Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-14 / 265. szám
PRESSZÓ ■ 2020. NOVEMBER 14. 12 KÖNYVRECENZIÓ Kalapács alá kerül... Bond pisztolya A néhai Sean Connery használta az első James Bond-filmben a pisztolyt, amely egy decemberi hollywoodi árverés fénypontja lesz. A félautomata Walther PP maroklőfegyver leütési ára elérheti a 150-200 ezer dollárt is - véli a december 6-i árverést szervező (Fotó: Shutterstock) Juliens Auctions. A képsor, amelyben az árverésre kerülő pisztolyt egy kisebb, PPK-modellel együtt használta a Dr. No című 1962-es kalandfilmben az október 31-én, 90 évesen elhunyt Oscar-díjas filmsztár, a 007-es széria egyik fő ikonikus jelenete. Ugyanez a pisztoly 2006-ban egyszer már árverésre került, akkor 106 ezer dollárért cserélt gazdát. Az emblematikus pisztolyon kívül mintegy 500 egyéb hollywoodi emléktárgyat bocsátanak áruba az aukción, köztük a sisakot, amelyet Tom Cruise viselt a Top Gun című filmben, valamint Michelle Obama egy ruháját, az elsőt, amely árverésre került a volt first ladytől. Churchill whiskys csendélete Elárverezik Winston Churchill egy festményét, amelyen kedvenc whiskyjét örökítette meg a néhai brit miniszterelnök. Az 1930-as években készült csendéleten egy palack bor, egy kancsó és két pohár társaságában látható egy üveg Johnnie Walker Black Label. A kép jól szimbolizálja Churchill rajongását az ital iránt, amelyet gyakran már a reggeli felkelés után fogyasztott, szódával - hangsúlyozza a Sotheby’s aukciósház közleménye. Keddtől lehet licitálni online a festményre, amelynek leütési ára elérheti a 250 ezer fontot az aukciósház becslése szerint. Churchill, a második világháborús brit miniszterelnök szabadidejében szívesen hódolt a festészetnek. Az árverésre kerülő képet a chartwelh családi birtokon festette az 1930-as években, és később William Averell Harriman amerikai üzletembernek ajándékozta, aki az 1940-es években Roosevelt amerikai elnök európai különmegbízottja volt. Nem ismeretes, hogy a háborús hős miniszterelnök, aki szívesen ajándékozta meg festménnyel barátait, tudott-e arról, hogy menye, Pamela - Randolph nevű fiának felesége - és Harriman akkoriban viszonyt folytatott egymással. A szerelmesek 1971-ben keltek egybe, Pamela Harriman 1997-es halála után pedig a festményt eladták amerikai gyűjtőknek. Churchill egy impresszionista stílusú tájképe, amely a chartwelh családi birtok aranyhalas tavát ábrázolja, a becsült ár kétszereséért, az alkotó esetében rekordot jelentő 1,8 millió fontért kelt el a Sotheby’s egy 2014-es árverésén. Fotók az űrkutatás „aranykorából" Az űrkutatás „aranykorából” származó fotókra, köztük a Hold felszínén álló Neil Armstrongot megörökítő ritka felvételre licitálhatnak az érdeklődők november 19-ig a Christie’s aukciósház online árverésén. A csaknem 2400 fotográfiát tartalmazó Voyage To Another World című gyűjtemény Victor Martin Malburet több évtizedes gyűjtőmunkájának eredménye. A kollekcióban legendás felvételek, valamint olyan képek is helyet kaptak, amelyeket annak idején nem hozott nyilvánosságra az amerikai űrkutatási hivatal (NASA). Az online aukció legizgalmasabb tétele egy Neil Armstrongot ábrázoló felvétel, amely az Apollo 11 1969-es misszióján készült, amikor az amerikai űrhajós első emberként a Hold felszínére lépett. James Hyslop, a Christie’s londoni fiókjának vezető munkatársa szerint a NASA által akkoriban közzétett állóképek egyikén sem szerepelt Armstrong, az ő feladata volt ugyanis, hogy fotózzon, ám azóta róla is előkerült egy felvétel. A küldetés végén Buzz Aldrin csinált egy gyors fotót Armstrongról, ám ez végül a feledés homályába merült a misszió sikere miatt. A felvételt csak az 1980-as években fedezték fel újra. A kép várhatóan 30 ezer fontért cserél gazdát. A tételek között szerepel egy Aldrinról készült különleges fotó is, amelyet az űrhajós saját magáról készített egy 1965-ös Gemini XII küldetés során. (A felvételen Edward White 1965. június 23-i űrsétáján) (MTI) (Fotó: Christie's) A ránk nehezedő külső és belső megfelelési kényszer terhe alatt időnként azt érezzük: már-már összeroppanunk. Az élet különféle területein annyira igyekszünk „jók lenni” - végül valahogy mindig ugyanazokat a kudarcköröket fittjük le. S ha sikerül is valahogy kiszabadulnunk ebből a kutyaszorítóból, egyszer csak szembesülünk a nagy kérdéssel: ha nem mindig mások elvárásai szerint élnék, akkor ki is lennék valójában? Almási Kitti szakmai eszmefuttatása alapján sokszor már megszületésünk előtt különféle elvárásoknak vagyunk kitéve. A leendő szülők néha egészen pontosan meg tudják mondani, milyen legyen a gyerek, milyen tulajdonságokkal és készségekkel rendelkezzen, mi legyen majd a szakmája, milyen (sokszor a szülők által meg nem valósított és rávetített) vágyak teljesüljenek életében. A kis kötet magával ragadó olvasmány. Nehéz letenni. Szakmai tudáshátterével, tartalmi komplexitásával s - ami a népszerűsítő és önfejlesztést elősegítő könyvek esetében legalább ilyen fontos - a jól ismert, közérthető és elragadó, olykor humoros stílusával Almási Kitti minden olvasóját meg tudja szólítani, akit egy kicsit is érdekel az önismeret, az emberi lélek, a pszichológia. A könnyedebb olvasmányokat igénylők számára is érthető tartalom, vékony könyvecske, a kérdéskörben mélyebben elmerülni vágyók számára pedig a téma sokrétű feldolgozását, valamint értékes további forrásanyagot is kínáló olvasmány. „Tömegek vannak meggyőződve arról, hogy ők tudják jobban, másoknak hogyan kellene élniük és gondolkodniuk, és akit csak lehet, igyekeznek is az általuk kívánt irányba taszigálni. Ettől pedig sokan nagyon rosszul étzik magukat a családjukban, a párkapcsolatukban, a munkahelyükön, a társadalomban - és a virtuális világban is, ahol, mint egy hajdani faluban az öregasszonyok, ismerősök és idegenek kommentálják, minősítgetik egymás lépését. Mintha az lenne a feladatunk az életben, hogy mindenki igényeit kiszolgáljuk, tekintet nélkül arra, hogy belőlünk mi fakad vagy nekünk mi esne jól” - a könyv előszavához hasonlóan a szerző a továbbiakban is saját praxisából, csoportterápiáiból merít konkrét példákat. Ezek segítenek a felismeréshez, kit milyen elvárások milyen irányba sodorhatnak az önazonosságtól a megfelelés felé. A tudatos és tudattalan elvárások fejezetben életünk legkorábbi kapcsolatrendszereivel indít, és azt fejtegeti, milyen hatást gyakorolnak ránk szüléink és környezetünk elvárásai, a „gátló parancsok” és a „szülői engedélyek”. Nem ragad le azonban a gyermekkorban, hanem felnőtt „kényszereinkről” is lerántja a leplet. Sokatmondó a „Társkeresés - Mit kell tennünk, hogy kelljünk?” fejezetcím. Csalódni fog a kétségbeesett társkereső, ha a szerzőtől ezen a ponton amerikai önfejlesztő könyvekhez hasonlóan „10 hasznos tanácsot” vár, hogyan váljon még vonzóbbá és kívánatosabbá a szerencsétlen „vadász”, milyen verbális vagy nem verbális trükkökkel manipulálja a kiszemelt partnert. Almási Kitti sokkal egyszerűbb trükköt kínál, mint www.ujszo.com ALMÁSI KITTI KI VAGY TE? ELVÁRÁSOK SZORÍTÁSÁBAN MEGFELELÉS VAGY ÖNAZONOSSÁG? 2 (Fotó: lira.hu) KI vagy TE? Tisztelettel kérdezem azoktól, akik úgy élték le az életüket, hogy „mit szól majd a falu népe”, hogy végül mit szólott? Almási Kitti, napjaink egyik legismertebb és legnépszerűbb klinikai szakpszichológusa bizonyára venné a lapot, miért éppen ezzel az internetes mémmel hozom összefüggésbe legújabb könyvét. A „KI vagy TE? Elvárások szorításában” című kis kötet rendkívül tartalmas és emellett könnyed stílusa önreflexióra sarkall minket. Lehetőséget ad arra, hogy szakmai útmutatása mellett eldönthessük: a megfelelés vagy az önazonosság útját választjuk. az a számos szerep és álarc, amely mögül lesben állva várja zsákmányát a gyengébb nem vagy épp a teremtés koronája. Mégpedig az önazonosságot. Rámutat a „csajozási tanácsadók” manipulativ módszerei, az első randi, az első szex, az összehasonlítgatás, arrogancia, félelmek, pénz, párhuzamos viszonyok, aláadott elvárások, fontossági kérdések és sok-sok egyéb jelenség veszélyére... Mindez annak fényében történik, hogy milyen vélt vagy valós elvárásaink vannak magunkkal és másokkal szemben, s ezek hogyan torzítják önazonosságunkat. Természetesen a felismerést követő hogyan továbbról az olvasó maga dönt. Izeire szedi tehát a párkapcsolati elvárások témáját. A frappáns „Előre megálmodott főszerep: az igazi” cím azonnal megadja a következő fejezet alaphangját. Az elvárásokat a JOHARI-ablakon modellezi, miképp hatnak rejtett vagy nyílt elvárásaink a (leendő) partnerre, illetve önmagunkra. De ugyancsak rámutat olyan, társadalmunkon eluralkodó társadalmi torzulásokra, mint az egyoldalú elvárások - a nárcisztikus egyéniség, az önbecsülés forrásaként remélt párkapcsolat, a külvilág elvárásai. Almási Kitti nyíltan, tudományos kutatásokra, valamint saját egyéni és csoportterápiás tapasztalataira hivatkozva egész fejezetet szentel a szex és a teljesítménykényszer kapcsolódásának. Az olvasó kicsit elidőzhet a pornóról és a megjátszott orgazmusokról szóló alfejezeteknél, képzeletét bizonyára magával ragadják a köntörfalazástól mentes megállapítások, milyen hatással vannak ezek a jelenségek a férfiakra és a nőkre, rámutat a pornó és a Viagra együttes kihatására a két nem magával és a másikkal szembeni elvárásain alapuló viselkedésére. Az elfelejtett tapintat és a „Me too” részek plusz adalékot nyújtanak ahhoz, hogy megértsük társadalmunk aktuális „lelkiállapotát”, eljut-e a felismerésig, hogy lehetne, illetve hogyan lehetne másképp. Külön fejezetben foglalkozik ugyancsak aktuális, akár társadalmi kérdésekkel, tabukkal, elvárásokkal: a rejtett életünk, a homoszexualitás, a szex, a szülőség, a rasszizmus és az abortusz kérdéseit nem a politikai korrektség irányából közelíti meg, hanem a könyv címéhez és tartalmához méltón: önazonosan, szakemberként. Ugyanakkor számos izgalmas aha-élményt nyújt a közösségi média (vagy inkább: a mögötte megbújó egyének viselkedésének) boncolgatása. A Big Data kimutatásai alapján megírt amerikai bestseller, a „Mindenki hazudik” című könyvre hivatkozva számos érdekfeszítő kutatási eredményt idéz, s ezek alapján állapítja meg, hogy ha valaki személyiségét az ember meg akarja ismerni, arra annak Facebook (vagy Instagram) profilja a legkevésbé sem alkalmas, inkább a Google keresőjét lenne érdemes kielemezni. Hasznos szakirodalom mellett behatóbban foglalkozik a Berne-féle tranzakcióanalízisen alapuló emberi játszmákkal, közérthetően és visszafogott humorral tárja fel az emberi lélek kutatásainak legújabb eredményeit adatokra, empirikus tapasztalataira, valamint releváns szakirodalomra hivatkozva. Aktuális kór- vagy korrajzát az „Érzelmileg éretlen társadalom” fejezetben immár más aspektusból közelíti meg: szembesülünk a felelősséghárítás, a nevelési szakértők, a „dolgozz 0-24, lehetőleg ingyen!” jelenség, a gyászfeldolgozás, na meg az „Alid az ütéseket!” problémáival és kihívásaival. A könyvet a „Szabadulás a ketrecből” fejezet zárja, amelynek alcímei is a továbblépés lehetőségeit és kihívásait jelzik: a fejlődés útja, vissza a testünkbe, a szülői béklyó, nemet mondani, elveszve egy méltatlan kapcsolatban. Almási Kitti könyvében nincs zárszó, nincs összefoglaló vagy szájbarágós következtetés, hogyan kerüljünk ki az elvárások szorításából. A megfelelés vagy önazonosság kereszteződésében mindenki saját belátása szerint léphet tovább. Ehhez ő segít felfedezni a fényt az alagút végén - elsősorban önmagunkban. N. Varagya Szilvia
