Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-26 / 274. szám
2 KOZELET 2020. november 26.1 www.ujszo.com Miért kezdett „énekelni” a volt államtitkár? DEMECS PÉTER Pozsony/Nyitra. Bár a nyomozás még nem árt vágót, ám ha végül az összes, eddig nyilvánosságra került bűncselekmény elkövetésével meggyanúsítanák Monika Jankovská volt igazságügyi államtitkárt, 15-től 20 évig terjedő szabadságvesztésre számíthatna. Egyértelmű, hogy a fenyegető büntetés enyhítését akarja elérni azzal, hogy elkezdett együttműködni a rendőrséggel. Miután márciusban letartóztatták Jankovskát, minden ellene felsorakoztatott vádat tagadott. Még legutóbbi sajtótájékoztatóján is, tavaly szeptemberben azt állította, soha semmilyen kapcsolatban nem állt Marián Kocner vállalkozóval, pedig már akkor nyilvánosságra került a több ezer üzenet, amit a vállalkozó az akkori államtitkárral váltott. „Én nem tudok semmit arról, ki az az illető, aki Kocner telefonjában Jankovskáként van elmentve” - mondta tavaly Jankovská. Kocner más személyekkel folytatott kommunikációban is rendszeresen emlegette Jankovskát azzal, hogy a „kis majmocs-Monika Jankovská tavaly szeptemberi utolsó sajtótájékoztatóján, még államtitkárként nagyon magabiztosan tagadott minden vádat, arrogánsán válaszolt az újságírók kérdéseire. Fél évvel később már bilincsben vitték a bíróságra, amely elrendelte a vizsgálati fogságát. (Felvételek tasr, Mate) Kaima/Pius jeden den) kája az igazságügyi minisztériumon” mindent elintéz. Mivel Jankovskát rendkívül súlyos bűncselekmények elkövetésével gyanúsítják, ahhoz, hogy enyhítsék a büntetését és a vádalkut a bíróság is jóváhagyja, minden olyan bűncselekményről is vallomást kell majd tennie, amelyről az utóbbi években tudomást szerzett. A Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) nyomozója nem csak a Jankovskát érintő korrupciós ügyekre fog rákérdezni. S épp ez lehet a vallomás azon része, amely miatt több, még szabadlábon levő köztisztviselőnek is álmatlan éjszakái lehetnek. A topky.sk portál értesülései szerint már vallomást tett a Smer volt környezetvédelmi miniszteréről, Peter Zigáról, aki Peter Pellegrini új, Hlas pártjához csatlakozott. Ziga - saját bevallása szerint - nem tudja, milyen ügyről lehet szó. A korábban letartóztatott Vladimír Sklenka exbíró, aki együttműködik a rendőrséggel, azt vallotta, arra is volt példa korábban, hogy Robert Fico még kormányfőként bizonyos piszkos ügyek elrendezését bízta Jankovskára. A Smerben állítólag tudták, hogy ha valamit a bíróságokon kell elintézni, akkor Jankovskához kell fordulni. S épp a Jankovskától megszerzett újabb értesülések végül egy újabb rendőrségi akciót eredményezhetnek, melyek során további személyek kerülnek majd rendőrkézre. A volt államtitkár vallomása tegnap délután véget ért, ám maga a kihallgatás jóllehet még ma is tartani fog, mindez attól függ, mennyi kiegészítő kérdése lesz még a nyomozónak. Jankovská védőügyvédje, Peter Erdős annyit mondott, a kihallgatás befejezése után tájékoztatni fogja az újságírókat, ám mivel az eljárás nem nyilvános, túl sok információt nem árulhat el azon kívül, hogy a volt államtitkár beismerő vallomást tett. Februártól jócskán drágul a cigaretta ÖSSZEFOGLALÓ A parlament sem kegyelmezett meg a dohányzókon. A képviselők elfogadták a pénzügyminisztérium javaslatát, a dohánytermékek ára így már jövő tavasztól megugrik, és ez még csak a kezdet. Pozsony. Az állam jövőre az eddigieknél is nagyobb adót vet ki a dohányipari termékekre, ami az árakon is meglátszik. A jövedéki adóról szóló, már a parlament által is elfogadott jogszabály szerint a cigaretta dobozonként ára, amely jelenleg átlagosan nagyjából 3,20-3,30 euró körül mozog, jövő februártól 40 centtel nő. A drágulást követően így nagyjából 3,70 euró körül mozoghat majd az átlagár. És ezzel még nincs vége, hiszen a most elfogadott szabályok szerint a cigaretta dobozonként ára 2022 és 2023 februáijától is további 20-20 centtel nő. Hasonló drágulás várható a dohány esetében is, és nem kímélik a füstmentes dohánytermékek kedvelőit sem. Ez utóbbiak esetében jelenleg alacsonyabb az adóteher, mint a cigarettáknál, jövő februártól azonban 72 százalékkal, egy évvel később 21,2023 februáijátólpedigtovábbi 17 százalékkal növelik a füstmentes dohánytermékek jövedéki adóját. Euróbán számolva emiatt nagyjából a cigarettához hasonló mértékű, vagyis három év alatt 80 centes drágulásra kell felkészülni ezek esetében is. Eduard Heger pénzügyminiszter szerint az említett adóemeléseknek köszönhetően az állam már jövőre 102 millió eurós többletbevételre számíthat a dohánytermékek jövedéki adójából, 2022-re pedig ez 187, 2023-ra pedig 253,5 millió euróra nőhet. A dohányt sem kerüli el a drágulás (TASR-felvétel) A most elfogadott szabályok azonban nem jelentik azt, hogy jövő február elsejétől már csak a megemelt áron juthatunk hozzá a cigarettához. A kereskedők várhatóan ezúttal is előre bespájzolnak az alacsonyabb adótartalmú cigarettából, ezeken ugyanis az adóemelést követő két hónapban még túladhatnak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy jövő március végéig még az olcsóbb cigarettával is találkozhatunk az üzletekben. A füstmentes dohánytermékek esetében ugyanerre három, a dohány esetében pedig hat hónapos átmeneti időszak vonatkozik. A szivarok és szivarkák jövedéki adója jövőre és 2022-ben sem nő, 2023-tól azonban ezek adóterhelését is a dohány jövőre érvényes adószintjére emelik. A szivarok és szivarkák esetében a fent említett átmeneti időszak 22 hónapig tart majd. (mi, tasr) Nagyobb hitelt folyósíthat a lakásalap ÖSSZEFOGLALÓ A jövőben az eddiginél is nagyobb összeghez juthatnak az Állami Lakásfejlesztési Alap hitelei iránt érdeklődők - az erről szőlő javaslatra szerdán a parlament is rábólintott. Változik a bórlakásőpítés állami támogatása is. Pozsony. A parlament szerdán szokatlanul nagy többséggel, a jelen levő 137 képviselőből 136 igennel szavazta meg az Állami Lakásfejlesztési Alapról szóló jogszabály módosítását, amelynek a legfontosabb eleme az alap által nyújtott hi-Acél a bérlakásépítés támogatása (TASR-felvétel) telek összegének a növelése. „A cél ez esetben is a bérlakásépítés támogatása” - nyilatkozta a módosítást kidolgozó közlekedési és építésügyi tárca vezetője, Andrej Dolezal. Nő a felső határ Az Állami Lakásfejlesztési Alap bizonyos feltételek mellett eddig is nyújtott a beszerzési ár 100 százalékát is fedező, kedvező kamatozású, akár 40 éves futamidejű hitelt, a kölcsön esetében azonban megszabnak egy felső határt, amit nem szabad túllépni. A magánszemélyek esetében ez eddig 90 ezer euró volt, amit azonban a most elfogadott jogszabály 120 ezer euróra emel. A települési és megyei önkormányzatok, nonprofit szervezetek által finanszírozott bérlakásépítés esetében is lakásonként eddig maximum 90 ezer eurós hitelt folyósítottak, az új szabályok szerint azonban a felső határt már négyzetméterre átszámítva adják meg, a plafon így 1350 euró lesz négyzetméterenként. Megemelik a hitel felső határát a lakóházfelújítások esetében is, az ezekre folyósított kölcsön az eddigi 500 helyett legfeljebb 800 euró lehet négyzetméterenként. A lakóházak és szociális otthonok hőszigetelésére a szigetelt felület négyzetméterére átszámítva eddig legfeljebb 100 eurós hitelt nyújtottak, az új szabályok szerint azonban már ez esetben is a lakások alapterületét veszik majd alapul, négyzetméterenként 200 euróbán szabva meg a felső határt. Sávos támogatás A parlamenti ülésen jelen levő 136 képviselő mindegyike megszavazta, 2021-től változnak a bérlakások építésére nyújtott állami támogatások szabályai is. Az új szabályok szerint a bérlakások építésére nyújtott állami támogatás az 52 négyzetméternél kisebb alapterületű lakások esetében a beszerzési ár 40 százaléka, míg az 52-60 négyzetméteres lakásoknál a beszerzési ár 35 százaléka lehet. Az alacsonyabb komfortfokozatú lakások esetében a dotáció elérheti a beszerzési ár 75 százalékát is, ha a lakások átlagos alapterülete nem nagyobb 55 négyzetméternél. Dolezal szerint idén és a következő két évben évi 20 millió eurót fordítanak ezen dotációkra. (mi, tasr)
