Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-18 / 267. szám
2 I KÖZÉLET 2020. november 18.1 www.ujszo.com A bársonyos forradalomra emlékeztek A Tisztességes Szlovákiáért mozgalom tegnap délután Pozsonyban, Besztercebányán, Kassán, Losoncon és Késmárkon, valamint további városokban több ezer virágot helyezett el a köztereken. Ezzel emlékeztek az 1989-es eseményekre. „A virágok egyben a demokrácia és a szabadság törékenységére emlékeztetnek minket" - tették hozzá a mozgalom tagjai. (Facebook) CZÍMER GÁBOR Pozsony. Az 1989-es forradalom 31. évfordulója alkalmából az államfő az erőszakmentességet hangsúlyozta, a kormány tagjai pedig arra figyelmeztettek, a szélsőséges ideológiák hívei által bejelentett tüntetés a közbiztonságot veszélyezteti. Zuzana Caputová köztársasági elnök a dévényi Szabadság kapuja emlékműnél rótta le tiszteletét azok előtt, akik a pártállami, kommunista rezsim áldozataivá váltak. „Pont ezen a helyen érezni nagyon erősen, hogy a totalitárius rezsim, amely 1989-ben megbukott, erőszakos volt a polgáraival szemben, illetve sokukat meg is gyilkolta” - és hozzátette, a bársonyos forradalom idején a nyilvánosság pont ezért utasította el az erőszakot. Az államfő egyben arról is beszélt, hogy az ország legújabb kori történelmében az összes fontos változás erőszakmentesen történt. „Ehhez a hagyományhoz ma is tartanunk kell magunkat. Ha a közügyek megváltozását akarjuk elérni, vagy véleményt akarunk formálni, akkor csak kulturáltan és legfőképpen erőszakmentesen tegyük” - mondta az elnök. A parlament elnöke, Boris Kollár (Sme rodina) azt szeretné, ha november 17-e eseményeire folyamatosan emlékeznénk. Mindezt úgy, hogy a bársonyos forradalom gondolatait a mindennapjainkba is beépítjük, üzente beszédében a házelnök, amelyet a Szabadság kapujánál helyette Grendel Gábor (OEaNO), a parlament alelnöke olvasott fel. Kollár a közelmúltban súlyos autóbalesetet szenvedett. „A forradalom nem ért véget, mindannyiunkban tovább él” - idézte a miniszterelnök, Igor Matovic (OEaNO) a közösségi oldalán saját, egy évvel korábbi bejegyzését. A kormányfő az azóta lezajlott parlamenti választásra utalva arra emlékeztet, nagyon sok ember helyezte beléjük a bizalmát. Egyben rámutatott, nagyon nehéz időket élünk. „De minden jóra fordul, együtt sikerülni fog” - írta Matovic. Kormány és ellenzék A nemzeti ünnep alkalmával a védelmi miniszter Jaroslav Nad’ (OEaNO) a fűtballultrák, a szélsőjobboldali ESNS, valamint a Robert Fico vezette Smer által, a járvány miatt bevezetett gyülekezési tilalom ellenére megszervezett tüntetésre utalva arról beszélt, november 17-e a rendes emberek ünnepe, nem pedig a fasisztáké, a szélsőségeseké és a kommunistáké. „És végképp nem a maffiáé” - tette hozzá. Veronika Remisová, a kormányzó Za l’udí elnöke, miniszterelnökhelyettes szerint nem szabad hagyni, hogy a szabadságért és demokráciáért vívott harc napját elrabolják a náci és kommunista ideológia hívei. „Akik ellen a diákok 1939-ben és 1989-ben tüntettek” - tette hozzá azzal, hogy a szabadság szeretetét a tömegrendezvények helyett kifejezhetjük szolidaritás mindennapi gesztusaival is. Az SaS kormánypárt vezetője, egyben gazdasági miniszter Richard Sulik szerint a demokráciát nem elég csak ünnepelni, nap mint nap harcolni is kell-érte. „Semmi sem hullik az ölünkbe” - mondta. Peter Pellegrini, az ellenzéki Hlas elnöke a pozsonyi Sznf téren arról beszélt, szerinte a kormány ma politikai okokból tiltotta meg a gyülekezést, mert el akarja lehetetleníteni, hogy az emberek kifejezzék a véleményüket. „A bársonyos forradalom után 31 évvel újra az az érzésem van, hogy a sárba tiporják Szlovákia polgárainak szabadságát és a jogait” - mondta. Pellegrini ugyanakkor nem tervezi a gyülekezési tilalom megszegését, az évfordulón este gyertyagyújtással emlékezik. A magyar pártok A magyar pártok vezetői a közösségi oldalukon reagáltak az évfordulóra. Az MKP elnöke, Forró Krisztián rámutatott, 1989-ben egy rendszer bilincselő szorításából sikerült kitömi csendes, békés, összefogó erővel. „Ki hitte volna, hogy harminc évvel később egy láthatatlan ellenség, egy vírus miatt hiányoljuk majd a felhőtlen szabadságot. De hiszem, hogy most is sikerül kivívnunk” - írta a bejegyzésében. Sólymos László, a Híd elnöke még vasárnap tett közzé egy bejegyzést, amelyben azt írja, az 1989- es novemberi események kulcsfontosságúak voltak országunk életében, de felelőtlenség tömegrendezvényt szervezni és kitenni az embereket a koronavírus-fertőzés kockázatának. „Értem, hogy az emberek elégedetlenek és joguk van kinyilvánítani nemtetszésüket a kormány káoszos intézkedéseivel kapcsolatban. De nem így” - közölte. Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke azt üzente: „A fiatal generációnak is őriznie kell 89 értékeit, ám szembe kell néznünk azzal a ténnyel is, hogy az utóbbi 30 év egyik nagy vesztese a magyarság és a déli régiók, és ezen változtatni kell.” Pozsonyba érkezik a Passat és a Superb DEMECS PÉTER Többhetes találgatás után kiderült, mi lesz a Volkswagen (VW) konszern meghiúsult törökországi gyárának sorsa. A VW és a szlovák kormány képviselői a héten bejelentették, Pozsonyba költöztetik a VW Passat és a Skoda Superb gyártását, ez a szlovákiai gyárba tervezett egymilliárdos beruházás fele. Pozsony. A korábban megjelent hírek szerint a Volkswagen egyetlen óriási, egymilliárd eurós beruházást tervezett. Oliver Grimberg, a Volkswagen Slovakia igazgatótanácsának elnöke viszont a héten közölte, a konszern vezetése múlt pénteken hagyta jóvá, hogy az egymilliárd eurót több hullámban fogják elkölteni. Az első, körülbelül 500 milliós beruházás épp a Passat és a Superb gyártásával van összefüggésben. Az új modellek miatt nem kell új gyárcsamokokat felépíteni, a jelenleg működőkben fogják átszervezni a gyártást, s nagy valószínűséggel néhány, jelenleg itt gyártott modellt átköltöztetnek máshova, aminek következtében a pozsonyi Volkswagen a következő években is nagyjából évi négyszázezer autót fog gyártani. Ezzel együtt kétezer új munkahelyet fognak létrehozni, a Superb és a Passat gyártását 2023-ban kellene elkezdeni Pozsonyban. Jelenleg ezt a két modellt a németországi Emdenben és a csehországi Mladá Boleslavban gyártják. Grünberg arról tájékoztatott, hogy a Passat és a Superb belső égésű motorokkal és a plug-in hybrid meghajtással ellátott változatai készülnek majd Szlovákiában. A Volkswagen más gyáraiban a jövőben elsősorban az elektromobilok gyártására akarnak koncentrálni. A konszern csak néhány napja jelentette be, hogy az összesen 150 milliárd eurós fejlesztési tervének csaknem felét, 73 milliárd eurót szándékozik elkölteni tisztán elektromos és hibridmeghajtású járművek gyártására, valamint a gépjármüvek digitalizált technológiáinak fejlesztésére. Csak az elektromos meghajtású autók fejlesztésére fordítanak 35 milliárd eurót, amiből látni, hogy az 500 milliós pozsonyi beruházás a konszern számára csupán csepp a tengerben, s úgymond, elkerülhetetlen lépés ahhoz, hogy más gyárakban, ahol ennek köszönhetően felszabadul a kapacitás, teljes erőbevetéssel az alternatív meghajtású gépkocsik gyártására tudjanak koncentrálni. Eduard Heger (OEaNO) pénzügyminiszter nem akart egyértelmű választ adni arra a kérdésre, milyen támogatást ígért az állam a Volkswagennek a beruházásért. Jelezte csupán, hogy az egyeztetés több hónapon át tartott, s természetesen az egyik fo kérdés az volt, mire számíthat a gyártó az állam részéről. Meggyőződése, hogy a konszern egyebek mellett azért is döntött Szlovákia mellett, mert látja, „a szlovák kormánynak Szlovákiával és a vállalkozói környezettel is komoly tervei vannak”. A Volkswagen döntésében közrejátszhatott az is, hogy az ország elfogadta az úgynevezett kurzarbeit rendszerét, ami tulajdonképpen nem más, mint a csökkentett munkaidő. A fasiszta a kommunistával tüntetett Teszt nélkü Lényege, hogy ha egy cégnek nincs elég megbízása, akkor a rendelkezésre álló munkát az összes alkalmazott között osztják szét, akik természetesen csökkentett bért kapnak, ám a bér egy részéhez az állam is hozzájárul. A Volkswagen Németországban is épp a kurzarbeit segítségével próbálja átvészelni a koronavírusjárvány okozta nehéz időszakot, amely az autóipart is erősen sújtotta. Egyébként a Volkswagen 1991- ben érkezett Pozsonyba, s az első autó, amely kigördült a gyárcsamokból, épp Passat volt. A modell így közel harminc év után tér vissza ismét Szlovákiába. Legutóbb, idén ősszel a Skoda Karoq járgányát költöztették át Pozsonyba, ez lett a kilencedik, itt gyártott autó. A gyár jelenleg több mint 12 ezer embert foglalkoztat, ám közvetve, a beszállítói hálózaton keresztül, további tízezreket. ingázni Szélsőségesek hívták össze Pozsonyba azt a kormányellenes tüntetést, amelyen a járvány miatt kihirdetett gyülekezési tilalom ellenére több ezren vettek részt. Pozsony. A megmozdulás még röviddel lapzártánk előtt is zajlott, akkor a tömeg éppen a parlament épülete felé tartott. A korábban a Hodza téren Marian Kotleba, az ESNS vezetője, de a szélsőjobboldali párt több politikusa is szónokolt, de szót kapott a Szlovák Kommunista (Somogyi Tibor felvétele) Párt (KSS) elnöke, Jozef Hrdlicka és Ján Camogursky oroszbarát politikus is. A megmozduláson ugyancsak részt vett Robert Fico, az ellenzéki Smer elnöke. Minden a kormány távozását követelték. „Matovic a vírus!”- skandálta a tömeg. A demonstráció elején a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel, legalább egy rendőr és egy tüntető könnyebben megsérült. Az ESNS egyik parlamenti képviselőjét, Andrej Medveckyt, aki szemmel láthatóan megsérült, kiemelték a tömegből a rohamrendőrök. (czg) Pozsony. Roman Mikulec (OEaNO) belügyminiszter megerősítette, hogy az ingázóknak továbbra se lesz szükségük negatív koronavírustesztre ahhoz, hogy átlépjék az országhatárt, ugyanakkor hozzátette: „Számos technikai kérdés van, amelyben a szakértői konzíliumnak is állást kell foglalnia.” Marek Rrajcí (OEaNO) egészségügyi miniszter is értékelte a Közös felelősség (Spolocná zodpovednosf) akciót. „A járvány görbe megtört, de ha nem tartjuk be az előírásokat, visszaesés következhet be” -hangsúlyozta Krajcí. Ján Mikas országos tiszti főorvos arról beszélt, hogy a tömeges antigéntesztelés során talált pozitív tesztekkel rendelkező személyek esetében most elvégzik a kontaktuskutatást is. Hétfőn 7837 PCR-tesztet végeztek el, ezek közül 1326 lett pozitív, ami 16,9 százalékot jelent. A koronavírus miatt elhunytak száma hétfőn 31-gyei növekedett, összesen 557-en hunytak el koronavírus-fertőzésben. Jó hír, hogy a gyógyultak száma 2853- mal nőtt. (mr, hn, czg, TASR)
