Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)

2020-11-21 / 270. szám

8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. november 21. j www.ujszo.com RÖVIDEN Szlovákia nem örül a vitának Prága. A lengyel és a magyar vétó ellenére folytatni kell a tárgyalásokat az Európai Unió költségvetési keretéről és a helyreállítási alapról - véleke­dett Ivan Korcok szlovák kül­ügyminiszter abban az interjú­ban, amelyet tegnap sugárzott a CT24 cseh közszolgálati hírte­levízió. „A vétó nem jelenti a tárgyalások végét. Továbbra is látok erre teret. Politikai szem­pontból szeretném leszögezni, hogy ajogállam, a jogállami elvek alkalmazása utolsó kell, hogy legyen, ami elválasztana minket. Szlovákia ezért a kompromisszumra szavazott” — jelentette ki a szlovák külügyek irányítója. Megjegyezte: Szlo­vákia egyáltalán nem örül en­nek a vitának, és nagyon rossz­nak tartaná, ha a jelenlegi vál­sághelyzetben szükséges gaz­dasági segítség a jogállamiság kérdésén feneklene meg. Ivan Korcok szerint ez a vita nem fogja érdemben befolyásolni a négy visegrádi ország közti jó viszonyt. (MTI) Civil szervezetek tiltakoznak Budapest. Tizenegy civil szer­vezet közleményben tiltakozik az örökbefogadást szigorító tör­vényjavaslat ellen, szerintük még több gyermek nő majd fel állami gondoskodásban, és kerül külföldre örökbefogadó szülők­höz, ha elfogadják a tervezetet. A civil szervezetek tegnapi kö­zös közleménye szerint a kor­mány ellehetetlenítené az egye­dülállók - és velük együtt az élettársi kapcsolatban vagy azonos nemű párkapcsolatban élők - örökbefogadásának le­hetőségét, csökkentve ezzel az örökbefogadók számát. A ja­vaslatcsomag - az örökbefoga­dás aránytalan megnehezítésén túl - a transz- és interszex gyer­mekek jogait is tovább csorbíta­ná. (MTI) Sandu: Ki kell vonni az orosz katonákat Kijev. A Dnyeszter menti (oroszbarát) szakadár terület helyzete rendezésének kereté­ben ki kell vonni az orosz béke­­fenntartókat a régióból - jelen­tette ki tegnap Maia Sandu megválasztott moldovai elnök. „Ellenzem Moldova szövetségi állammá alakítását, és nem tá­mogatom azokat a megoldáso­kat, amelyeket Igor Dodon (hi­vatalban lévő elnök) és pártja javasolt. Bár nem terjesztettek elő egyértelmű javaslatokat, beszéltek az ország foderalizá­­lásáról. Biztos vagyok benne, hogy megtaláljuk a konfliktus megoldásának formátumát. En­nek magában kell foglalni az orosz katonák kivonását Mol­dova területéről. Mindig is ezt mondtuk és továbbra is ezt fog­juk mondani” - hangoztatta Sandu az Evropejszkaja Pravda című lap ukrán nyelvű kiadásá­nak adott interjújában a Dnyeszter-mellék sorsát firtató kérdésre válaszolva. (MTI) Michel: Az Európai Tanács elfogadható megoldást keres Charles Michel és az uniós tagállamok vezetői a csütörtöki informális videókonferencia végén (TASR/AP-feivétei) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Varsó. A legtöbb uniós tagország elégedett az Európai Parlamenttel kötött, a jogállamisági mechanizmust is magába foglaló megállapodással, mivel azonban néhány tagállam nem támogatja azt, az Európai Tanács továbbra is mindenki számára elfogadható megoldást keres - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben. Michel az uniós tagállamok veze­tőinek csütörtöki informális videó­konferenciáját követően kiemelte, az Európai Unió hosszú távú költségve­tése és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alap vo­natkozásában az uniós tagállamok­nak egységeseknek kell maradniuk. Emlékeztetett, az uniós tagállamok vezetői júliusi csúcstalálkozójukon megállapodásra jutottak úgy az uniós* költségvetést, mint a helyreállítási csomagot illetően. A vezetőknekmeg kell őrizniük a megállapodás egysé­gét, a pénzügyi csomag ugyanis el­engedhetetlen a gazdasági fellendü­léshez, ezért amilyen hamar csak le­hetséges, végre kell hajtani - mondta. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, Európa „sok, és nagyon súlyos helyzetet élt már át”, de mindig „megoldásokat ta­lált a továbbjutásra”. A gazdaság­mentő csomag minden elemét illető egyetértés elérése érdekében az eu­rópai intézmények vezetői a követ­kező időszakban „nagyon intenzív” munkát folytatnak majd a „komoly akadályok” elhárítására - tette hozzá a bizottság elnöke. Angela Merkel, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Németország kancellárja, aki Berlin­ben kapcsolódott a videókonferenci­ához, közölte: Magyarország és Len­gyelország egyértelműen kifejezték, hogy jelen formájában nem tudnak egyetérteni a jogállamisági feltéte­lekkel, ezért fenntartják vétójukat az uniós költségvetés és a koronavírus­­járvány által okozott károk helyreál­lítását célzó alappal összefüggésben. Véleménye szerint a német soros el­nökség és az Európai Parlament kö­zötti megállapodás jó és kiegyensú­lyozott, azonban az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács a teljes egyetértés hiányában nem tudja javaslatait az uniós parlament elé ter­jeszteni. A magyar és a lengyel vétó „komoly problémát” jelent, amit mi­nél előbb meg kell oldani - emelte ki. Hozzátette, fenyegetés helyett ke­mény közös munkára van szükség a patthelyzet feloldására, és a tagálla­moknak folytatniuk kell a megbeszé­léseket. Orbán: Akik most támadják Magyarországot, azok mind Soros által korrumpált politikusok Masszív sorosozással indította a tegnap reggelt Orbán Viktor a Kossuth rádióban. Budapest. Az uniós költségvetés megvétózásáról és a jogállamisági feltételekről szóló vitát Magyaror­szág miniszterelnöke röviden úgy ér­tékelte: „Hát Soros György fenyegeti Magyarországot meg Lengyelorszá­got.” Később kibontotta, hogy ezzel Soros György publicisztikájára utalt, ami szerinte tele van fenyegetéssel és zsarolással. „Utasításokat ad tulaj­donképpen a brüsszeli bürokraták­nak, hogy most akkor mit kell tenni”- mondta Orbán. Egyébként Orbán szerint nem példátlan az unió eseté­ben, hogy a költségvetési viták kés­hegyig mennek, és természetesnek tartja, hogy viták vannak, amiket ren­dezni kell. Szerinte akik arról beszél­nek, hogy a magyar és a lengyel vétó fenyegetést jelent, mert a déli álla­mok így nem kapják meg a pénzt a válságkezelésre, „azok az emberek, akiket Soros György fizet”. „Ma a vi­lágpolitika legkorruptabb embere, az Soros György. Ugye a korrupcióhoz két ember kell: aki a pénzt adja, meg aki elfogadja. És Soros György na­gyon sok politikust fizet. Tehát ő az, aki leginkább korrumpálja az euró­pai politikát. Akik most megszólal­nak, és a Soros-féle mesterterv vég­rehajtásában vállalnak szerepet a megszólalásukkal, vagyis támadják, zsarolni akarják Magyarországot meg Lengyelországot, azok bizony mind Soros György által korrumpált politikusok” - foglalta össze a kor­mányfő, hogy szerinte hogy működik a világ. Azt is hasonló logika mentén értékelte, hogy a magyarokon és a lengyeleken kívül az összes többi or­szág megszavazta, hogy támogatási pénzek befagyasztásával is számon lehessen kérni a tagállamok kormá­nyain ajogállamiság rombolását. A politikai vitáktól függetlenül minden tervbe vett fejlesztés meg fog valósulni, mert Magyarország stabil ország, és az uniótól függetlenül is fel tudott venni hitelt a pénzpiacokról - közölte továbbá. „Nem is akármek­kora hitelt vettünk fel, nem is vagyok nagyon boldog” - tette hozzá. Ah­hoz, hogy Magyarország egy politi­kai vitában jól szerepeljen, stabil gaz­dasági lábakra, pénzügyi tartalékra van szükség. Orbán szerint ezért is vett fel a kormány 2,5 milliárd euró hitelt (a felét tíz évre, a másik felét harminc évre). A miniszterelnök a felvett hitelt, amit 87 éves koráig törleszthet az ország, sikerként ér­tékelte. (444 hu. Telex) A megismételt georgiai szavazatszámlálás csütörtökön megszületett eredmé­nye megerősítette Joe Biden demokrata párti elnökjelölt győzelmét a hagyo­mányosan republikánus többségű amerikai tagállamban. A kis szavazatszám­különbség miatt követelhette Donald Trump elnök az újraszámlálást, amelyet azután november 11-én rendeltek el. Biden az új eredmény alapján is csak szűkén győzött, és Trump kérhet még egy újraszámlálást. (TASR/AP-feivétei) Lemondott az örmény védelmi miniszter Jereván. Davit Tonoján ör­mény védelmi miniszter benyúj­totta lemondását, utódává egy ko­rábbi védelmi minisztert, a kor­mányfő jelenlegi főtanácsadóját, Vagarsak Arutjunjánt fogják ki­nevezni - jelentette tegnap az ör­mény közszolgálati televízió saját forrásokra hivatkozva. Tonoján 2018 májusa óta töltöt­te be a védelmi miniszteri tisztsé­get az országban lezajlott belpoli­tikai változások nyomán. Koráb­ban a rendkívüli helyzetek mi­nisztériumát vezette, és védelmi miniszterhelyettes is volt. Nikol Pasinján örmény minisz­terelnök kormányának távozását tüntetők ezrei követelték az elmúlt napokban, miután a kormányfő aláírta a hegyi-karabahi konflik­tust lezáró tűzszüneti megállapo­dást. Az egyezmény jelentős terü­leti engedményeket tett Azerbaj­dzsánnak a vitatott hovatartozású térségben, Örményországnak vissza kell szolgáltatnia a meg­szállt területek egy részét. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents