Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)

2020-11-13 / 264. szám

2] r KOZELET 2020. november 13. I www.ujszo.com így terjed a dezinformáció a Facebookon A Facebook az abszolút domináló közösségi oldal, más platform még csak konkurálni sem igen tud a kék gigásznak (TASR-feivétei) FINTAMÁRK Pozsony. Három ország, három eltérő közösségi médiás ökoszisztéma - egy azonban ugyanaz. A magyar, a szlovák és a cseh közösségi informá­ciós teret is erősen befolyá­solják a külföldi, elsősorban orosz dezinformációs csator­nák. A Globsec biztonságpoli­tikai agytröszt vizualizációk segítségével próbálta felderí­teni ezen terek állapotát, ás az információk útját. Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon is a Facebook az abszolút domináló közösségi oldal, más platform még csak konkurálni sem igen tud a kék gigásznak. A Globsec kutatója, Miroslava Sa­wiris kollégáival azt próbálta egy­fajta virtuális térképre rakni, tulaj­donképpen milyen utakon jutnak be a különböző álhírek, dezinformá­­ciók a közösségi információs te­rekbe, milyen csomópontok ala­kulnak ki ezek mentén, és a tér mekkora hányadát teszik ki ezek az oldalak vagy csoportok az egyes országokban. Három tér A három közösségi médiás tér között alapvető különbségek van­nak, mondja Sawiris. A cseh Face­book meglehetősen integrált, a po­larizáció egyáltalán nem olyan éles, mint a másik végletet jelentő Ma­gyarországon, ahol a közösségi médiában zajló társadalmi diskur­zus abszolút tükrözi az ország meg­osztottságát is - az egyes ideológiai csoportok itt élesen elkülönülnek egymástól, és a kommunikáció és információáramlás is jóval limitál­­tabb, mint Csehországban. A szlo­vákiai tér a kettő egyvelege: van­nak nagyon éles, láthatóan elkülö­nülő profillal rendelkező oldalak, de többségében olyan oldalakból, csomópontokból áll, melyek na­gyon integráltak - ez azt jelenti, hogy ezen csoportok és csomópon­tok közösségei között folyik kom­munikáció, folyamatosan reagál­nak egymásra, és arra, hogy mit publikálnak az egyes oldalak. Ez megváltoztatja a közösségi diskur­zust is, hiszen az egyes „vélemény­buborékok” egyáltalán nem átj ár­hatatlanok. Szócsövek A kutatás az idei tavaszi állapotot vette górcső alá. A szlovák Facebook-tér jellemzője, hogy a központjában is vannak nagyon be­folyásos dezinformációs médiu­mok és oldalak - ezek általában a már „hagyományossá” vált cseh és szlovák „alternatív” hírforrások, melyek azonban egyáltalán nem töltik ki a teret. A kapcsolatkuta­tásból ugyanakkor kiderül: ezek az oldalak meglehetősen közel állnak bizonyos politikai szereplőkhöz, vagy egyes pártok régiós oldalai­hoz -jellemzően az ESNS, az SNS és a Smer kommunikációs csator­náihoz, vagy kommunikátoraihoz. Ezen pártok régiós oldalai és egyes politikusai tehát felerősítik ezen al­ternatív hírforrások hangját, és nem csak hogy terjesztik a káros narra­­tívákat, de csatornát is nyitnak a kommunikációs tér központjába az összeesküvés-elméleteknek, me­lyek az esetek nagy többségében Kreml-közeli, a kommunikációs tér perifériáján mozgó forrásokból származnak. Az információk útja Sawiris további két olyan fontos csatornát említ, melyek relevánsak és befolyásosak a közösségi tér és a közbeszéd szempontjából. Az egyik a szintén a periférián található orosz, hivatalos képviselet oldaláról indul. Maga az oldal nem kommunikál túl élénken a közösségi tér többi sze­replőjével, ám az itt felbukkanó nar­­ratívákat átveszik különböző kis oroszbarát, militarista csoportok. Ezekből pedig az információk, posztók, kampányok, videók és ha­sonlók átkerülnek a nagy oroszba­rát, Ukrajna-ellenes csoportokba, melyek már a viszonylag nép­szerűbbek közé tartoznak, és merí­tenek belőlük a jelentős, dezinfor­mációs médiumok is. Azt, hogy az információ terjedése mögött meny­nyire látható az előre felrajzolt szán­dék, vagy irányítottság, nehéz meg­állapítani. A Facebook ugyanis a szakember szerint ebből a szem­pontból nagyon nehezen monito­rozható, sokkal nehezebben, mint a Twitter - hiszen azon minden profil nyilvános, a Facebook pedig hem­zseg a nem nyilvános csoportoktól, oldalaktól, profiloktól. Sawiris hoz­záteszi: a szlovák dezinformációs ökoszisztéma meglehetősen fejlett, és nem is igazán van szükség az irá­nyított kampányokra, a tartalom ugyanis organikusan terjed. Amerikai hatás A másik csatorna, melyet Sawiri­­sék feltártak, az amerikai dezinfor­mációs szcéna hatása. Innen például bőségesen merít a Chemtrails Slo­vensko nevű, csaknem 30 ezer ked­velővel rendelkező Facebook-oldal, és meglepő erőforrásokkal bír. Volt rá példa, hogy megjelent itt egy vi­szonylag igényesen leszinkronizált videó Alex Jonestól, az amerikai jobboldali konspirációs szcéna pá­pájától, és kiemelkedően magas né­zettséget értek el vele, 13 ezren osz­tották meg, ami szlovákiai viszony­latban hatalmas szám. A kérdéses videó egyébként egyenesen Jones oldaláról származott - a Google és más, nagyobb platformok letiltották, olyan mennyiségű dezinformációt és veszélyes összeesküvés-elméletet tartalmazott. Sawiris lapunknak megjegyezte, ez a típusú tartalom például kifejezetten gyorsan teljed a szlovák közösségi médiás térben. Ahol a terek összeérnek Sawiris felhívja a figyelmet arra is, hogy a három ország közösségi terei összeérnek, és a dezinformációs, problematikus tartalmat megosztó csoportoknál források és kommuni­káció szempontjából is van átfedés. Ez a cseh és a szlovák térnél külö­nösen megfigyelhető, hiszen itt nem kell számolni a nyelvi akadállyal - itt az oldalak és csomópontok 16 szá­zaléka fejt ki hatást mindkét térben. Ez természetesen újabb álhírcsator­nákat is nyit. A Spumik.cz nevű, a cseh dezinformációs mainstreambe tartozó oldalnak például nincs is szüksége szlovákiai mutációra, hi­szen komoly hatással van a szlovák közegre cseh nyelven is. Ám mintegy 10 százalékban ösz­­szeér a magyar és a szlovák közös­ségi tér is - elsősorban a szlovákiai magyaroknak köszönhetően, akik a magyar médiából is tájékozódnak, és érdeklődnek a magyar közügyek iránt. Ennek köszönhetően például a Fidesz, a magyar kormányközeli ol­dalak és Orbán Viktor oldala is fel­bukkan a szlovák közösségi médiás térben-természetesen azonban nem olyan jelentősen, mint Magyaror­szágon, ahol a kutatás szerint na­gyon domináns teret foglalnak el a tér középpontjában. A já wány ellenére tovább nőnek az árak RÖVIDEN 3 kekszért 15 éves börtönbüntetés? Pozsony. 10-től 15 évig terjedő szabadságvesztés fenyegeti egy poprádi férfit, akit Pozsonyban lopáson értek. Az illető három kekszet lopott el egy élelmiszer­­boltból. Azért számíthat ilyen magas büntetésre, mivel már má­sodszor érték lopáson, ráadásul bűntettét veszélyhelyzet idején követte el. (TASR) Richard Sulik Duhajban üdül Pozsony. Az Egyesült Arab Emirátusokból jelentkezett be tegnap az Expres rádió vitaműsorába Richard Sulik (SaS) gazdasági miniszter. Azt állítja, Duhajba szolgálatilag utazott, a helyi gazdasági miniszterrel tár­gyalt, de mivel jelenleg nehezebb repülővel hazautazni, úgy döntött, meghosszabbítja az útját, s még néhány napig ott marad. „Egy miniszternek is pihennie kell” - mondta Sulik, aki ismét bírálja a kormányt és a miniszterelnököt a járványellenes intézkedések mi­att. A gazdasági miniszter szerint azokban a járásokban, ahol ala­csony a fertőzöttek száma, jelen­tősen enyhíteni kellene az intéz­kedéseket. Igor Matovic kor­mányfőtől vasárnapig kapott ul­timátumot arra, hogy előrukkol­jon egy olyan megoldással, melynek köszönhetően a kinyitott éttermek, mozik vagy színházak ellenére sem fog emelkedni a fer­tőzöttek száma. (dp) Jövőre olcsóbb lesz az áramszolgáltatás Pozsony. A jövő év elejétől a la­kossági áramszolgáltatás díjsza­bása is csökken - adta hírül az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) elnöke, Andrej Juris, aki szerint fogyasztói kategóriától függően 4 és 9 százalékkal csökken a vil­lanyár. „A hivatalunknak a lehető legnagyobb mértékben sikerült beépíteni az új díjszabásba a vi­lágpiaci árak idei csökkenését”­­tette hozzá Juris. Hogy pontosan mekkora összeget is fizetnek majd a szlovákiai családok janu­ártól, azt azonban még nem lehet tudni, az energiaszolgáltatóknak fizetett összegnek ugyanis csu­pán egy részét teszi ki a villany­áram díja. A fogyasztónak az energiaátvitellel kapcsolatos dí­jakat is meg kell fizetnie, nem beszélve az állam által kiszabott legkülönfélébb energiaipari dí­jakról, így például a megújuló energiaforrások állami dotációját és a veszteséges szénbányák üzemeltetését is a fogyasztókkal fizetteti meg az állam. Radoslav Igaz, az ÚRSO szóvivője szerint ezekről az elkövetkező hetekben döntenek. (TASR) MOLNÁR IVÁN Négy hónapnyi csökkenést követően októberben mór újra drágult az élelmiszer, az egy évvel korábbihoz képest azonban egy sor további termék és szolgáltatás ára is megugrott. Mi várható az elkövetkező időszakban? Pozsony. Ha csak elenyésző ütemben is, de a júniustól szeptem­berig tartó időszakban folyamatosan csökkent az élelmiszerek ára, októ­berben azonban ennek is búcsút int­hettünk, amikor az előző hónaphoz képest már 0,3 százalékos drágulást mértek - derül ki a Statisztikai Hi­vatal legfrissebb felméréséből. Eszerint az elmúlt hónapban a zöld­ségek esetében mérték a legnagyobb drágulást, ezek ára csaknem 5 szá­zalékkal nőtt az előző hónapoz ké­pest, többet fizettünk azonban a ke­nyérért is, míg a gyümölcs, a hús és a tejtermékek ára enyhén csökkent. Elsősorban az élelmiszerek drágu­lása miatt - hét hónapnyi csökkenést követően - 1,6 százalékra nőtt az éves infláció üteme is. Eves összehasonlításban a leg­nagyobb árugrást a koronavírus­­járvány által leginkább sújtott ága­zatokban mérték. A Statisztikai Hi­vatal adatai szerint az éttermek és kávézók szolgáltatásainak az ára októberben több mint 5 százalék­kal, a szállodáké pedig 2 százalék­kal haladta meg az egy évvel ko­rábbit. Több mint 7 százalékkal drágultak a kozmetikai és fodrász­szalonok is. Nőttek a rezsiköltsé­gek, és többet fizettünk az egész­ségügyi szolgáltatásokért - a fog­orvosok például majd 5 százalékkal vitték fel az áraikat - valamint az oktatásért is. Az árak csupán a köz­lekedésben csökkentek, ami első­sorban az üzemanyagárak 13 szá­zalékos visszaesésével magyaráz­ható. Hogyan alakulnak az árak az előt­tünk álló hónapokban? „Várakozá­saink szerint a drágulás üteme az el­következő hónapokban is 1-2% kö­zött mozog majd. Ami biztos, hogy az árak csökkenésére most nem szá­míthatunk. Sok függ persze attól, hogy milyen újabb megszorítások várnak ránk a koronavírus-járvány miatt” - nyilatkozta Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője.

Next

/
Thumbnails
Contents