Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-26 / 274. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. november 26.1 www.ujszo.com Autó csapódott Merkel hivatalába Berlin. Belehajtott egy autó tegnap Berlinben a kancellári hivatal zárt fokapujába. Az incidens idején az épületben tartózkodott a német kormány több tagja is. Az autó sofőrjét őrizetbe vették. Vizsgálják, hogy szándékosan hajtott-e neki a hivatal épülete körüli kerítés kapujának - közölte a német főváros rendőrsége. A Bild lap beszámolója szerint politikai indíttatású támadás történhetett. Erre utal, hogy az autó egyik oldalán az ,Átkozott gyermek- és idősgyilkosok”, a másik oldalán pedig a „Le a globalizációs politikával” felirat olvasható. A lap szerint ugyanezzel a sötét kombival 2014-ben is nekihajtottak a kancellári hivatalán főkapujának. Akkor az egyik oldalon a „Le a gyilkos klímaváltozással”, a másikon a „Szeretlek, Nicole” felirat állt, ugyanolyan betűkkel, amilyenekkel a tegnapi üzeneteket elhelyezték. A 2014-es esetben az autó kis sebességgel hajtott neki a kerítésnek, sérülés nem történt, a 48 éves sofőrt őrizetbe vették. (MTI) RÖVIDEN Izrael támadása Damaszkusznál Damaszkusz. Izrael újabb támadást hajtott végre Damaszkusz közelében - közölte a Szíriái hadsereg. Noha a hadsereg bejelentése szerint a megszállt Golán-fennsíkról indított támadás során csak anyagi kár keletkezett, az Emberi Jogok Szíriái Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű aktivistahálózat azt közölte, legalább nyolc, Irán-barát milíciákhoz tartozó fegyveres is életét vesztette. A célba vett területen jelentős az iráni katonai jelenlét. Izrael a múlt héten is több szíriai célpontra mért csapást, miután a zsidó állam megfogadta: nem fogja megengedni, hogy a Bassár el-Aszad elnök kormányával szövetséges Irán jelentős jelenlétet építsen ki Szíriában. (MTI) Iszlamista merénylő a luganói kóselő Zürich. Dzsihádista merénylőként azonosították a svájci hatóságok azt a nőt, aki késsel megtámadott egy másikat, egy továbbit pedig torkon ragadott a svájci Ticino kantonbeli Lugano egyik áruházában kedden. „A dzsihádista támadó több, 2017- ben lefolytatott nyomozásból már ismert volt a szövetségi rendőrség számára” - közölte a hatóság. A 28 éves tettest járókelők tartóztatták fel a rendőrség kiérkezéséig. A támadás során a nő azt kiabálta, hogy az Iszlám Állam dzsihádista szervezethez tartozik - közölte a svájci média szemtanúkra hivatkozva. Az egyik áldozat súlyos, de nem életveszélyes sebesülést szenvedett, a másik csak könnyebben sebesült meg. A nemzetközi katonai műveletekből kimaradó Svájcot eddig elkerülték a terrortámadások. Viszont Svájcban is voltak letartóztatások a november 2-i bécsi merénylettel összefüggésben. (MTI) Gubanc Blinken magyar szála Antony Blinken januártól globális problémák megoldásán törheti a fejét tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Budapest. Magyar és lengyel gyökereiről is megemlékezett Antony Blinken, az Egyesült Államok leendő külügyminisztere bemutatkozó beszédében. A félig magyar származású Antony Blinken megköszönte a megválasztott elnök, Joe Biden iránta tanúsított bizalmát, megjegyezve, hogy mentorként és barátként tekint a 78 éves politikusra. A leendő külügyminiszter azután a családjáról szólva megemlítette nagyapját, Maurice Blinkent, aki az oroszországi pogromok elől menekülve kezdett új életet Amerikában, majd beszélt édesapjáról is, aki nagykövetként is szolgálta az országot (nem emelve ki azt, hogy éppen Budapesten volt nagykövet). Édesapja második feleségét megemlítve viszont elmondta: Vera Blinken a kommunista Magyarországot fiatal lányként hagyta el és utána menekültek generációinak segített az Államokba jutni. Említette félig magyar édesanyját is, Judith Pisart, aki a kultúrával és a művészetekkel épített hidakat Amerika és a világ között. Az 58 éves Blinken leszögezte: Amerikát a bevándorlás tette naggyá. A családi képhez hozzátartozik, hogy Blinken anyai ágon magyar származású. Anyja, Judith Blinken (született Frehm) szülei ugyan már Amerikában születtek, de magyar zsidók voltak. Apja, a New York-i születésű, ukrán és német zsidó felmenőkkel bíró Donald Blinken befektetési bankárként futott be, akit 1994 tavaszán Bili Clinton elnök kinevezte budapesti nagykövetnek, ezt a pozíciót 1997 végéig töltötte be. Blinken magyarországi tartózkodása alatt sokat tett azért, hogy a Budapestről azóta elüldözött Közép-európai Egyetem (CEU) megvethesse a lábát Magyarországon, sőt, az egyetem igazgatóságába is bekerült. Amiatt azonban, hogy az Orbánkormány teljes mellszélességgel Donald Trump mellett, és ami fontosabb, aktívan Joe Biden ellen állt ki az elnökválasztási kampány során, Magyarország valószínűleg nem fogja tudni és látszólag nem is akarja kihasználni az Antony Blinken kinevezésből fakadó történelmi lehetőséget. Pedig egy magyar származású külügyminiszter óriási siker is lehetne a magyar-amerikai kapcsolatok szempontjából. Megadná az esélyt arra, hogy ezeket a kapcsolatokat minden korábbinál szorosabbra fűzze a két ország, legyen szó gazdasági, technológiai, katonai, oktatási vagy kulturális kapcsolatokról. Miután az elnökválasztás előtt Orbán kijelentette, hogy nincs B terve arra az esetre, ha Joe Biden győzne, a demokrata jelölt diadala után a régiós vezetők közül ő volt az utolsó, aki gratulált a frissen megválasztott elnöknek, a közmédiában pedig napokig nem voltak hajlandóak leközölni a választás eredményét. Mindeközben a kormánypárti sajtóbirodalom lapjaiban sorra közölték le a valóságot nyomokban is alig tartalmazó, tömeges választási csalásokról szóló cikkeket. Kedden pedig a kormányhű médiában megindították a támadást Antony Blinken ellen is. A Magyar Nemzet egyik vezető keddi írásának címe „Soros György állva tapsolhat Joe Biden választásának”. Ä cikkben többek között írnak Donald Blinken és Soros György kapcsolatáról, és a korábbi nagykövet az Orbán-kormányról kialakult negatív véleményéről is. Orbán szeptember elején a Magyar Nemzetben leírta, hogy miért szeretne még négy év Trump-elnökséget: nem szeretné, ha az EU-hoz hasonlóan az amerikai kormányzat is emberi jogi, korrupciós, demokrácia leépítésével kapcsolatos kérdésekkel csuklóztatná. így aztán nem csoda, hogy nem elégedett Antony Blinken külügyminiszterré jelölésével, aki pontosan ezt a politikát képviseli. Ami az 58 éves Blinken külpolitikai nézeteit illeti, Biden külügyminiszter-jelöltje intervencionalistának vallja magát. Azt vallja, hogy az olyan globális nagyhatalmaknak, mint az Egyesült Államok, felelőssége megvédeni azokat, akiket atrocitás ér, és terjeszteni a demokrácia eszméjét. Támogatta az iraki háborút, valamint az USA líbiai és szíriai katonai beavatkozását is. A globális migráció kérdéskörével kapcsolatban azt vallja, a kerítés és a szögesdrót nem megoldás, inkább meg kell előzni, hogy az emberek milliószámra vándoroljanak el a fejlődő országokból. A migráció terén bizonyos megértést tanúsít, ami nem csoda, hiszen korábban így fogalmazott: „Apám apja egy pogrom elől menekült el Oroszországból a 20. század elején, és Amerika befogadta. Ahogyan a nevelőanyámat is, aki kislányként szökött el a kommunista Magyarországról 1950-ben. [... ] Ezek vagyunk mi. Ez az amit Amerika képvisel a világ felé, még ha tökéletlenül is.” (MaHa, Tx, ú) Merkel lebontja a magyar vétó építette akadályt Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök ma Budapestre látogat, hogy Orbán Viktorral egyeztessen az általuk megtorpedózott következő hétáves EU-s költségvetésről. Budapest/Berlin. Lengyelország brüsszeli képviselete azt írta, a magyar és a lengyel kormányfő a két kormány tárgyalási pozícióinak összehangolására törekszik. A magyar és a lengyel kormány az uniós nagykövetek november 16-i értekezletén akasztotta meg a következő hétéves költségvetés és a koronavírusjárvány miatt tervezett helyreállítási alap elfogadásának folyamatát, mert nem értenek egyet az azokhoz kapcsolt jogállami feltételrendszerrel. Mivel a költségvetés elfogadását és a helyreállítási alap feltöltéséhez szükséges hitel felvételét is egyhangúlag kell megszavaznia a tagállamoknak, a magyar és lengyel ellenállás a büdzsé megvétózását jelenti. Napokon belül meghozzák a források felszabadításához vezető döntést az Európai Unió következő költségvetése és a koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozását szolgáló helyreállítási alap ügyében - mondta a német külügyminiszter. „Teljesen biztos vagyok abban, hogy a következő napokban a többéves pénzügyi keret és a helyreállítási alap ügyében is meghozzuk a döntéseket, amelyek révén hozzáférhető lesz a pénz” - közölte Heiko Maas, aki szerint a járvány révén kialakult nyomás miatt a december 10-én kezdődő uniós csúcsig lehetséges a megoldás. A német soros elnökség azért dolgozik, hogy megszülessék a megállapodás, és az EU bebizonyítsa cselekvőképességét. Hangsúlyozta, nem lesz visszalépés az ÉU-s források jogállamisági feltételekhez kötésének ügyében. Mint mondta, a jogállamisági mechanizmust „nem lehet visszacsinálni és kivenni a kompromisszumból”. Angela Merkel német kancellár és az EU soros elnökségének vezető személye a garancia arra, hogy a magyarok és a lengyelek elszigetelése, partvonalon kívülre szorítása szóba sem jöhet, mondták nevük mellőzését kérő brüsszeli szakértők a Népszavának. Szerintük irreálisak a jóslatok, hogy a két országot ki fogják hagyni a járvány utáni helyreállítási alap létrehozásából, mert Merkel számára ez elfogadhatatlan lenne. Ezért a kancellár és csapata olyan megoldást keres, amelyből mindkét fél jól jönne ki, és arcvesztés nélkül lobogtathatná a megtalált kompromisszumot. (Mancs, NapiG., Portf., Npsza) Távoztak az örmény egységek az elfoglalt régióból Vlagyimir Putyin orosz elnök és török hivatali partnere, Recsp Tayyip Erdogan megvitatta egy tűzszünetet felügyelő orosz-török központ létrehozását a vitatott Hegyi-Karabahban. Moszkva/Jereván. Erdogan reményét fejezte ki, hogy a hegyikarabahi tűzszünet felügyeletével megbízott központ nemsokára megkezdi működését. A központ létrehozásáról szóló memorandumot november 11-én írták alá Szergej Sojgu orosz és Hulusi Akar török védelmi miniszter megbeszélései nyomán. A felek részletesen megvitatták a hegyikarabahi rendezésről szóló november 9-i megállapodások végrehajtását. Putyin és Erdogan is elengedhetetlennek tartotta a stabilitást és a térség békés életét szolgáló döntések következetes és teljes körű megvalósítását. Távoztak az utolsó örmény alegységek Hegyi-Karabah Kelbadzsari járásából, amely a tűzszüneti megállapodás értelmében november 25-én Baku ellenőrzése alá került. Az egyik gépesített lövészdandár parancsnoka elmondta, az örmény katonák a kivonulás előtt lerombolják épületeiket. „Itt (a Kelbadzsari járásban) tartottuk magunkat a háború alatt, és semmit sem adtunk át nekik. Lebontjuk előretolt állásainkat, utána felrobbantjuk a maradék katonai épületeket, hogy ne kerüljenek az azeriek kezére, majd távozunk Örményországba”-mondta az ezredes. (MTI) Az azeri páncélosok bevonulnak az örményektől elragadott területekre itasr/ap)
