Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-18 / 267. szám
www.ujszo.com I 2020. november 18. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Megérte? Ma nem ostoba elnyomó rendszer terjeszt ostoba hazugságokat Harmincegy éve volt a bársonyos forradalom, és ma sokan visszasírják a régi világot. Mi lett a reményekkel és a célokkal, mi siklott félre? Én csak a történelemkönyvekből ismerem a kommunista rezsimet, azok alapján pedig nehéz elképzelni, miért is szeretne bárki visszatérni azokba az időkbe. Akik erről ábrándoznak, általában az egyszerűbb életet, a kiszámíthatóságot, a biztos munkát, az erőskezű, megbízható vezetést hiányolják. Ezek mögött az érzések mögött persze elég sok hamis nosztalgia van, hiszen ha a kommunizmus tényleg olyan csodálatos rendszer lett volna, nem lázad fel ellene szinte egyidejűleg az egész keleti blokk. A kiszámíthatóság ára ugyanis a lehetőségek hiánya, az ordító korrupció és az elnyomás volt, ezt pedig nem lehet a végtelenségig tűrni. így hát az emberek felkeltek és az mondták, elég. Ma pedig, 31 évvel később sokan visszanéznek, és megkérdezik: megérte? A világ kinyílt, a lehetőségek száma szinte végtelen, de cserébe minden sokkal gyorsabb, bonyolultabb és stresszesebb. Az egyik oldalon ott a modem technológia minden olcsó és hozzáférhető csodája, a másikon a rohanás, az idegbaj és a kiszámíthatatlanság. Ha a politikai elitünket nézzük, azt látjuk, hogy a parlamentben ostoba, önimádó politikusok szidják egymást alpári módon, akik még a szánalmas kis diplomájukat is innen-onnan lopták össze (tisztelet a kivételnek). Nem valószínű, hogy ezen a téren rosszabbak lennének a kommunista pártelitnél, de megértem, ha e cirkusz láttán csalódottak azok, akik egykor a szabadságért küzdöttek. A napokban olvastam Szvetlána Alekszijevics Csernobili ima című könyvét, mely a katasztrófát túlélő kisemberek történeteit gyűjtötte össze. Nem könnyű, de lenyűgöző könyv, pontosan leírja azt az inkompetenciát, a hazugságok hálóját, a megfélemlítést és terrort, amellyel megpróbálták elleplezni a balesetet. A reaktorból már az építése során kispórolták, amit lehetett, ami pedig a lebontásból maradt, azt is szétlopták, a sugárfertőzött eszközöket olcsón eladták a Szovjetunió más részein. A politikusok zéró felelősséget vállaltak, visszatartották az információkat, és elhitették az emberekkel, hogy minden rendben, és a leikükön szárad milliók megbetegedése és halála. A felülről telj esztett hazugságok miatt senki nem tudott semmi biztosat, és egészen hihetetlen ostobaságok teijedtek az emberek között. Nem, egy ilyen rendszer senkinek nem hiányozhat. De árnyaljuk egy kicsit a képet, j óbbak vagyunk ennél ma? Az atomerőműveink talán már biztonságosabbak, de a koronavírusjárvány kapcsán láttuk: nekünk sikerült önerőből újratermelnünk azt a hoaxokból és hazugságokból álló dezinformációs hálót, amit egykor a kommunista pártvezetés teijesztett. Már elnyomó rezsim sem kell: az emberek önmaguk teijesztik az ostobaságokat, sokszor még nagyobb hévvel, mint egykor a pártkatonák. Ennek ellenére továbbra is azt állítom, hogy megérte. Mert lehet, hogy néha hülyeségeket csinálunk, hibázunk és tévedünk, de ezek a mi hibáink és döntéseink lesznek, nem más kényszeríti ránk őket. Kényelmetlen, mert nem mutogathatunk másokra, vállalni kell a felelősséget a tetteinkért. De sajnos ez része a felnőtté válásnak. (Cartoonizer) EMBEREK, ÉLETEMBEN ELŐSZÖR MEGYEK TÜNTETÉSRE! HÁT KÉPZELHETIK, MILYEN ROHADT NAGY BAJBAN VAGYOK! Már tavaly szeptemberben Olaszországban volt a koronavírus Újabb olasz tanulmány igazolja, hogy a koronavírus már múlt év szeptemberében jelen volt az országban, az eredményeket az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is megvizsgálja. A milánói Nemzeti Rákkutató Központ tudományos folyóiratában közzétett tanulmány szerint az egészséges emberek szervezetében jóval február előtt koronavírusantitestek alakultak ki. Olaszországban az első igazolt Covid-19- beteget február 21-én, a lombardiai Codogno kórházában azonosították. A kutatók utólag egy 2019 szeptembere és 2020 márciusa között tüdőrákszűrésbe bevont 959 egészséges önkéntes mintáit is megvizsgálták, és 11,6 százalékuknál megtalálták a koronavírus-antitesteket. A Sienai Egyetem szakemberei ezután további antitestvizsgálatokat végeztek és kiderült, hogy négy résztvevőnél az antitestek már 2019 októberének első hetében kialakultak, tehát még szeptemberben fertőződtek meg - közölte Giovanni Apolone, a tanulmány társszerzője. Ez azt jelenti, hogy az új koronavírus a lakosság körében hosszú ideje és alacsony halálozási aránnyal terjedhet, és nem azért, hogy gyengüljön és eltűnjön, hanem azért, hogy fellobbanjon. A WHO kapcsolatba lép a tanulmány szerzőivel, hogy további vizsgálatoknak vessék alá a mintákat és igazolják az eredményeket. Olasz kutatók tavasszal szennyvízmintákat vizsgálva az új koronavírus nyomaira bukkantak olyan mintákban, amelyeket 2019 decemberében Milánóban és Torinóban gyűjtöttek be szennyvíztisztítókból. Az eredmények szerint Milánóban és Torinóban 2019. december 18-án már biztosan jelen volt a vírus. Korábbi felbukkanását már márciusban feltételezték, és azóta több kutatással keresnek erre tudományos bizonyítékokat. (MTI) Akit a Passat szele megcsapott DUDÁSTAMÁS Hivatalosan is megerősítette a Volkswagen, hogy a Passat modell legújabb generációját a cégóriás dévényújfalui gyárában fogják gyártani. A gyár történetét ismerve úgy fogalmazhatunk: egy csaknem harmincéves kör zárul be, hiszen a Passat volt az első modeíl, amely 1992-ben legördült itt a gyártószalagról. Az azóta eltelt 28 évben nemcsak a világ változott nagyot, maga a dévényúj falui gyár is. A Volkswagen szlovákiai üzeme az évek során egy konténeralapú összeszerelő üzemből Szlovákia legnagyobb és legmodernebb ipari létesítményévé nőtte ki magát. A visszatérő Passat a hozzá csatolt Skoda Superb modellel együtt hosszú évekre bebiztosíthatja a dévényújfalui üzem jövőjét, ami egy évvel ezelőtt még korántsem tűnt annyira rózsásnak. 2019-ben ugyanis a hírek még az itteni gyártás leépítéséről és elbocsátásokról szóltak. A szlovákiai gyár nem került be a Volkswagen stratégiai terveibe az elektromobilitás terén, és a helyzet komolyságát jól illusztrálta, hogy Peter Pellegrini akkori kormányfő azonnal Wolfsburgba utazott, hogy ott a vállalat topmenedzsereivel tárgyaljon. Ekkor a tervek még arról szóltak, hogy a Passatot a Volkswagencsoport új, törökországi gyárában fogják gyártani. A német cég ugyanis szerette volna megerősíteni pozícióját a gyorsan növekvő törökországi piacon, és befektetési terveit is e célnak rendelte alá. Ekkor jött azonban a globális koronavírus-járvány, és alapjaiban rengette meg az autóipart is. A nagy bizonytalanságban a Volkswagen vezetői csökkenteni akarták a vállalkozói kockázatokat, és ejtették a törökországi gyár tervét. A cég számára ismeretlen terep helyett az új gyártósorok Dévényúj faluba kerülnek, mivel az itteni üzemmel a Volkswagen vezetői elégedettek. Alapjában véve Szlovákia sikere a szerencsének köszönhető, de ahogy a mondás fogalmaz - a szerencse nem más, mint felkészülten találkozni a lehetőséggel. A dévényújfalui gyártóüzem évtizedek óta bizonyítja megbízhatóságát, és az elmúlt években is teljesíteni tudta a termelékenység növelésével kapcsolatos feladatokat. Ennek az erőfeszítésnek a jutalma a mintegy egymilliárd eurós új befektetés. Szlovákia számára ez rendkívül jó hír, hiszen a Volkswagen itteni üzeme az ország legnagyobb munkáltatója, exportőre és adófizetője is. Az új fejlesztés 2000 további munkahelyet jelent, és legalább öt évre stabilizálja az üzem gyártási struktúráját. Ezenfelül a befektetést annak jeleként is értelmezhetjük, hogy Szlovákia még vonzóbb lett az autóipar számára: Vitázhatunk arról, hogy ez mennyire szerencsés dolog (úgymond egy lábon állni), de az elmúlt évtizedekben Szlovákia gazdasági fejlődését döntő mértékben erre az iparágra alapozta. Ezért most is igyekeznie kell a lehető legjobb kapcsolatokat ápolni az itt letelepedett autógyártókkal, amelyek ma a szlovák gazdaság gerincét alkotják, és amelyek segítségünkre lehetnek a sokat emlegetett tudásalapú gazdaság kiépítésében is. A legfontosabb feladat meggyőzni az autógyártókat arról, hogy Szlovákia nemcsak összeszerelő üzemnek alkalmas, hanem a kutatásfejlesztés helyszínének is. Ehhez viszont jelentősen javítani kell a kutatás támogatását, és komoly többletforrásokat fordítani az oktatási rendszer fejlesztésére. Csak így érhetjük el, hogy a Passatot a jövőben ne csak összeszereljük, hanem részt vegyünk a fejlesztésében is. FIGYELŐ Újjáópítós helyett vétó és válság Súlyos válságba sodorná az Európai Uniót (EU), ha ellehetetlenülne a közösség működésének finanszírozása - mondta a magyar és lengyel kormány vétójáról Manfred Weber, az Éurópai Néppárt (ÉPP) frakcióvezetője az ARD német közszolgálati televíziónak. A vétó a 2021 -ben kezdődő hétéves ciklusra szóló költségvetés és a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására hivatott, 750 milliárd eurós helyreállítási alap megfeneklését jelentené. „Ha Magyarország és Lengyelország komolyan képes blokkolni az Európai Unió teljes finanszírozását és a koronavírusválságból való kiemelkedést szolgáló szolidaritási elemet is, csupán azért, mert önző módon kizárólag saját érdekeit követi, akkor az EU súlyos válságba kerül” - mondta a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa. Az EP egyik alelnöke, Katarina Barley, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa hozzátette: „most bosszulja meg magát, hogy kesztyűs kézzel bánt a lengyel és a magyar kormánnyal az Európai Bizottság, az Európai Tanács, és mindenekelőtt a konzervatív pártcsalád, amelynek még mindig tagja Orbán Viktor Fidesze”. A Fidesz tavaly felfüggesztette párttagságát, mielőtt az ÉPP tette volna ezt meg a jogállamiság sorozatos megsértése miatt. „Aki a jogállamiság ellen van, az Európa ellen van” - ezt az üzenetet tette közzé Donald Tusk, az Európai Néppárt lengyel elnöke a vétó kapcsán, és nyilatkozatot vár valamennyi tagpárttól. „Világos álláspontot várok erről az ÉPP összes tagpártjától. Alapvető értékeink ellenzőit már senki sem védelmezheti többé” - írta Tusk, ezzel egyértelmű üzenetet küldve a pártcsaládbeli jövőjéről a Fidesznek. (mti, úsz, atv)
