Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-27 / 275. szám
2 I KOZELET 2020. november 27.1 www.ujszo.com Jankovská nem vallott be mindent mg. í« Monika Jankovská volt igazságügyi államtitkár állítja, nem a pénzért követte el a bűncselekményeket, hanem a Smer pártnak és barátjának, Marián Koönernek akart segíteni (TASR-feivétei) RÖVIDEN Megszüntetett mintavételi pontok Pozsony. A Tűzoltó- és Mentőszolgálat (HaZZ) csütörtökön megszüntette az összes mintavételi pontot, amelyeket az egészségügyi tárca számára hozott létre. „Létrehozásuk óta 13 napon át álltak a lakosság rendelkezésére, s ezalatt összesen 38 321 főt teszteltek ezeken a mintavételi pontokon. 858 teszt lett pozitív, ez a tesztek 2,2%-a” - pontosított Zuzana Farkasová, a HaZZ szóvivője. Megjegyezte viszont, hogy a tűzoltóság továbbra is részt vesz a járvány elleni harcban, például sátrakat fognak építeni a teszteléseknél, részt vesznek a PCR-tesztelések során használt helyiségek fertőtlenítésében. (TASR) Miről szólna a szakszervezeti népszavazás? Pozsony. A Szakszervezetek Szövetsége (KOZ) által kezdeményezett népszavazás során öt kérdéssel szólítanák meg a lakosságot - mondta el Marián Magdosko. Az első a minimálbér kiszámítását érintené, ugyanis azt szeretnék, ha fennmaradnának a korábbi szabályok. Ezek szerint abban az esetben, ha a kormánynak nem sikerül megegyeznie a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal a következő évi minimálbér nagyságáról, ezt egy képlet alapján számítanák ki. Eszerint a két évvel korábbi bruttó országos átlagbért vették volna alapul, a minimálbér pedig ennek a 60 százaléka lenne. A következő kérdésben arra keresnék a választ, mi a lakosság véleménye arról, hogy a szakszervezetek szerint az alkalmazottaknak a szombati munkáért a minimálbér legalább 50 százalékának megfelelő pótlékot fizessenek, a vasárnapi munka esetében ez 100, az éjszakai munka esetében pedig minimum 40 százalék lenne. A harmadik kérdés a munkaigényesség mértéke szerinti 6 szint minimális bérköveteléseivel, a negyedik és ötödik pedig a szakszervezetek szerepével kapcsolatos. A KOZ például szeremé elérni, hogy az érdekegyeztető tanácsban továbbra is csak a nagyobb, legalább 100 ezer taggal rendelkező szakszervezetek foglalhassanak helyet. (mi) Pontosítás Tegnapi számunkban a TASR hírügynökség által kiadott hír alapján tévesen közöltük a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) által kiírt pályázatokra vonatkozó információt. A KKA most kiírt pályázatára a magyar kisebbség az összes programra és kísérőprogramra pályázhat, kivéve az amatőr és a hivatásos művészeti tevékenységet. A pályázatokat december 18-ig lehet benyújtani. A TASR ügynökség később kijavította a tévesen közölt hírt. (ú) CZÍMER GÁBOR Pozsony. Tegnap is folytatódott Monika Jankovskának, a Smer volt igazságügyi államtitkárának kihallgatása, aki több bűncsslekmány elkövetését is bevallotta, de nem minden, őt érintő ügyben tanúskodott. A vallomásában Robert Fico, Peter Pellegrini, de Gál Gábor neve is szerepel. Jankovská szerdai vallomásának 27 oldalas jegyzőkönyvét valaki még aznap este elküldte a sajtónak. A dokumentumból, amely szerkesztőségünknek is a rendelkezésére áll, kiderül, hogyan működött közre Jankovská a bírók lefizetésében, miként próbálta befolyásolni a bírósági döntéseket a Kuciakgyilkosság megrendelésével vádolt Marián Kocner, vagy éppen a Smer érdekeinek megfelelően. Egy alkalommal a nő maga vitte a kenőpénzt Koénertől Gabriela Bul’ubasová bírónőnek. Jankovská az őt az államtitkári tisztségbe jelölő Smer elnökéről, Robert Ficóról, a Hlas vezetőjéről, Peter Pellegriniről is beszélt, de a vallomásában Gál Gábort (Híd) is megemlíti, aki igazságügyi miniszterként a felettese volt. A Főnök Jankovská bevallotta, tájékoztatta Ficót arról, hogy a Markíza televízióra kiállított hamis váltók ügyébe be akar avatkozni. Az egykori államtitkár arról is beszámolt a Smer vezetőjének, hogy Kocner a letartóztatása után megpróbálta befolyásolni a Legfelsőbb Bíróságot annak érdekében, hogy a törvényszék engedje őt szabadon. Az ügyében döntő szenátus három tagjának fejenként 100 ezer eurót adott volna. Ezt azonban Jankovská, a vallomása szerint, már nem merte közvetíteni. Kocner Ficón keresztül is próbálkozott azzal, hogy rávegye Jankovskát a szenátus tagjainak befolyásolására. „Holnap felhív téged a Főnök” - írta Kocner Jankovskának, a Főnök alatt pedig Ficóra gondolt. A Smer vezetője be is rendelte az államtitkárt. Amikor a nő megérkezett a párt pozsonyi székházába, összefutott Norbert Bödörrel. „A Főnök után mész. O majd mindent elmond ne-ÖSSZEFOGLALÓ A társadalombiztosítási törvény módosítása értelmében a jövő évtől eltörlik a 13. és a 14. fizetés társadalombiztosítási járulékok alóli mentességét, ezzel párhuzamosan pedig a minimálnyugdíjat is befagyasztják. A munkaügyi tárca által kidolgozott módosítást csütörtökön a parlament is elfogadta. Pozsony. A munkaügyi tárca az államháztartás konszolidációjának szükségességével indokolja a 13. és a 14. fizetéssel kapcsolatos váltoked” - közölte Bödör Jankovskával. Az egykori államtitkár azt állítja, Ficóval Kocner szabadon engedéséről nem is beszéltek, amiből Jankovská arra következtetett, hogy a nagyvállalkozó őrizetbe vételét nem fogják megakadályozni. A Főnök nem fél? Fico tegnap délutáni sajtótájékoztatóján arról beszélt, szerinte nincs mit kommentálnia a vallomáson. Egyben megismételte korábbi kijelentését, miszerint Jankovská államtitkárként jó munkát végzett. Arról azonban, hogy milyen konkrét büntetőügyek iránt érdeklődött, nem tudott. Fico szerint a mostani eljárások célja, hogy a Smert kriminalizálják. A pártelnök beismerte, Jankovskával sokszor találkozott, főleg szakmai ügyekkel foglalkoztak. „Nem látok rá okot, hogy itt magyarázkodjak arról, kivel, mikor találkoztam” - jelentette ki Fico azzal, hogy ez mindaddig érvényes, amíg valamilyen büntetőjogi felelőssége fel nem merül. Tagadta, zásokat. „A társadalombiztosítási járulékoktól mentes 13. és 14. fizetések a jelenlegi gazdasági helyzetben jelentősen megterhelik a költségvetést” - állítja Milan Krajniak munkaügyi miniszter. A minisztérium javaslatára ezért 2021- től megszüntetik a 13. vagy a 14. fizetéssel kapcsolatos kedvezményt, amit még az előző kormány vezetett be az SNS javaslatára. A tizennegyedik fizetések utoljára a jövő hónapban lesznek járulékmentesek. A minisztérium reményei szerint a módosítás pozitív hatással lesz az állami költségvetésre, a kivétel eltörlésének azonban nem örülnek azok a munkáltatók, akik 13. és 14 havi bért fizetnek az alkalmazottaiknak. hogy befolyásolta volna a televíziós váltók ügyét. Arra a kérdésre, hogy Kocner kapcsolatba lépett-e vele, Fico azt mondta, a nagyvállalkozó őrizetbe vételéről nem beszélt senkivel. A Smer vezetője ugyanakkor elismerte, hogy ismeri és találkozott is Bödörrel, nem zárta ki, hogy a férfi a párt pozsonyi székházában is járt. Bödört korrupciós ügyben gyanúsítják, vizsgálati fogságban van. Fico kijelentette, továbbra sem tervezi; hogy beismerő vallomást tesz. „Én nem félek” - válaszolta arra a kérdésre, tart-e attól, hogy egy reggel rendőrkommandó töri rá az ajtót. Milan Laurencík (SaS), a törvényhozás alelnöke tegnap felszólította Ficót, hogy mondjon le parlamenti mandátumáról. Laurenéík szerint Fico okkal fél attól, mit tereget ki róla Jankovská, és mikor viszi el őt a rendőrség. „Fico jól tenné, ha lemondana a képviselői mandátumáról, és így megspórolná a szégyent, hogy a parlament esetleg jóváhagyja a letartóztatását” - tette hozzá Laurencík. A törvénymódosítás több változást hoz a minimálnyugdíjak esetében is. Tavaly, vagyis még az előző kormány idején a minimálnyugdíj összegét az átlagbér összegéhez kötötték, egyúttal meghatározták az ún. minősített nyugdíjbiztosítási időszakot. Krajniak szerint ezek a változások zavart okoztak a minimálnyugdíj összegének és a minimálnyugdíjra való jogosultság feltételeinek a meghatározásánál. A minimálnyugdíj összegének az átlagbér 33%-ához kötése idén a nyugdíjminimum összegének a hirtelen emelkedését okozta, ami jelentősen meghaladta az eredeti célt, a nyugdíjasok megvédését attól, hogy anyagi szükséghelyzetbe kerülje-Pellegrini és Gál Jankovská Pellegrininek is beszámolt arról, hogy befolyásolni szeretné a váltóhamisítási per kimenetét, de a Hlas elnöke azt állítja, nem emlékszik a találkozóra. A volt államtitkár a vallomásában arról is beszámol, hogy miután Kocnert vizsgálati fogságba vették, Gál Gábor igazságügyi miniszter magához hívatta őt. „Azt mondta nekem, hogy miattam és Maruniaková miatt nyomás alatt van” - vallotta a vizsgálótisztnek Jankovská azzal, hogy Gált emiatt a polgári titkosszolgálat, az SIS munkatársai, de még az amerikai nagykövetség megbízottja is megkereste. Ezek a személyek Jankovská szerint azt kérték a minisztertől, hogy a váltóügyben bíráskodó Zuzana Maruniaková ellen indítson fegyelmi eljárást, s őt mint államtitkárt pedig állítsák félre. Jankovská a vallomásában azt állítja, nem tájékoztatta Gált arról, hogy a váltóügybe be akar avatkozni. Az ügyben megkerestük az egykori minisztert, aki annyit mondott, nem szeretné az ügyet kommentálni, majd mielőtt feltehettük volna kérdéseinket, letette a telefont. A kérdéses ügyben végül Kocnert és Pavol Ruskót idén februárban váltóhamisításért 19 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság. Az ítélet nem jogerős, de mindkét vádlott jelenleg börtönben ül. 8 hónapja hűvösön Jankovská több mint 8 hónapja van vizsgálati fogságban, a szerdai vallomása során hat órán keresztül hallgatták ki a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) nyitrai központjában. Tegnap újra a vizsgálótiszt elé állt, hogy folytassa a tanúskodást. Azt állítja, nem minden ellene felhozott pontban tehet beismerő vallomást, mert egyes bűncselekmények másként történtek, mint azt a nyomozati aktában megfogalmazták. Közölte, nem a pénzért követte el a bűncselekményeket, hanem a Smer pártnak és barátjának, Kocnemek akart segíteni. A nagyvállalkozó feltört Threema-üzenetei azonban másról tanúskodnak. Kocner és Jankovská többször beszélt kenőpénzről olyan szövegkörnyezetben, hogy annak a címzettje az egykori államtitkár lehetett. nek. A tárca úgy véli, ha a jelenlegi jogi státusz maradna érvényben, az minden évben súlyosbítaná a problémát, és mégjelentősebb gondokat okozna a nyugdíjrendszerben, különösen a növekvő nyugellátással összefüggésében. A minisztérium ezért a minálnyugdíjak befagyasztását javasolta a 2020-as szintre. Ez például azt jelenti, hogy a nyugdíjbiztosítási időszak 30 évére vonatkozó minimális nyugdíj összegét 2021. január 1-jétől havi 334,3 euróbán határozzák meg. „A minimálnyugdíjak további emelése akkor indokolható, ha a létminimum 136%-át kitevő összeg meghaladja a 334,3 eurót” — derül ki a parlament által is elfogadott módosításból. (mi, TASR) Járulékköteles lesz a jövőben a 13. és a 14. fizetés
