Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)

2020-11-25 / 273. szám

12 EGYETEM ■ 2020. NOVEMBER 25. www.ujszo.com Mennyit kell tanulni a főiskolákon? Hogyan élnek a mai főiskolások? Mennyi ideig tanulnak a vizsgákra, és hány tanítási órájuk van hetente? Az egyetem megter­­helőbb, mint a középiskola? Többet kell tanulni, vagy ellenkezőleg: kevesebb a tanulni való, és gazdagabb a diákélet? A középiskolák és az egyetemek között már első ránézésre látható néhány je­lentős különbség. Az egyik, hogy középfokon a tan­évet hagyományosan két félévre osztják, amelyek végén félévi, illet­ve év végi bizonyítványt állítanak ki. Az egyetemeken 3 hónapig tartó szemeszterek vannak, amelyek után vizsgaidőszak következik - ez olyan, mint egy kisebb érettségivizsga-idő­­szak, amikor nem négy év, hanem 3 hónap, esetenként hosszabb idő­szak tananyagát kérik számon. Kevesebb tantárgy A középiskolában rendszerint hét­főtől péntekig napi 6-7 tanórát kell végigülni. Ezzel szemben az egyetemen egy félévben 4 vagy 5 tantárgy van (ez intézményenként és szakonként változhat, lehet több vagy kevesebb). Ezek a tárgyak többnyire nagyobb létszámú elő­adásokra és kiscsoportos gyakorlati órákra vannak felosztva, az órák általában 90 percesek. A gyakorlati foglalkozásokon általában kötelező a részvétel, az előadásokat azonban elméletileg ki lehet hagyni, sok he­lyen nem készítenek jelenléti ívet. Az már más kérdés, hogy az ott elhangzott információk mennyire fognak hiányozni, és utólag meg lehet-e szerezni más forrásból. A diák partner A következő nagy különbség az, hogy a középiskolában megszokott oktatással szemben az egyetemeken kevésbé hangsúlyos a tanár-diák alá-fölé rendeltség, noha azért itt is megvan az alapvető hierarchia, de a tanárok nagy része „kollégaként” kezeli a hallgatókat. Az oktatók sze­retik az aktív diákokat, és elsősorban nem azt várják, hogy bemagolják a tananyagot, hanem sokkal fonto­sabb, hogy a gyakorlatban is tudják használni és hasznosítani. A legtöbb intézményben rengeteg csoport­­munka és prezentáció lehet az egye­temi évek alatt, ezért érdemes már a tanulmányok elején minél több hallgatóval jó kapcsolatot kiépíteni. Rendszertelen tanulás Az, hogy naponta, hetente meny­nyi időt kell tanulásra fordítani, teljes mértékben függ a kiválasztott szaktól és iskolától, valamint nagy­ban befolyásolja a diák természete, hozzáállása is. Általánosságban azonban elmondható, hogy amíg a középiskolákban rendszerint folyamatosan tanulnak a diákok, rendszeres felkészülést követelnek tőlük, addig a főiskolákon a leg­többen ömlesztve sajátítják el a tananyagot. Ez azt jelenti, hogy 3 hónapig alig néznek bele, és köz­vetlenül egy-egy zárthelyidolgozat vagy vizsga előtt egyszerre tanulnak meg mindent. Egyesek az előadá­sok szövegét, a szükséges tananya­got is csak az utolsó pillanatban szerzik be, például fénymásolják az évfolyamtársaiktól vagy az idősebb hallgatóktól. A diákok tapasztalatai ,A vizsgaidőszak alatt 7-8 órát ta­nulok naponta. Egyébként a sze­meszter során legfeljebb egy órát Az orvosok általában tanulnak Természetesen vannak olyanok is, akik rendszeresen készülnek az órákra. „A szemináriumokon is ad­nak röpdolgozatokat, folyamatos a számonkérés, és a gyakorlat közben is vissza-visszakérdeznek, muszáj képben lennünk. Azt a rengeteg latin kifejezést is nehéz megjegyezni állandó ismédés nélkül. Lényegében minden órára ugyanúgy rendszere­sen készülök, mint a középiskolá­ban” - árulta el Tamara, aki állat­orvosnak tanul. Radovan orvosnak készül, és Tamarához hasonlóan rendszeresen tanul, volt olyan vizs­gája, amelyikre hetekig magolt. Jelenleg harmadéves a Comenius Egyetem Orvosi Karán, és eddig a legnehezebb az anatómiavizsga volt számára. „Öt hétig szenvedtem vele. Viszont a legkönnyebb vizsgámra, ami az ápolói ismeretekből volt, mindössze egy napig készültem” — tette hozzá Radovan. Fontosak az időpontok Az alap- és középiskolában is előre be szokták jelenteni, mikor várható írásbeli felelés vagy témazáró felmé­rő egy-egy tantárgyból, de az előre meghatározott dátumot sokszor lehet módosítani: ha a tanulók szé­pen kérik a tanárokat, néha beadják a derekukat, és elhalasztják a dol­gozatot. Az egyetemen nincs ilyen lehetőség - a zárthelyidolgozatok, a prezentációk, a különböző munkák és projektek leadásának és a vizsgák időpontjai fixek, és ezeket komo­lyan is kell venni. Bár a laza egyetemi életétzés sokak számára hívogató, rengetegen esnek bele abba a hibába, hogy túlértéke­lik ezt a szabadságot. Itt már senki nem fog senkit nyaggatni, hogy írja meg a házi feladatokat, és készítse el a szemináriumi munkát. A vizsgára való bejelentkezés és a határidők betartása is csak a diákokon múlik. Amíg a középiskola az érettségire és az esedeges továbbtanulásra, addig a legtöbb egyetem az életre készít fel. Egy jó egyetemnek használha­tó gyakorlati tudást kell nyújtania, szakmai gyakorlatot kell biztosíta­nia a hallgatói számára, illetve kül­földi egyetemeken is el lehet végez­ni egy vagy két félévet, (sza) Változtatni kellene A tananyag egyszerre való elsajá­títása probléma, véli Jakub Jóst, a Comenius Egyetem Jogi Karának az oktatója. „A főiskolának azt a célt kellene szolgálnia, hogy a fi­atalok szakmai felügyelet mellett tanuljanak meg helyesen érvelni és reagálni. A tananyag ömlesztett elsajátítása azt eredményezi, hogy a diákok arra összpontosítanak, amit gyorsan és gondolkodás nélkül meg lehet tanulni. Bemagolják fejből a fordítok a felkészülésre” - árulta el Hilda, aki a pozsonyi Comenius Egyetem Pedagógiai Karán szlo­vák-történelem szakra jár. Domi­nika harmadéves, filmművészetet tanul, és saját bevallása szerint a vizsgaidőszakon kívül szinte alig készül az órákra. „De így is állan­dóan az iskolával foglalkozom: fesztiválokon veszek részt, cikkeket és szemináriumi dolgozatokat írok” - részletezte a nagyszombati szár­mazású lány. „Én sem tanulok minden nap. Vannak napok, amikor nem csi­nálok semmit, pontosabban akkor alkalmi munkát vállalok, pihenek, és vannak olyan napok, amikor reg­geltől estig, sőt, még éjszaka is ülök egy-egy projekt felett” - ismerte el Anna, aki számítástechnikát tanul a pozsonyi Szlovák Műszaki Egye­temen. ugyanazt a tananyagot, amiből már egyszer vizsgáztak. Ez nonszensz és eleve rossz” - mondta Findor. Az ilyen jellegű államvizsgának nincs értelme, akár el is leheme törölni, elég lenne csak a diplomamunká­kat megvédeni. A szerencse forgandó Vannak olyanok is, akik egyáltalán nem készülnek, még a vizsgák­ra sem tanulnak, hanem bíznak a szerencsében. „A legkönnyebb vizsgáimra egy percet sem tanul­tam, volt belőlük pár, és mindig megcsináltam. Olyan is volt, hogy nem volt szükségem rá, hogy bele­nézzek, mert egyszerűen értettem a tananyagot, és a példákat ki tudtam számolni. Szükség esetén pedig puskát készítettem, néha pedig blöfföltem” - vallotta be Matús, aki a Comenius Egyetem Matema­tika-fizika és Informatikai Karát látogatja. Hozzátette: a közepesen nehéz vizsgákra legfeljebb két órát készül, a nehezebbekre pedig 6-7 órát szán. „Eddig a legnehezebb a matematikai analízis volt. Meg kellett szerezni a pontok 60%-át, és elég bonyolult volt a tananyag. Csak harmadszorra mentem át, így összességében az összes terminus előtti felkészülési időt összeadva 30-40 órát pazaroltam erre az egy tantárgyra” - jegyezte meg. szöveget, amivel olyan képességeket fejlesztenek ki magukban, aminek nem veszik hasznát sem a gyakor­latban, sem az akadémiai környe­zetben” - mutatott rá Jóst. Elismer­te, a diákok csak alkalmazkodtak az intézmények által felállított feltéte­lekhez és követelményekhez. Válto­zást úgy lehetne elérni, ha a hallga­tókat nemcsak a vizsgaidőszakban, hanem folyamatosan értékelnék, de itt is sok múlik a formán. „Ha a folyamatos értékelés azt a hagyo­mányos modellt jelenti, hogy egy diák unottan felolvassa a könyvből kimásolt beszámolóját, a többiek pedig unottan hallgatják, azzal nem érhető el pozitív eredmény” - tette hozzá az oktató. Andrej Findor, a Comenius Egye­tem Szociális és Közgazdaság-tu­dományi Karának a munkatársa szintén nem helyesli a jelenlegi szá­monkérési és értékelési rendszert, amely a záró államvizsgákra is rá­nyomja a bélyegét. „Az embereknek 3, majd pedig 5 év után - mint egy telefonkönyvet - be kell magolniuk Szerkesztette: B. Szentgáli Anikó. Levélcím: DUEL-PRESS s.r.o., EGYETEM - Új Szó, P.O.BOX 222, 83 000 Bratislava 3. Reklámmenedzser: Kis Péter (+421 905 413 623). Fotók: shutterstock.com.

Next

/
Thumbnails
Contents