Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-12 / 263. szám
MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 8 I 2020. november 12.1 www.ujszo.com Osztrák fellépés a terroristákkal Biden csúcsvezetőkkel egyeztet, Trumpé Alaszka Bécs. Az osztrák kormány preventív jellegű fogva tartást tervez alkalmazni azoknak a terrorizmussal megvádolt személyeknek az esetében, akik nem adják fel szélsőséges nézeteiket - jelentette be Sebastian Kurz kancellár. „Ha a mentális problémákkal küzdő bűnelkövetőket egy életre bezárhatják, ha veszélyt jelentenek, akkor a veszélyt jelentő terroristákat is élethosszig bezárva lehet tartani” — mondta Kurz több mint egy héttel a négy halálos áldozatot követelő bécsi merénylet után. A terrorizmus szempontjából kockázatot jelentő egykori elítélteknek elektronikus nyomkövetőt kell hordaniuk - olvasható a szövegezésre váró jogszabály tervezetben. Emellett létrehoznának egy központi jegyzéket, amelybe minden imámnak regisztráltatnia kellene magát, valamint egyszerűsítenék a „politikai iszlám” elleni fellépést is. Sebastian Kurz leszögezte: az intézkedéscsomag nem az országban élő mintegy 700 ezer muszlint ellen irányul, hanem csak a szélsőségesek ellen. Werner Kogler alkancellár pedig rámutatott, hogy a tervezett új törvények a „terror minden formájára” vonatkoznak, ide értve a neonácikat is. (MTI) RÖVIDEN Pekingi tisztogatás Hongkongban Hongkong. Hongkong összes ellenzéki törvényhozója lemond a posztjáról egy Pekingben született új határozat miatt, amely nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva lehetővé teszi a helyi hatóságoknak képviselők közvetlen kizárását. Wu Chiwai, a hongkongi Demokrata Párt elnöke az után jelentette be az ellenzéki politikusok közös lépését, hogy szerdán, percekkel a Pekingben elfogadott határozat kihirdetését követően négy ellenzéki képviselőt azonnali hatállyal kizártak a hongkongi törvényhozásból. Még hétfőn 19 ellenzéki törvényhozó közölte, hogy amennyiben bármelyiküket eltávolítják, mindannyian lemondanak tisztségükről. (MTI) Változtatni kell a tüntetések módján Minszk. Változtatni kell a fehéroroszországi kormányellenes tüntetések lefolytatásának taktikáján -jelentette be Szyjatlana Chinaouszkaja, a Litvániába menekült fehérorosz ellenzéki vezető. „Lehet, hogy megváltozik az általános kép, kevesebb tüntető lesz, mert az embereket már a gyűlésekre menet őrizetbe veszik, nem engedik gyülekezni. Taktikát kell változtatnunk, hogy ne hagyjuk cserben az embereket” - hangsúlyozta Chinaouszkaja. „Közzétesszük a munka eredményét, de a terv ugyanaz: a küzdelem és a rezsim elleni nyomásgyakorlás folytatása. A vasárnapi megmozdulások, a diákok, az egészségügyi dolgozók, a nyugdíjasok tüntetései folytatódni fognak” - hangoztatta. (MTI) Ugyan Donald Trump elnök nyert Alaszkában, azonban a 3 elektor nem elóg a fordulathoz. A néhai John McCain republikánus szenátor özvegye is csatlakozik Joe Biden csapatához. Washington. „Az Egyesült Államok visszatér a világpolitikába” - jelentette ki Joe Biden megválasztott demokrata elnök. Biden bizakodónak mondta magát, hogy helyre tudja állítani az országa iránti, szerinte elveszített „tiszteletet”. Kiemelte, hogy eddig már a világ hat vezető politikusával folytatott megbeszélést telefonon. Biden elmondta, telefonon egyeztetett Emmanuel Macron francia államfővel, és megerősítette neki, hogy szeretné „újra dinamizálni a kétoldalú és a transzatlanti kapcsolatokat”, mégpedig a NATO és az Európai Unió révén. Biden mindazonáltal kifejtette: „zavarba ejtőnek” tartja, hogy Donald Trump még nem ismerte el a vereségét, de szerinte ennek nincs különösebb hatása a hatalomátadás folyamatára. Cindy McCain, a néhai John McCain republikánus szenátor özvegye is csatlakozik ahhoz a tanácsadó csapathoz, amely segíti majd az elnöki hivatal átvételére készülő, demokrata párti Joe B ident az átmeneti időszakban. John McCain volt a demokrata párti Barack Obama ellenfele a 2008-as elnökválasztáson. A 2018-ban elhunyt McCain özvegye szeptemberben az elnökválasztási kampányban nyíltan Bident támogatta Trump elnökkel szemben, arra hivatkozva, hogy szerinte csak a Demokrata Párt jelöltje állna ki az amerikai értékek mellett. Joe Biden demokrata jelölt megnyerte a 2020-as amerikai elnökválasztást, eddig 279 elektort húzott be, de még mindig nem dőlt el a verseny Észak-Karolinában, Arizonában, a 3 elektort adó Alaszkát viszont Trump Falevelek az amerikai törvényhozás épülete előtt. Egy héttel a választás után sincs végeredmény. (tasr/ap) nyerte el. Georgiában Biden nyert, de itt a szavazatokat újra fogják számlálni, de az egyre növekvő, már 14 ezres előnye miatt aligha várható, hogy megfordul az állam. Közben Trump még mindig nem ismerte el a vereséget. Ha Biden behúzza Georgiát, Trump Arizonát, akkor Bidennek295, Trumpnak243 elektora lesz. Az ukrán rendőrség lezárta a Joe Biden ellen Viktor Sokin volt ukrán főügyész kezdeményezésére indított büntetőeljárását. Az Ukrinform hírügynökség az ukrán főügyészségtől származó forrásra hivatkozva közölte az értesülést. Sokin 2015 februárjától 2016 áprilisáig volt Ukrajna főügyésze. Petro Porosenko akkori ukrán elnök váltatta le arra hivatkozva, hogy túl kevés eredményt tudott felmutatni a korrupció elleni küzdelem terén. Sokin meggyőződése viszont az, hogy éppen a Burisma vállalat ellen indított vizsgálatai miatt távolították el hivatalából. A Burisma az a magántulajdonú ukrán gázvállalat, amelynek igazgatótanácsi tagja volt akkor még Joe Biden fia, Hunter. Sokin azzal vádolta Bident, hogy az ő nyomására váltották le a főügyészi posztról. (MTI, Portf, TASR) Éjnek idején rakja aknáit a Fidesz ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A magyar parlamentnek kedden éjfél előtt benyújtott kormánytervezet szerint durván módosítják az országos lista állítására vonatkozó szabályokat. A kormány a kamupártokra hivatkozik, ám ezzel az ellenzék életét is nehezebbé teszik. Rendkívüli felhatalmazással a zsebében a kabinet hirtelen benyújtotta az Alaptörvény 9. módosítását, amivel bebetonozzák az alapítványokat, és korlátozzák az örökbefogadást. Belenyúl a kormány a választási törvénybe, az eddigi legalább 27 helyett 50 egyéni választókerületben kell jelöltet állítania egy pártnak ahhoz, hogy az országgyűlési választáson országos listát állíthasson. Az nem változott, hogy legalább 9 megyében és a fővárosban kell ezt a legalább 50 jelöltet indítaniuk. A kormány a javaslat indoklásában azzal érvel, a kampányfinanszírozással kapcsolatos visszaélések visszaszorítása érdekében kell módosítani a törvényt. Azzal, hogy 50 jelöltet írnak elő, a kormány szerint biztosított lesz, hogy csak „valós társadalmi támogatottságú pártok” állíthassanak országos a listát, tehát fellépnek azok ellen, akik csak az állami támogatás megszerzése miatt indulnak a választáson. Bár a kormány a kamupártokra hivatkozik, a módosítás az ellenzék listaállítási terveit is korlátozhatja. Csapda az ellenzéknek Az ellenzék a 2022-es országgyűlési választáson mind a 106 egyéni választókerületben egy közös jelöltet indítana a Fidesz ellen, azonban abban nem voltak egységesek, hogy egy közös vagy két listát állítsanak. Ez a jelenlegi szabályok alapján nyitott kérdés volt, azonban az, hogy a választókerületek csaknem felében előírják a jelöltállítást, a két listán indulást nehézzé teszi. A Political Capital civil szervezet szerint a járvány időszakban, az éjszaka közepén, minden előzetes egyeztetést nélkülözve benyújtott módosítás ténye jól jelzi, hogy a Fidesz ha szükségét érzi, bármikor belenyúlhat a választási játékszabályokba. Ezzel a húzással még inkább abba az irányba terelik az ellenzéket, hogy egy közös listán induljanak, abban bízva, Gyurcsány Ferenc taszító ereje tömegeket tart távol majd a szavazástól. Közpénzből magánpénz A rendkívüli felhatalmazás birtokában a kormány benyújtotta az Alaptörvény 9. módosítását is, amelyben rögzítik, hogy „az anya nő, az apa férfi”, bebetonozza az alapítványokat azzal a mondattal, hogy „a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik”, illetve a jelenleginél is átláthatatlanabbá teheti az állami költések megismerését azzal, hogy „közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése”. Az utóbbival kétharmados törvénnyel betonoznák be a vagyonkezelő alapítványokat: ilyenekbe szerveztek ki egy sor egyetemet (köztük a Corvinus Egyetemet, a Színház- és Filmművészeti Egyetemet is), és e formában működik a Matthias Corvinus Collegium is, amely a közelmúltban több értékes ingatlant kapott az államtól. Az anya nő, az apa férfi Novák Katalin családügyi miniszter szerint a koronavírus-járvány miatt kell az Alaptörvénybe írni, hogy az anya nő, az apa férfi... Varga Judit igazságügyi miniszter úgy véli, „a módosítás biztosítja minden gyermek számára a Magyarország keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést, és garantálja a gyermek születési nemének megfelelő háborítatlan fejlődését”. A Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese, Dúró Dóra örült az Alaptörvény ilyen irányú módosításnak, mert szerinte „ezért kellett (mesekönyvet) darálni”. „Az anya nő, az apa férfi” bebetonozásával a kormány kimondaná, hogy csak házastársak fogadhatnak örökbe, egyedülálló személy csak miniszteri engedéllyel teheti azt meg. Jelenleg a döntés joga éppen Novák Katalin kezében van, ráadásul a tervezetből nem derül ki, milyen alapon adhat engedélyt „különös méltánylást” jelentő esetekben. (444, Tx, hvg, PC) Folytatódó zavargások Jerevánban Karabah miatt Már tíz, orosz békefenntartókat, páncélozott harcjárműveket, hadfelszerelést szállító 11-76-os repülőgép indult el Uljanovszkból Hegyi-Karabahba (tasr/ap) Hegyi-Karabah politikai státusáról nincs szó az örmény kormányfő, az azeri elnök és az orosz elnök fegyveres konfliktust lezáró megállapodásában - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Moszkva/Jsreván. Peszkov szerint a terület státusával kapcsolatban a felek egyelőre a nemzetközi jog, az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozataiból és más dokumentumokból indulnak ki. Nikol Pasinján örmény miniszterelnök, Ilham Aliyev azeri elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő keddre virradóra megszületett megállapodása alapján a konfliktus szereplői a harcok beszüntetése nyomán az általuk elfoglalt állásokban maradnak. Jerevánnak ezt követően november 15-ig a kelabdzsari régiót, november 20-ig az agdami régiót és gazahi régió megszállt területeit, december 1-jéig pedig a lacsini régiót kell visszaszolgáltatnia Bakunak. A kivonuló örmény csapatok helyét a demarkációs vonal és a korridor mentén orosz békefenntartók veszik át, akiknek átdobása a területre kedd hajnalban megkezdődött. Az orosz békefenntartók megbízatása öt évre szól, ami automatikusan további ötéves ciklusokra meghosszabbodhat. Örményország kénytelen volt aláírni a karabahi konfliktus lezárásáról szóló megállapodást, hogy elkerülje a katonai összeomlást - jelentette ki tegnap Nikol Pasinján örmény miniszterelnök. „Ha folytatódtak volna a harci cselekmények, akkor nagy valószínűséggel elesett volna (a régió székhelye) Sztyepanakert és Martuni, Aszkeran település is” - mondta. Ennek következtében örmény katonák ezreit bekerítették volna, vagyis összeomlott volna a hadsereg. Az örmény rendőrség őrizetbe vett Jerevánban egy ellenzéki vezetőt és több más tüntetőt, akik a hegyikarabahi konfliktus lezárásáról kötött megállapodás ellen tiltakoztak. A Köztársaság téren tüntetők százai követelték Nikol Pasinján kormányfő távozását. A tömeg összecsapott a rendőrökkel. Armen Szárkiszján államfő bejelentette, hogy politikai konzultáció kezdődik a kialakult helyzet megvitatására. (MTI)
