Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)

2020-11-25 / 273. szám

www.ujszo.com | 2020. november 25. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Fóliások előnyben Műanyag tálcára csomagolt csirkemellek a teraszon VERES ISTVÁN em, hogy itt átél? - kérdezte Ervintől Ban­­dika a Homályos tekintetű homárhoz címzett kávézó frissen tartó élelmiszer-fóliával körbetekert te­raszán ücsörögve. Itták az elvitelre csomagolt papírkávét, amelyet sza­bad volt elfogyasztaniuk a kávézó teraszán. Miből gondolja, hogy itt a tél? Nekem inkább olyan érzésem van, hogy mindjárt kijön rajtam az üvegházhatás - vallotta be érzéseit Ervin. Bandika elmagyarázta, hogy bizonyos vendéglátósok napjaink­ban azért tekerik be frissen tartó élelmiszer-fóliával a nyitott tera­szaikat, mert a koronavírusról elne­vezett világméretű járvány helyi jellegű intézkedéseiből fakadó kor­látozások szerint a vendéglátóipari egységek, úgy mint kávézók, sörö­zők vagy éttermek csupán elvitelre készíthetnek ételt és italt, amelyeket viszont a fogyasztók elfogyaszthat­nak a teraszon is, de csak abban az esetben, ha az egység rendelkezik terasszal. És mivel még senki nem tiltotta meg, hogy a teraszokat fris­sen tartó élelmiszer-fóliával teker­jék be, ezért a vendéglősök így pró­bálják a vendégek számára elvisel­hetőbbé tenni a teraszos fogyasztást. Értem, viszont egy ilyen teraszon úgy érzem magam, mint egy műanyag tálcára csomagolt csirke­mell -jegyezte meg Ervin. Arról nem is beszélve, hogy mennyire randa. A világban nem csak szép és csúnya dolgok vannak - kezdte a választ Bandika. A világban reali­tások is vannak, ezeket pedig kény­telenek vagyunk figyelembe venni, ha ából bébe szeretnénk jutni, vagy juttatni dolgokat. Ervin kortyolt a papírkávéból, majd csettintett egyet az ujjaival. Hát ez ugyanaz, mint falun a sok fóliasátor! Akinek na­gyobb a fóliája, az több paprikát ad eí, meg paradicsomot. Itt meg, aki­nek nagyobb a frissen tartó élelmi­­szeripari fóliás terasza, több ven­déget tud kiszolgálni. így igaz, he­lyeselt Bandika. Én pár napja egy egész benzin­kutat láttam frissen tartó élelmiszer­fóliával betekerve, vígan ücsörög­tek bent az emberek, ráadásul az egyik, hajói láttam, pacalpörköltet evett tört krumplival. Ervin kiitta a kávét, és galacsinná gyűrte kezében a pohárkát. Azt a mindenségit! De szép szokás! Örülök, hogy még ápolják. Nagyon szeretek benzin­kúton pacalt enni. Na de váljunk. Akkor ez azt jelenti, hogy bárki, akinek van egy jó nagy fóliasátra, éttermet vagy kávézót nyithat, dőlni fognak a vendégek? Bandika el­kezdte gombolni a kabátját. Bizony, ha eddig képesek voltak Magyaror­szágra átjárni egy kávéért, most miért ne ruccannának néhány falu­val arrébb, hogy egy kényelmes, otthonos fóliában kaphassák meg ugyanezt? Hacsak a fólia sáros, bo­garas, mezőgazdasági hangulatú miliője el nem riasztja őket a drága autóikkal egyetemben - tette hozzá. Ervin legyintett, és a szemétkosárba dobta a poharat. Dehogy riasztja! Parasztok ezek mind, szeretik a mezőgazdaságot. A múltkor azt ol­vastam egy agrárszektorról szóló cikkben, hogy minél nagyobb egy paraszt autója, annál biztosabb, hogy nem is az övé. Az igazi mező­gazdász ugyanis takarékoskodik, hiszen sosem tudhatja előre, milyen kihívások elé állítja az időjárás. A szerző a Vasárnap munkatársa Gyorsabban, erősebben, laposabbra (Kotrha) Terv már kettő is van Richard Sulik ismertette a járvány visszaszorítására vonatkozó tervét, így már kettő is van belőle az országnak, de egyiket sem fogják használni, mert Matoviő háttérbe szorulna. Pontosabban az egészségügyi mi­nisztérium még dolgozik a saját ter­vén, de normális esetben a két csapat összedolgozna, hiszen feltételez­hetjük, hogy mindkettőben szakér­tők vannak - úja a Trend kommen­tárja. Érre az együttműködésre mégsem kerül sor, mert az első a politika és a pártok támogatottsága. Ezek ketten pedig ősellenségei az észszerű meg­oldásoknak. így feltehetően egyik járványkezelési terv sem lesz fel­használva, egy működő rendszerben ellaposodna Matovié karmestersze­repe. De egészen prózai oka is lehet an­nak, hogy az egészségügyi minisz­térium nem mutatta be a tervét: fel­tehetően az egész ország vörös vagy narancssárga zónába kerülne. Ez az­zal is járna, hogy a templomba járást egy hét után ismét szigorítanák, vi­szont lehet, hogy kinyithatnák az is­kolákat. Viszont Matovié a múlt hé­ten még azt mondta, erre csak a téli szünet után kerül sor, januárban. Ha jövő hétfőn kinyimák a felső tago­zatot, az azt jelentené, hogy az SaS és a Za l’udí „legyőzte” a kormány­főt. Ezt pedig nehezen emésztené meg Matovic. Az egészségügyi miniszter azt mondta, Sulíkék javaslatait előbb megvitatja a járványstáb, aztán a központi válságstáb... Addigra pe­dig jöhet is a kormány terve szerint az újabb országos tesztelés, a jövő hétvégén. „De Sulíkék igyekezete mégsem volt hiábavaló. Ha nem lépnek, az egészségügyi minisztériumnak ez a félkész terve sem lenne. Most leg­alább kénytelen tervezni valamit, mert felbukkant a konkurencia” - ír­ja a Trend. (úsz) A nyugdíjreform három arca DUDÁSTAMÁS A nyugdíjreformról óhatatlanul A lé meg a Lola című német kultuszfilm jut az ember eszébe: Lola újra meg újra nekivág a lehetetlen küldetésnek, hogy húsz perc alatt megszerezze a hi­ányzó százezer márkát, és ezzel megmentse szerelme életét. A szlovák kormányok hasonlóképpen újra és újra nekifutnak annak a lehetetlennek tűnő feladatnak, hogy olyan nyugdíjrendszert hozzanak össze, amely egyszerre méltányos, igazságos és hosszú távon pénzügyileg fenntartható. A Matovic-kormány munkaügyi minisztere, Milan Krajniak a múlt héten mutatta be a készülő nyugdíjreform tíz alapelvét. Nem vitás, hogy nagy szükség van erre a reformra, hiszen az elmúlt évek változtatásai sokat rontottak a rendszer hosszú távú fenntarthatóságán. A tizenharmadik nyugdíjak reális szintre terelése évi mintegy 300 millió eu­­róval javítja a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, de a Költségvetési Ta­nács számításai alapján további évi 1,7 milliárd eurót kellene lefaragni ah­hoz, hogy visszatérünk arra a fenntartható pályára, amelyet valamikor 2018-ban hagyott el a hazai nyugdíjrendszer. A reform alapelveinek olvasása közben egy másik film is eszébe jut az embernek, Sergio Leone legendás spagettiwestemje, A Jó, a Rossz és a Csúf. Pontosan ezekkel a szavakkal lehetne ugyanis jellemezni a munka­ügyi minisztérium reformötleteit. A jó kategóriában talán a legfontosabb, hogy alkotmánytörvényről van szó, amely ténylegesen stabilizálhatná a nyugdíjrendszert, hiszen megváltoztatására a jövőben mindig 90 szava­zatra lesz szükség a parlamentben. Pozitívan lehet értékelni a második nyugdíjpillérrel kapcsolatos változásokat is, bár Odor Lajos, a második pillér taíán legnagyobb szakértője hiányolja a részleteket. Fontos az az alapelv is, amely ismét hozzákötné a nyugdíjkorhatárt a születéskor vár­ható élettartam alakulásához. Ez sokat javítana a nyugdíjrendszer fenn­tarthatóságán, de a túlságosan nagy elvárásokat tompítja egy másik alap­elv, amely már 40 ledolgozott év után nyugdíjat ígér. Ezzel el is érkeztünk a problémás javaslatokhoz. Az egyik, hogy alkot­mánytörvény garantálná, hogy a közpénzek pozitív alakulása esetén a nyugdíjasok soron kívüli nyugdíjemelést kapjanak. Ez önmagában jól hangzik, de valójában üres ígéret, hiszen a szlovák költségvetést még so­sem sikerült kiegyensúlyozni, és az elkövetkező évek is inkább az állam­­adósság növekedéséről fognak szólni. Megkérdőjelezhető annak a mun­kaügyi minisztérium melletti tanácsnak a felállítása is, mely négyévente egyszer befektetési stratégiát készítene a nyugdíjalapok számára. Az ilyesmi nem az állam erőssége, és a pénzügypiacok gyors változása miatt egy több évvel ezelőtt megüt befektetési stratégia használhatósága a nul­lával egyenlő. A csúf kategóriába egyértelműen a szülői bonusz tartozik, mely szerint a már felnőtt gyerekek nyugdíjjárulékuk húsz százalékéval hozzájárulhat­nak szüleik nyugdíjához. Érzelmi szinten a javaslat érthető, de olyan meg­oldásról van szó, amelyet jelenleg sehol a világon nem alkalmaznak, és hatásai a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára egyelőre kiszámíthatatlanok. A nyugdíjrendszerrel foglalkozó közgazdászok közül ezért senki sem ajánlja a szülői bonusz bevezetését. Lola a filmben végül célba ér. Hogy a nyugdíjreform sikeresen célba ér­­e, ezt ma nehéz megjósolni. A kormánykoalícióban sincs teljes egyetértés a munkaügyi miniszter javaslataival kapcsolatban, és a koalíciós feszült­ségeket nézve erről a témáról is parázs vita várható. És mivel alkotmány­törvényről van szó, fontos lesz műiden változtatást nagyon alaposan mér­legelni. Az esetleges hibák ugyanis sokba fognak kerülni, és az alkotmá­nyos többség miatt nehéz lesz azokat eltávolítani. FIGYELŐ Veszélyes a nyérc, a hörcsög és a nyúl Már egy lengyelországi nyérctele­pen is felbukkant a korona vírus. A Gdanski Orvostudományi Egye­tem közleménye szerint is megfer­tőzhetik az embert a nyércek. Szlovákiában Turócszentmárton mellett működik nyércfarm, a ko­rábbi dániai eset után az állatvédők követelték a bezárását, azonban az állategészségügyi szervek szerint biztonságos. 5000 nyércet te­nyésztenek ott. Már több külföldi laboratórium bi­zonyította, hogy nyércek, hörcsö­gök, nyulak, denevérek, makákók is megfertőződhetnek a koronaví­­rus-fajtával, és az állattenyésztés­ben szükség van a biológiai biz­tonsági szabályok szigorítására. A SARS-CoV-2-vírust már svéd, holland francia, görög és dán nyérctelepeken is azonosították, Dániában ráadásul mutálódott. A dán egészségügyi minisztérium a múlt héten közölte, hogy náluk már vélhetően kiveszett a koronavírus nyércekben kifejlődött legveszé­lyesebb mutánsa. Ez a törzs a vizs­gálatok szerint gyengíti a szervezet képességét az antitestek képzésére, és ez akár hatástalanná teheti a majdani vakcinákat is. Dániában levágták a 17 milliós nyércállományt, az ügy miatt pedig lemondott Morgen Jensen mező­­gazdasági miniszter, mert a levá­gásról szóló utasítás törvényi ren­delkezés nélkül született. A kor­mány ugyan sietve előkészített egy törvénytervezetet a nyércek meg­ölésének engedélyezésére, de az ellenzék nem engedte megkerülni a hagyományos 30 napos jogalkotási folyamatot, és a nyércfarmok tu­lajdonosainak és dolgozóinak kár­talanítását sürgette. Az ellenzék Mette Frederiksen mi­niszterelnököt is lemondásra szó­lította fel a nyércek miatt. Fre­deriksen nyilvánosan bocsánatot kért, de leszögezte, a nyércek levá­gása szükséges és észszerű döntés volt, és az egészségügyi hatóság javasolta. (mti, úsz)

Next

/
Thumbnails
Contents