Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-21 / 270. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. november 21. j www.ujszo.com RÖVIDEN Szlovákia nem örül a vitának Prága. A lengyel és a magyar vétó ellenére folytatni kell a tárgyalásokat az Európai Unió költségvetési keretéről és a helyreállítási alapról - vélekedett Ivan Korcok szlovák külügyminiszter abban az interjúban, amelyet tegnap sugárzott a CT24 cseh közszolgálati hírtelevízió. „A vétó nem jelenti a tárgyalások végét. Továbbra is látok erre teret. Politikai szempontból szeretném leszögezni, hogy ajogállam, a jogállami elvek alkalmazása utolsó kell, hogy legyen, ami elválasztana minket. Szlovákia ezért a kompromisszumra szavazott” — jelentette ki a szlovák külügyek irányítója. Megjegyezte: Szlovákia egyáltalán nem örül ennek a vitának, és nagyon rossznak tartaná, ha a jelenlegi válsághelyzetben szükséges gazdasági segítség a jogállamiság kérdésén feneklene meg. Ivan Korcok szerint ez a vita nem fogja érdemben befolyásolni a négy visegrádi ország közti jó viszonyt. (MTI) Civil szervezetek tiltakoznak Budapest. Tizenegy civil szervezet közleményben tiltakozik az örökbefogadást szigorító törvényjavaslat ellen, szerintük még több gyermek nő majd fel állami gondoskodásban, és kerül külföldre örökbefogadó szülőkhöz, ha elfogadják a tervezetet. A civil szervezetek tegnapi közös közleménye szerint a kormány ellehetetlenítené az egyedülállók - és velük együtt az élettársi kapcsolatban vagy azonos nemű párkapcsolatban élők - örökbefogadásának lehetőségét, csökkentve ezzel az örökbefogadók számát. A javaslatcsomag - az örökbefogadás aránytalan megnehezítésén túl - a transz- és interszex gyermekek jogait is tovább csorbítaná. (MTI) Sandu: Ki kell vonni az orosz katonákat Kijev. A Dnyeszter menti (oroszbarát) szakadár terület helyzete rendezésének keretében ki kell vonni az orosz békefenntartókat a régióból - jelentette ki tegnap Maia Sandu megválasztott moldovai elnök. „Ellenzem Moldova szövetségi állammá alakítását, és nem támogatom azokat a megoldásokat, amelyeket Igor Dodon (hivatalban lévő elnök) és pártja javasolt. Bár nem terjesztettek elő egyértelmű javaslatokat, beszéltek az ország foderalizálásáról. Biztos vagyok benne, hogy megtaláljuk a konfliktus megoldásának formátumát. Ennek magában kell foglalni az orosz katonák kivonását Moldova területéről. Mindig is ezt mondtuk és továbbra is ezt fogjuk mondani” - hangoztatta Sandu az Evropejszkaja Pravda című lap ukrán nyelvű kiadásának adott interjújában a Dnyeszter-mellék sorsát firtató kérdésre válaszolva. (MTI) Michel: Az Európai Tanács elfogadható megoldást keres Charles Michel és az uniós tagállamok vezetői a csütörtöki informális videókonferencia végén (TASR/AP-feivétei) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Varsó. A legtöbb uniós tagország elégedett az Európai Parlamenttel kötött, a jogállamisági mechanizmust is magába foglaló megállapodással, mivel azonban néhány tagállam nem támogatja azt, az Európai Tanács továbbra is mindenki számára elfogadható megoldást keres - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben. Michel az uniós tagállamok vezetőinek csütörtöki informális videókonferenciáját követően kiemelte, az Európai Unió hosszú távú költségvetése és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alap vonatkozásában az uniós tagállamoknak egységeseknek kell maradniuk. Emlékeztetett, az uniós tagállamok vezetői júliusi csúcstalálkozójukon megállapodásra jutottak úgy az uniós* költségvetést, mint a helyreállítási csomagot illetően. A vezetőknekmeg kell őrizniük a megállapodás egységét, a pénzügyi csomag ugyanis elengedhetetlen a gazdasági fellendüléshez, ezért amilyen hamar csak lehetséges, végre kell hajtani - mondta. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, Európa „sok, és nagyon súlyos helyzetet élt már át”, de mindig „megoldásokat talált a továbbjutásra”. A gazdaságmentő csomag minden elemét illető egyetértés elérése érdekében az európai intézmények vezetői a következő időszakban „nagyon intenzív” munkát folytatnak majd a „komoly akadályok” elhárítására - tette hozzá a bizottság elnöke. Angela Merkel, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Németország kancellárja, aki Berlinben kapcsolódott a videókonferenciához, közölte: Magyarország és Lengyelország egyértelműen kifejezték, hogy jelen formájában nem tudnak egyetérteni a jogállamisági feltételekkel, ezért fenntartják vétójukat az uniós költségvetés és a koronavírusjárvány által okozott károk helyreállítását célzó alappal összefüggésben. Véleménye szerint a német soros elnökség és az Európai Parlament közötti megállapodás jó és kiegyensúlyozott, azonban az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács a teljes egyetértés hiányában nem tudja javaslatait az uniós parlament elé terjeszteni. A magyar és a lengyel vétó „komoly problémát” jelent, amit minél előbb meg kell oldani - emelte ki. Hozzátette, fenyegetés helyett kemény közös munkára van szükség a patthelyzet feloldására, és a tagállamoknak folytatniuk kell a megbeszéléseket. Orbán: Akik most támadják Magyarországot, azok mind Soros által korrumpált politikusok Masszív sorosozással indította a tegnap reggelt Orbán Viktor a Kossuth rádióban. Budapest. Az uniós költségvetés megvétózásáról és a jogállamisági feltételekről szóló vitát Magyarország miniszterelnöke röviden úgy értékelte: „Hát Soros György fenyegeti Magyarországot meg Lengyelországot.” Később kibontotta, hogy ezzel Soros György publicisztikájára utalt, ami szerinte tele van fenyegetéssel és zsarolással. „Utasításokat ad tulajdonképpen a brüsszeli bürokratáknak, hogy most akkor mit kell tenni”- mondta Orbán. Egyébként Orbán szerint nem példátlan az unió esetében, hogy a költségvetési viták késhegyig mennek, és természetesnek tartja, hogy viták vannak, amiket rendezni kell. Szerinte akik arról beszélnek, hogy a magyar és a lengyel vétó fenyegetést jelent, mert a déli államok így nem kapják meg a pénzt a válságkezelésre, „azok az emberek, akiket Soros György fizet”. „Ma a világpolitika legkorruptabb embere, az Soros György. Ugye a korrupcióhoz két ember kell: aki a pénzt adja, meg aki elfogadja. És Soros György nagyon sok politikust fizet. Tehát ő az, aki leginkább korrumpálja az európai politikát. Akik most megszólalnak, és a Soros-féle mesterterv végrehajtásában vállalnak szerepet a megszólalásukkal, vagyis támadják, zsarolni akarják Magyarországot meg Lengyelországot, azok bizony mind Soros György által korrumpált politikusok” - foglalta össze a kormányfő, hogy szerinte hogy működik a világ. Azt is hasonló logika mentén értékelte, hogy a magyarokon és a lengyeleken kívül az összes többi ország megszavazta, hogy támogatási pénzek befagyasztásával is számon lehessen kérni a tagállamok kormányain ajogállamiság rombolását. A politikai vitáktól függetlenül minden tervbe vett fejlesztés meg fog valósulni, mert Magyarország stabil ország, és az uniótól függetlenül is fel tudott venni hitelt a pénzpiacokról - közölte továbbá. „Nem is akármekkora hitelt vettünk fel, nem is vagyok nagyon boldog” - tette hozzá. Ahhoz, hogy Magyarország egy politikai vitában jól szerepeljen, stabil gazdasági lábakra, pénzügyi tartalékra van szükség. Orbán szerint ezért is vett fel a kormány 2,5 milliárd euró hitelt (a felét tíz évre, a másik felét harminc évre). A miniszterelnök a felvett hitelt, amit 87 éves koráig törleszthet az ország, sikerként értékelte. (444 hu. Telex) A megismételt georgiai szavazatszámlálás csütörtökön megszületett eredménye megerősítette Joe Biden demokrata párti elnökjelölt győzelmét a hagyományosan republikánus többségű amerikai tagállamban. A kis szavazatszámkülönbség miatt követelhette Donald Trump elnök az újraszámlálást, amelyet azután november 11-én rendeltek el. Biden az új eredmény alapján is csak szűkén győzött, és Trump kérhet még egy újraszámlálást. (TASR/AP-feivétei) Lemondott az örmény védelmi miniszter Jereván. Davit Tonoján örmény védelmi miniszter benyújtotta lemondását, utódává egy korábbi védelmi minisztert, a kormányfő jelenlegi főtanácsadóját, Vagarsak Arutjunjánt fogják kinevezni - jelentette tegnap az örmény közszolgálati televízió saját forrásokra hivatkozva. Tonoján 2018 májusa óta töltötte be a védelmi miniszteri tisztséget az országban lezajlott belpolitikai változások nyomán. Korábban a rendkívüli helyzetek minisztériumát vezette, és védelmi miniszterhelyettes is volt. Nikol Pasinján örmény miniszterelnök kormányának távozását tüntetők ezrei követelték az elmúlt napokban, miután a kormányfő aláírta a hegyi-karabahi konfliktust lezáró tűzszüneti megállapodást. Az egyezmény jelentős területi engedményeket tett Azerbajdzsánnak a vitatott hovatartozású térségben, Örményországnak vissza kell szolgáltatnia a megszállt területek egy részét. (MTI)