Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-02 / 254. szám
6 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. november 2. I www.ujszo.com Biden Obamával kampányol. Trump az orvosokat támadja MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Newtown/Detroit. A koronavírus-járvány és az amerikai gazdaság volt az újraválasztásáért küzdő Donald Trump republikánus elnök és demokrata párti kihívója, Joe Biden kampánygyűléseinek egyik fő témája szombaton. Eközben rekordot döntött a korai szavazók száma. Trump Pennsylvania állam több városát is felkereste, Newtownban elmondott beszédében pedig a járvány kapcsán ismét az orvosokat bírálta, valamint azt vetette ellenfele szemére, hogy „másról sem beszél, csak a Covidról”. Ahogy korábban Wisconsinban, Pennsylvaniában is azt mondta, meg kell nyitni az államot. Leszögezte: az Egyesült Államok „csupán néhány hétre van” attól, hogy biztonságos vakcinát bocsásson az emberek rendelkezésére, és ismételten bírálta a járványügyi szigorításokat, amelyek szerinte a gazdaságot veszélyeztetik. Montoursville-ben elmondott beszédében Trump arra is emlékeztette az összegyűlt embereket - akik közül jó néhányan nem hordtak maszkot -, hogy évtizedek óta ő az Egyesült Államok első elnöke, akinek az idején az ország nem kezdett új háborúba. Bidenre kitérve azzal vádolta ellenfelét, hogy ha megválasztanák, fellépne a Pennsylvania egyik fő bevételi forrásának számító olajipar ellen. Az elnök pénteken a középnyugati Michiganben azzal vádolta az orvo-Trump jókedvében táncra perdült a pennsylvaniai Butler város repülőterén (TASR/AP-felvétel) sokat, hogy pénzt kapnak, ha a páciensük meghal a koronavírus okozta betegségben. Joe Biden erre azt hányta Trump szemére, hogy az elnök „fehér zászlóval adta meg magát a vírusnak”, szombaton pedig bírálta Trump orvosokra vonatkozó kijelentését. „Lehet, hogy azért hiszi ezt, mert ő viszont csak akkor hajlandó bármit termi, ha pénzt kap érte” - mondta Biden a Michigan állambeli Flintben. Biden mellett a gyűlésen felszólalt Barack Obama volt amerikai elnök is, aki szintén bírálta a Trump-adminisztráció járványkezelését, és emlékeztetett arra, hogy az ő elnöksége idején - Biden alelnöksége alatt - mentették meg a 2008-as gazdasági válság következményeitől a michigani autóipart, amely az amerikai autógyártás központja. Biden azt is Trump szemére vetette, hogy lesöpri az asztalról a klímaváltozással foglalkozó tudományos érveket, egyúttal kiállt az Obamacare néven ismert egészségbiztosítás mellett. Eközben eddig rekordszámú, mintegy 90 millió amerikai adta már le előzetesen a szavazatát az elnökválasztáson a Floridai Egyetem szombaton közzétett adatai szerint. Ez a szám a legmagasabb több mint egy évszázada, és máris 65 százaléka a 2016-os elnökválasztás összes szavazójának. A négy évvel ezelőtti választáson csupán 47 millióan voksoltak előzetesen. Sokan a választások napján várható zsúfoltság miatt választották a szavazásnak ezt a módját, a koronavírusjárványtól tartva. Több elemző - elsősorban a Fox televízióban és a jobboldali médiumokban - arra hívta fel a figyelmet, hogy országosan a korai szavazók 55 százaléka Bident támogatja, továbbá a levélben és előzetesen leadott szavazatok magas aránya is Bidennek kedvez. Trump korábban kétségeit fejezte ki a levélszavazás megbízhatóságát illetően, így vélhetően kevesebb republikánus szava;» választja ezt a lehetőséget. Joe Biden a michigani Bloomfield Hillsben, ahol Barack Obama volt amerikai elnök adott neki segítő hátszelet (TASR/AP-felvétel) TT Őrizetbe vették a feltételezett lyoni lövöldözőt Párizs. Őrizetbe vettek egy férfit a franciaországi Lyonban, akiről azt feltételezik, hogy szombat délután rálőtt egy ortodox papra egy görög templom közelében. A gyanúsított indítékai egyelőre nem ismertek. „Jelenleg semmilyen feltételezést nem zárunk ki, és nem is részesítünk előnyben” - jelezte a lyoni főügyész. Az elkövetőt többen látták el-, menekülni a helyszínről. Az előállított férfi megfelel a szemtanúk által adott személyleírásnak, de a támadáshoz használt fegyver nem volt nála. Á görög állampolgárságú 52 éves pap, Nikolaos Kakavelakis a város VII. kerületében, a Pere Chevrier utcában található templomot zárta be szombat délután, amikor kétszer rálőttek. A papot súlyos állapotban kórházba szállították, a mentősöknek azt mondta, hogy nem ismeri a támadóját. Az ügyben a bűnügyi rendőrség indított vizsgálatot a helyi ügyészség megbízásából emberölési kísérlet gyanújával, a terrorelhárítási ügyészség egyelőre nem foglalkozik az üggyel. „Nem volt istentisztelet, a pap nem viselt reverendát” - jelezték rendőrségi források. A BFM hírtelevízió úgy értesült, hogy a pap néhány napon belül elhagyja a közösségét, miután a személye vitatottá vált a helyi ortodox közösségben. A rendőrség ezért jelenleg azt vizsgálja, hogy állhat-e személyes leszámolás a háttérben, de nem zárt ki semmilyen egyéb feltételezést sem. (MTI) Macron: a karikatúrák nem igazolhatják az erőszakot A francia elnök megérti, hogy a muzulmánokat sokkolják a Mohamed-karikatúrák, de szerinte ez nem igazolhatja az erőszakot. Párizs. Emmanuel Macron az Al- Dzsazíra arab hírtelevíziónak adott interjújában beszélt erről. „Értem, hogy sokkolóak lehetnek a karikatúrák, de nem tudom elfogadni, hogy igazolják az erőszakot. A mi hivatásunk, hogy megvédjük a szabadságunkat és a jogainkat’’ - fogalmazott Macron a szombat délután sugárzott csaknem egyórás interjúban. Hozzátette: „Az én feladatom egyrészt megnyugtatni a kedélyeket, másrészt megvédeni a szólásszabadságot Franciaországban.” Francia kormányzati források szerint az interjúban az elnök nyugodtan és békésen mutatta be a világlátását. Az volt a célja, hogy bebizonyítsa: „az iszlám szeparatizmusról mondott szavait kiforgatták, a karikatúrákról szóló gondolatait pedig karikaturisztikusan eltorzították”. Először szólalt meg a kérdésben Macron, amióta franciaellenes felhívások jelentek meg a muzulmán világban, és számos helyen radikálisok tüntetéseken szólítottak fel a francia termékek bojkottjára azért, mert két héttel ezelőtt kiállt a szólásszabadság és a Mohamedkarikatúrák közlésének joga mellett, valamint jelezte, megvédi országa értékeit és a vallás szabadságát a radikális iszlamista törekvésekkel szemben. A francia elnök ezt annak a történelemtanárnak a búcsúztatásán mondta, akit azért ölt meg egy csecsen iszlamista, mert megmutatta a karikatúrákat a szólásszabadságról tartott óráján. A francia külügyminisztérium közben bejelentette: Párizs visszaküldi állomáshelyére ankarai nagykövetét a két ország közötti vitás kérdések tisztázására. A francia diplomácia egy héttel ezelőtt azután rendelte haza ankarai nagykövetét, hogy a török elnök egy beszédében azt üzente francia hivatali partnerének, vizsgáltassa ki az elmeállapotát. Recep Tayyip Erdogan azt kifogásolta, hogy Macron erőteljesebb fellépést helyezett kilátásba az iszlamistákkal szemben Sámuel Paty tanár brutális meggyilkolását követően. Tegnapi jelentések szerint újabb két gyanúsítottat, egy 25 és egy 63 éves férfit állítottak elő, akiknek közük lehet a csütörtöki nizzai merénylethez. A két férfit szombaton vették őrizetbe egy olyan ember otthonában, akit néhány órával korábban már előállítottak. Ez utóbbi egy 29 éves tunéziai, akit azzal gyanúsítanak, hogy többször is találkozott az elkövetővel, Brahím Iszávival, aki a nizzai Notre-Dame-bazilikában két embernek elvágta a torkát, egy nőt pedig késsel halálosan megsebesített. Még a merénylet napján, csütörtökön őrizetbe vettek egy 46 éves férfit, pénteken két másik embert, akik szintén kapcsolatban álltak a merénylővel. A 21 éves tunéziai Iszávit még mindig nem tudták kihallgatni: válságos állapotban kórházban ápolják, miután a tett helyszínén a rendőrség éles lövésekkel ártalmatlanította. (MTI) Magyarországon rekordot döntött az áldozatok száma Magyarországon meghalt 69 többségében idős, krónikus beteg, és újabb 3878 magyar állampolgárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést - közölte tegnap a koronavirus.gov.hu. Budapest. Ennyi áldozata korábban még nem volt egy nap alatt a vírusnak. Tavasz óta összesen 1819-en hunytak el a járványban. Tovább emelkedik a kórházban kezelt Covidbetegek és a lélegeztetőn lévők száma is. Összesen 4205-en szorulnak kórházi kezelésre - ez is rekord. A győri Petz Aladár-kórház gyakorlatilag megtelt, és a környező egészségügyi intézetek sem képesek már ellátni a koronavírus-fertőzötteket - ez derül ki egy győri háziorvos elkeseredett posztjából, amit szombaton tett közzé a Facebookon. Csipszer Bernadett - aki a kórház aneszteziológiai osztályán dolgozik - azt írja, hogy „a győri kórház érdemben közel telt házas Covid-pozitív betegekkel, lassan minden korábbi osztály helyén koronavírusos betegek fekszenek.” Azért gondolta, hogy megírja a posztot, mert fontos lenne az előírások betartása, ugyanis a kórházban már most alig bírják az orvosok a terhelést. Két intenzív osztályt alakítottak ki, de ez sem elég már: „A betegek csak jönnek és jönnek, egyre fiatalabbak az intenzívre kerülő pozitív betegek.” Az orvos szerint a környéki megyék kórházai mind megteltek, a mobil járványkórház is közel telt házas. Az intenzíves orvosok egymást keresve próbálnak helyet keríteni a betegeknek, mert már nem tudják őket hova tenni. Lakatos Tibor rendőrezredes, a járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetője szombaton a közmédia riporterének nyilatkozott, és arról beszélt, hogy amíg csak lehet, a kormány „az egyéni védekezésre” támaszkodva harcol a járvány ellen. Lakatos az M1 -nek arról beszélt, hogy az egyéni védekezés kiteijesztésének részeként mától kibővül és szigorodik a védőmaszkokkal összefüggő szabályozás. Ami a gyakorlatban leginkább azt jelenti, hogy a vendéglátóhelyeken a fogyasztók számára is kötelező lesz állandóan hordani a maszkot, amit csak fogyasztáshoz vehetnek le. Ezen túl annyi változik csak, hogy a boltokat a kereskedelmi hatóságon kívül most már a rendőrök is ellenőrizhetik. Míg Európában a legtöbb helyen már zárnak, Magyarország kitart, ott ugyanis a miniszterelnök szerint istenes a helyzet Nyugat-Európához képest - jóllehet, lakosságarányosan Belgiumon kívül szinte mindenhol kevesebben halnak meg a vírustól, mint Magyarországon. Lakatos arról beszélt, hogy teljed ugyan a járvány, de „figyelembe kell venni azt is, hogy az ország nem állhat le, hiszen a második hullám sokkal hosszabb ideig tart, mint a tavaszi első hullám. Ezért a korlátozó intézkedéseket megfontoltan kell bevezetni.” A magyar kormány stratégiája tehát az „egyéni védekezés”. Lakatos arra kért mindenkit, hogy -segítse a járvány „kordában tartására” tett intézkedéseket. (444.hu MTI)
