Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-25 / 273. szám
12 EGYETEM ■ 2020. NOVEMBER 25. www.ujszo.com Mennyit kell tanulni a főiskolákon? Hogyan élnek a mai főiskolások? Mennyi ideig tanulnak a vizsgákra, és hány tanítási órájuk van hetente? Az egyetem megterhelőbb, mint a középiskola? Többet kell tanulni, vagy ellenkezőleg: kevesebb a tanulni való, és gazdagabb a diákélet? A középiskolák és az egyetemek között már első ránézésre látható néhány jelentős különbség. Az egyik, hogy középfokon a tanévet hagyományosan két félévre osztják, amelyek végén félévi, illetve év végi bizonyítványt állítanak ki. Az egyetemeken 3 hónapig tartó szemeszterek vannak, amelyek után vizsgaidőszak következik - ez olyan, mint egy kisebb érettségivizsga-időszak, amikor nem négy év, hanem 3 hónap, esetenként hosszabb időszak tananyagát kérik számon. Kevesebb tantárgy A középiskolában rendszerint hétfőtől péntekig napi 6-7 tanórát kell végigülni. Ezzel szemben az egyetemen egy félévben 4 vagy 5 tantárgy van (ez intézményenként és szakonként változhat, lehet több vagy kevesebb). Ezek a tárgyak többnyire nagyobb létszámú előadásokra és kiscsoportos gyakorlati órákra vannak felosztva, az órák általában 90 percesek. A gyakorlati foglalkozásokon általában kötelező a részvétel, az előadásokat azonban elméletileg ki lehet hagyni, sok helyen nem készítenek jelenléti ívet. Az már más kérdés, hogy az ott elhangzott információk mennyire fognak hiányozni, és utólag meg lehet-e szerezni más forrásból. A diák partner A következő nagy különbség az, hogy a középiskolában megszokott oktatással szemben az egyetemeken kevésbé hangsúlyos a tanár-diák alá-fölé rendeltség, noha azért itt is megvan az alapvető hierarchia, de a tanárok nagy része „kollégaként” kezeli a hallgatókat. Az oktatók szeretik az aktív diákokat, és elsősorban nem azt várják, hogy bemagolják a tananyagot, hanem sokkal fontosabb, hogy a gyakorlatban is tudják használni és hasznosítani. A legtöbb intézményben rengeteg csoportmunka és prezentáció lehet az egyetemi évek alatt, ezért érdemes már a tanulmányok elején minél több hallgatóval jó kapcsolatot kiépíteni. Rendszertelen tanulás Az, hogy naponta, hetente menynyi időt kell tanulásra fordítani, teljes mértékben függ a kiválasztott szaktól és iskolától, valamint nagyban befolyásolja a diák természete, hozzáállása is. Általánosságban azonban elmondható, hogy amíg a középiskolákban rendszerint folyamatosan tanulnak a diákok, rendszeres felkészülést követelnek tőlük, addig a főiskolákon a legtöbben ömlesztve sajátítják el a tananyagot. Ez azt jelenti, hogy 3 hónapig alig néznek bele, és közvetlenül egy-egy zárthelyidolgozat vagy vizsga előtt egyszerre tanulnak meg mindent. Egyesek az előadások szövegét, a szükséges tananyagot is csak az utolsó pillanatban szerzik be, például fénymásolják az évfolyamtársaiktól vagy az idősebb hallgatóktól. A diákok tapasztalatai ,A vizsgaidőszak alatt 7-8 órát tanulok naponta. Egyébként a szemeszter során legfeljebb egy órát Az orvosok általában tanulnak Természetesen vannak olyanok is, akik rendszeresen készülnek az órákra. „A szemináriumokon is adnak röpdolgozatokat, folyamatos a számonkérés, és a gyakorlat közben is vissza-visszakérdeznek, muszáj képben lennünk. Azt a rengeteg latin kifejezést is nehéz megjegyezni állandó ismédés nélkül. Lényegében minden órára ugyanúgy rendszeresen készülök, mint a középiskolában” - árulta el Tamara, aki állatorvosnak tanul. Radovan orvosnak készül, és Tamarához hasonlóan rendszeresen tanul, volt olyan vizsgája, amelyikre hetekig magolt. Jelenleg harmadéves a Comenius Egyetem Orvosi Karán, és eddig a legnehezebb az anatómiavizsga volt számára. „Öt hétig szenvedtem vele. Viszont a legkönnyebb vizsgámra, ami az ápolói ismeretekből volt, mindössze egy napig készültem” — tette hozzá Radovan. Fontosak az időpontok Az alap- és középiskolában is előre be szokták jelenteni, mikor várható írásbeli felelés vagy témazáró felmérő egy-egy tantárgyból, de az előre meghatározott dátumot sokszor lehet módosítani: ha a tanulók szépen kérik a tanárokat, néha beadják a derekukat, és elhalasztják a dolgozatot. Az egyetemen nincs ilyen lehetőség - a zárthelyidolgozatok, a prezentációk, a különböző munkák és projektek leadásának és a vizsgák időpontjai fixek, és ezeket komolyan is kell venni. Bár a laza egyetemi életétzés sokak számára hívogató, rengetegen esnek bele abba a hibába, hogy túlértékelik ezt a szabadságot. Itt már senki nem fog senkit nyaggatni, hogy írja meg a házi feladatokat, és készítse el a szemináriumi munkát. A vizsgára való bejelentkezés és a határidők betartása is csak a diákokon múlik. Amíg a középiskola az érettségire és az esedeges továbbtanulásra, addig a legtöbb egyetem az életre készít fel. Egy jó egyetemnek használható gyakorlati tudást kell nyújtania, szakmai gyakorlatot kell biztosítania a hallgatói számára, illetve külföldi egyetemeken is el lehet végezni egy vagy két félévet, (sza) Változtatni kellene A tananyag egyszerre való elsajátítása probléma, véli Jakub Jóst, a Comenius Egyetem Jogi Karának az oktatója. „A főiskolának azt a célt kellene szolgálnia, hogy a fiatalok szakmai felügyelet mellett tanuljanak meg helyesen érvelni és reagálni. A tananyag ömlesztett elsajátítása azt eredményezi, hogy a diákok arra összpontosítanak, amit gyorsan és gondolkodás nélkül meg lehet tanulni. Bemagolják fejből a fordítok a felkészülésre” - árulta el Hilda, aki a pozsonyi Comenius Egyetem Pedagógiai Karán szlovák-történelem szakra jár. Dominika harmadéves, filmművészetet tanul, és saját bevallása szerint a vizsgaidőszakon kívül szinte alig készül az órákra. „De így is állandóan az iskolával foglalkozom: fesztiválokon veszek részt, cikkeket és szemináriumi dolgozatokat írok” - részletezte a nagyszombati származású lány. „Én sem tanulok minden nap. Vannak napok, amikor nem csinálok semmit, pontosabban akkor alkalmi munkát vállalok, pihenek, és vannak olyan napok, amikor reggeltől estig, sőt, még éjszaka is ülök egy-egy projekt felett” - ismerte el Anna, aki számítástechnikát tanul a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetemen. ugyanazt a tananyagot, amiből már egyszer vizsgáztak. Ez nonszensz és eleve rossz” - mondta Findor. Az ilyen jellegű államvizsgának nincs értelme, akár el is leheme törölni, elég lenne csak a diplomamunkákat megvédeni. A szerencse forgandó Vannak olyanok is, akik egyáltalán nem készülnek, még a vizsgákra sem tanulnak, hanem bíznak a szerencsében. „A legkönnyebb vizsgáimra egy percet sem tanultam, volt belőlük pár, és mindig megcsináltam. Olyan is volt, hogy nem volt szükségem rá, hogy belenézzek, mert egyszerűen értettem a tananyagot, és a példákat ki tudtam számolni. Szükség esetén pedig puskát készítettem, néha pedig blöfföltem” - vallotta be Matús, aki a Comenius Egyetem Matematika-fizika és Informatikai Karát látogatja. Hozzátette: a közepesen nehéz vizsgákra legfeljebb két órát készül, a nehezebbekre pedig 6-7 órát szán. „Eddig a legnehezebb a matematikai analízis volt. Meg kellett szerezni a pontok 60%-át, és elég bonyolult volt a tananyag. Csak harmadszorra mentem át, így összességében az összes terminus előtti felkészülési időt összeadva 30-40 órát pazaroltam erre az egy tantárgyra” - jegyezte meg. szöveget, amivel olyan képességeket fejlesztenek ki magukban, aminek nem veszik hasznát sem a gyakorlatban, sem az akadémiai környezetben” - mutatott rá Jóst. Elismerte, a diákok csak alkalmazkodtak az intézmények által felállított feltételekhez és követelményekhez. Változást úgy lehetne elérni, ha a hallgatókat nemcsak a vizsgaidőszakban, hanem folyamatosan értékelnék, de itt is sok múlik a formán. „Ha a folyamatos értékelés azt a hagyományos modellt jelenti, hogy egy diák unottan felolvassa a könyvből kimásolt beszámolóját, a többiek pedig unottan hallgatják, azzal nem érhető el pozitív eredmény” - tette hozzá az oktató. Andrej Findor, a Comenius Egyetem Szociális és Közgazdaság-tudományi Karának a munkatársa szintén nem helyesli a jelenlegi számonkérési és értékelési rendszert, amely a záró államvizsgákra is rányomja a bélyegét. „Az embereknek 3, majd pedig 5 év után - mint egy telefonkönyvet - be kell magolniuk Szerkesztette: B. Szentgáli Anikó. Levélcím: DUEL-PRESS s.r.o., EGYETEM - Új Szó, P.O.BOX 222, 83 000 Bratislava 3. Reklámmenedzser: Kis Péter (+421 905 413 623). Fotók: shutterstock.com.
