azt is felvetette, hogy a gyerekeket úgynevezett gargalizálós módszerrel tesztelnék. Lényege, hogy a diákok egy speciális oldattal öblögetnének, a mintákat összegyűjtenék, megvizsgálnák, és ha találnának benne koronavírust, akkor a diákot antigéntesztre küldenék. Elene Prokopová, a szakértői konzílium egyik tagja azonban a Denník N napilapnak úgy nyilatkozott, hogy erre valószínűleg decemberben még nem kerül sor, hiszen a módszert még nem hitelesítették, inkább a közeljövőben számolnak vele. Sokan politikai kérdésként tekintenek az oltás beadására AZ OLTÁS BEADATÁSÁRA VALÓ HAJLANDÓSÁG Ha már ma elérhető lenne az EU által engedélyezett koronavlrus elleni vakcina, beoltatná magát? igen 40,9% 25,9% 23,5% 26£% nem 27,8% 42,9% 48,3% 44,3% nem tudom 31,3% 31,2% 28,2% 28,9% » Forrás: SAV NAGYROLAND Bár az előző hónapokhoz képest most többen adatnák be a koronavírus elleni védőoltást, viszont még mindig többségben vannak azok, akik elutasítóan viszonyulnak a vakcinához - derült ki a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) legújabb felmérésből. Pozsony. Az egészségügyi minisztérium a héten bejelentette, hogy december közepén Szlovákiába megérkezik az első adag oltóanyag, amelyet a BioNTech és Pfizer közösen fejlesztett ki. Összesen 300 ezer vakcináról van szó, melyet két körben adnak be, vagyis december végéig mintegy 150 ezer ember kaphatja meg a védőoltást. A tárca azonban kiemelte, hogy az egészségügyi dolgozók és a veszélyeztetett csoportok (vagyis az idősek, valamint a krónikus betegek) beoltása számít prioritásnak. A lakosság többi része csak a jövő évben juthat hozzá a vakcinához, amely ingyenes lesz, és nem lesz kötelező. Több az oltástagadó A kérdés csak az, hogy a lakosság hány százaléka lesz hajlandó beoltatni magát. Ezt vizsgálta legutóbb a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézete a „Hogy vagy, Szlovákia” nevű felmérésében, melyet a Seesame és az MNFORCE nevű közvéleménykutató ügynökséggel közösen készítettek. A friss adatok alapján a megkérdezettek mindössze 26,8 százaléka jelentette ki egyértelműen, hogy beoltatná magát, ellenben 44,3 százalék biztosra állította, hogy nem adatná be a vakcinát. Viszonylag magas azoknak az aránya is, akik nem tudtak dönteni a kérdésben, a válaszadók 28,9 százaléka bizonytalan. Fontos kiemelni, hogy az említett adatokat október végén és november elején gyűjtötték, vagyis abban az időszakban, amikor még nem lehetett tudni, mikor juthat hozzá Szlovákia a védőoltáshoz. Hogy az azóta megjelenő hírek mennyire növelték a vakcinába vetett bizalmat, csak a következő hónapban derül ki. Fontos a kommunikáció A szociológiai intézet már az első hullám óta folyamatosan szondázza a közvélemény vírushoz való hozzáállását. A korábbi adatokkal összevetve azt láthatjuk, hogy hónapok óta nem volt ilyen magas azok aránya, akik hajlandóak lennének beoltatni magukat: májusban a megkérdezettek 25,9 százaléka, szeptemberben pedig a 23,5 százaléka válaszolt igennel (nyáron, amikor az adatok csökkentek, erre nem kérdeztek rá). Michaela Benedigová, a Seesame ügynökség munkatársa szerint ez azzal magyarázható, hogy a vírusadatok megemelkedésével együtt az emberek veszélyérzete is nőtt, így a vakcinához is elfogadóbban viszonyulnak. „Mindebből pedig az is kiderül, hogy a védőoltás elfogadóinak és tagadóinak arányán is lehet változtatni. Ezért is fontos, hogy a kormány és az egyéb közintézmények elkezdjenek intenzíven és főképp érthetően kommunikálni arról, miért is fontos az oltás” - magyarázta az elemző. Politikai kórdós Benedigová nem véletlenül említette a kormány szerepét, hiszen a felmérés eredményeiből az is kiderült, hogy azok, akik pozitívan viszonyulnak a kabinet tevékenységéhez (valamint általánosságban a közintézményekhez), könnyebben hajlanak rá, hogy beoltassák magukat, akik pedig elégedetlenek a jelenlegi vezetéssel, nem kémek a vakcinából. Másképpen fogalmazva: az oltást sokan politikai kérdésként kezelik. Jól látszik ez a megkérdezettek politikai hovatartozásából is, hiszen a beadatásra hajló személyek többsége a jelenlegi kormánykoalíció valamelyik pártjára szavazna. Azon válaszadók közül, akik a Za lüdít támogatják, 52,6 százalék elfogadón viszonyul a vakcinához. Utánuk következnek az OEaNO szavazói 46 százalékkal, majd az SaS szavazói 35,6 százalékkal. A koalíciós pártok közül a Sme rodina szavazói körében a legkevésbé népszerű a vakcina, náluk a hajlandósági arány 23,5 százalék volt. Az ellenzéki pártok szavazói közül a Hlas támogatói a leginkább elfogadóak a védőoltással szemben (24,5 százalék), utánuk következik jócskán lemaradva a Smer szavazóbázisa (16,9 százalék), majd az ESNS választói 6,2 százalékkal. Utóbbi két párt eredménye nem meglepő, hiszen Robert Fico és Marian Kotleba pártelnökök nyilvános megszólalásaikban többször is megkérdőjelezték az oltás hatékonyságát. Veszélyt látnak benne Az SAV kutatói arra is rákérdeztek, hogy a vakcinát elutasító válaszadók miért nem szeretnék beoltatni magukat. A leggyakoribb válasz az volt, hogy az oltást veszélyesebbnek tartják, mint magát a koronavírust, a megkérdezettek 27,6 százaléka vélekedik így. A tiltakozók 21,6 százaléka azt mondta, nem hiszi, hogy a vakcina tényleg segíthet a vírus legyőzésében. További 16,5 százalék nem bízik a gyógyszergyártó cégekben, 13,9 százalék pedig úgy gondolja, hogy a vírus nem is olyan veszélyes, mint ahogy az állítják. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a lakosság körében továbbra is népszerű az a tévhit, mely szerint a koronavírus csak annyira veszélyes, mint az influenza, ráadásul az oltásellenes álhírek sem vesztenek erejükből. Pedig a járványügyi szakértők jó ideje hangoztatják, hogy az oltás csakis akkor működhet, ha a lakosság többsége beadatja. Nyugtalanító tendencia Az elemzők végül arra is rámutattak, hogy a fiatal korosztály jóval elfogadóbb az oltással kapcsolatban, mint az idősebb. Ez azért sem jó hír, mert éppen az idősek tartoznak a veszélyeztetett csoportba. „Néhány külföldi kutatástól eltérően Szlovákiában nem érvényesül a tendencia, hogy az idősek pozitívan állnak a vakcinához, éppen ellenkezőleg, a fiataloknál láthatjuk ezt” - tette hozzá Robert Klobucky, a szociológiai intézet kutatója. így a kormányra hárul a feladat, hogy a következő hetekben meggyőzze az időseket a védőoltás fontosságáról. Az egészségügyi minisztérium már előre jelezte, hogy nagyszabású kommunikációs kampányt indít, ebből azonban még nem sokat láthattunk.
