Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-12 / 263. szám
2 I KÖZÉLET 2020. november 12.1 www.ujszo.com Nincs miért visszasírni a rendszerváltás előtti árakat, most többet költekezhetünk MOLNÁR IVÁN Pozsony. A világjárvány okozta elbocsátások és a bérek csökkenése miatt a lakosság egy részének az elmúlt hónapokban ugyan csökkent az életszínvonala, egy friss felmérés szerint azonban a termékek többségéért még így is kevesebbet kell dolgoznunk, mint a 31 évvel ezelőtti rendszerváltás idején. A világjárvány miatt a szlovákiai családok egyre borúlátóbban látják a jövőjüket, az idősebb generációk tagjai pedig újra egyre gyakrabban emlegetik a 89-es rendszerváltás előtti időszakot, amikor szerintük „sokkal jobban éltünk”, mivel az üzletekben „minden jóval olcsóbb volt”. A Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság ezért most annak nézett utána, van-e valóságalapja a korábbi rendszer áraival kapcsolatos nosztalgiának. „A felmérés legfontosabb tanulsága, hogy manapság - annak el-A fizetéseinkből még a világjárvány okozta idei romlást követően is csaknem a harmadával több árut engedhetünk meg magunknak, mint 1989-ben (TASR-feivétei) ENNYIT DOLGOZUNK EGY-EGYTERMÉKÉRT Barna kenyér (1 kg) Sertéskaraj (1 kg) Csirke (1 kg) Téliszalámi (1 kg) Félzsíros tej (11) Edami sajt (1 kg) Tojás (10 drb.) Vaj (125 g) Alma (1 kg) Burgonya (1 kg) Kristálycukor (1 kg) Tejcsokoládé (100 g) Férfiing Női magas sarkú cipő Gyermekcipő Alulfagyasztós kombinált hűtőszekrény Televízió (1989-ben színes, 2020-ban LCD) Személyautó (1989-ben Favorit, 2020-ban Fabia) 95-ös benzin (11) 2,80 (9 min) 1,50 (15 min) 46.00 (2 h 35 min) 5,15 (50 min) 30.00 (1 h 41 min) 2,44 (24 min) 60.00 (3 h 22 min) 9,04 (1 h 28 min) 2,00 (7 min) 0,77 (7 min) 23.00 (1 h 17 min) 6,94 (1 h 7 min) 13.00 (44 min) 1,47 (14 min) 5.00 (17 min) 1,14 (11 min) 6.00 (20 min) 1,64 (16 min) 1,60 (5 min) 0,72 (7 min) 7,30 (25 min) 0,73 (7 min) 11.00 (37 min) 1,04 (10 min) 131 (7 h) 28,3 (5 h) 270 (15 h) 53,6 (9 h) 115 (6 h) 28,4 (5 h) 5780 (40 nap) 399,5 (8 nap) 13 000 (4 hónap) 558 (11 nap) 84 600 (27 hónap) 13 177 (12 hónap) 9.00 (30 min) 1,158 (11 min) A táblázatban azt tüntettük fel, hogy hány percet (min), órát (h), napot vagy hónapot kellett ledolgozni egy-egy termék megvásárlásához szükséges összegért 1989-ben és idén. Az 1989-es ár az akkor érvényes csehszlovák koronában (Kis), az idei euróbán lett megadva. •Forrás: Statisztikai Hivatal, Wood & Company lenére, hogy a járvány miatt az elmúlt hónapokban már romlott is valamelyest a családok anyagi helyzete — még mindig jóval többet engedhetünk meg maguknak az átlagbérből, mint 31 évvel ezelőtt” - nyilatkozta lapunknak Éva Sadovská, a Wood & Company elemzője. 2007-től jobban élünk Az 1989-es rendszerváltást követő évek drasztikus gazdasági és társadalmi változásai, a látványos drágulások és a fizetőeszköz elértéktelenedése miatt egy jó ideig csökkent a szlovákiai családok életszínvonala. Az 1989-es szintre - legalábbis, ami a reálbéreket illeti - csak 2007-re sikerült visszatomászni magunkat. „Azóta azonban sokat változott a helyzet, és a fizetéseinkből még a világjárvány okozta idei romlást követően is csaknem a harmadával több árut engedhetünk meg magunknak, mint 1989-ben” - mondta el Sadovská. A Wood & Company felmérése szerint 1989-ben 3142 csehszlovák korona (Kcs) volt a bruttó átlagbér, míg az idei első fél évben ez 1087 euró körül mozgott. Az 1989-es fizetés euróra történő átszámításának nem sok értelme lenne, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogyan változott az életszínvonal az elmúlt három évtizedben, jóval objektívebb képet kapunk, ha azt hasonlítjuk össze, hogy egyegy termékért hány percet, órát vagy napot kellett ledolgoznunk akkor és most. Vegyes ármozgás „Az eredmény vegyes képet mutat, hiszen több árufajtáért manapság jóval rövidebb ideig kell dolgoznunk, míg egyes áruk esetében épp ellenkező a helyzet. Az áruk nagy részéért azonban most kevesebbet kell gürcölnünk, mint korábban” - tette hozzá Sadovská. Szerinte az idősebb generációk nosztalgiája elsősorban azzal magyarázható, hogy egyes alapvető termékek most valóban drágábbak, mint harminc évvel ezelőtt. A kenyérért például csaknem dupla annyit kell dolgoznunk, mint a rendszerváltás idején. Sok egyéb élelmiszer, így például a húsipari termékek, a tojás, a cukor azonban manapság hozzáférhetőbb, mint harminc évvel ezelőtt. A fogyasztók számára a legnagyobb javulást a háztartási gépek és az elektronikai cikkek esetében regisztrálták. Egy színes televízióért például 1989- ben még négy hónapot kellett dolgozni, míg manapság egy modem LCD-televízióért csupán 11 napot. Nem volt sokkal jobb a helyzet a gépkocsik esetében sem, amelyekért harminc éve nagyjából dupla annyit dolgoztunk, mint manapság. „A nyugdíjas korosztályhoz tartozók gyakori érve, hogy korábban az üzemanyag is jóval olcsóbb volt, mint most, azonban ez sem igaz. Míg 1989-ben egy liter 95-ös benzinért fél órát kellett ledolgozni, manapság ehhez 11 perc is elég” - nyilatkozta Sadovská. Nagy a bérszakadék Az elemzést részben árnyalja, hogy a benne alapul vett bruttó átlagbér, amit a Statisztikai Hivatal tesz közzé, nem telj esen objektív, ez ugyanis csak azt mutatja meg, hogy mennyit is keres egy átlagos szlovákiai lakos. Ezt az adatot azonban erősen torzítják a csúcsmenedzserek és a jól fizetett ágazatokban dolgozók bérei, így az sem csoda, hogy egy korábbi felmérés szerint a dolgozók kétharmadának a szlovákiai átlagbérnél alacsonyabb a fizetése. Hogy az egyes ágazatok között milyen különbségek vannak, arra a Statisztikai Hivatal e heti felmérése is rávilágított. Eszerint például az IT-ágazatban már 2 ezer euró felé közelít a bruttó havi átlagbér, az éttermekben dolgozók esetében ez ugyanakkor csupán 560 euró körül mozog. Nagyobb választék A Wood & Company elemzése azonban arra is rámutatott, hogy a vásárlók - eltekintve a világjárvány okozta átmeneti megszorításoktól — manapság jóval színesebb és gazdagabb kínálatból válogathatnak, mint három évtizeddel korábban. „Míg 1993-ban a 20 alkalmazottnál többet foglalkoztató üzletek összesített alapterülete Szlovákiában az 1 millió négyzetmétert sem érte el, mostanra meghaladta a 3,6 millió négyzetmétert. Harminc évvel ezelőtt egy lakosra átlagosan 0,18 négymétemyi eladóterület jutott, ami mára már 0,70 négyzetméter felé közelik nem beszélve a minőségi változásról” - mondta el Sadovská. Elhalasztják a határellenőrzéseket RÖVIDEN DEMECS PÉTER A járványügyi intézkedésekkel kapcsolatban jelenleg több a kérdés, mint a válasz. Nem tudni, mikortól és milyen formában vezetik be a határellenőrzéseket, mint ahogy azt sem, mikortól nyithatnának ki az éttermek, az edzőtermek vagy a mozik. Pozsony. A kormány tegnap elfogadta, hogy az országban érvényes veszélyhelyzetet további 45 nappal meghosszabbítják. Igor Matovic kormányfő szerint a jelenleg érvényes korlátozások minimum ezen a héten nem fognak megváltozni. A további kérdésekre viszont hiába keresnénk a választ. Jövő hétvégén megtartják az országos tesztelés követező fordulóját; állítólag csak olyan községekben vagy járásokban, ahol a fertőzöttek aránya az országos tesztelés során több volt egy százaléknál. Az érintett települések pontos listáját viszont még nem tették közzé, erre állítólag ma kerül sor. Ugyanúgy ma kellene eldönteni, mi lesz a határokon, bár tegnapi lapzártánkkor még nem volt kizárt, hogy a végleges döntést csak a jövő héten hozzák meg. „Jelenleg olyan minimális a mozgás a határon, hogy ez nem jelent különösebb egészségügyi kockázatot. A belügyminisztérium folyamatosan tárgyal arról, milyen ellenőrzések vagy tesztelések legyenek a határátkelőkön, a pontos szabályokat három-négy nappal azelőtt közzétesszük, hogy hatályba lépnek” - mondta a kormányfő azzal, hogy az új intézkedések a határon lehet, hogy nem jövő hétfőtől, hanem csak később lépnek hatályba. Matovic a héten tovább folytatja a tárgyalásait azoknak az ágazatoknak a képviselőivel, akiket a jelenlegi korlátozások negatívan érintenek. Azt javasolja, a mozik, a színházak, a kocsmák és éttermek kinyithatnának, ha antigéntesztekkel letesztelnék vendégeiket. Ugyanez vonatkozhatna a sportmérkőzések szervezőire, nézőket csak negatív tesztekkel engedhetnének a lelátókra. Richard Suliknak, aki ezt a tervet abszurdnak tartja, vasárnapig adott ultimátumot arra, hogy előrukkoljon egy jobb ötlettel. „Ha megmondja, hogyan lehetne nyitva tartani mindent, s egyben csökkenteni a fertőzöttek számát, csak őrá fogok hallgatni, vasárnaptól Covid-ügyben ő lesz az én miniszterelnököm” - fűzte hozzá a kormányfő. Áder kitüntetéseit osztották Pozsony. A szlovákiai magyarságért végzett tevékenysége elismeréseként Ader János magyar államfő által odaítélt állami kitüntetést vett át négy hazai személyiség. A díjátadót Magyarország pozsonyi nagykövetségén tartották. A még az augusztus 20-i magyarországi állami ünnep alkalmából adományozott, de a járványhelyzet miatt most átadott kitüntetéseket Pető Tibor nagykövettől vehették át az érintettek. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét Puss Sándor jezsuita szerzetes vehette át. Ugyancsak a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapta Bréda Tivadar hadisírkutató, valamint Bodnár Ferenc, Reste polgármestere is. A Magyar Arany Érdemkeresztet Haják Szabó Mária újságíró kapta. (MTI) Ki mehetne újra iskolába? Pozsony. Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter szerint már nem csak azt mérlegelik, hogy az anyagi szükséghelyzetben élő gyermekek térhetnének vissza az iskolákba. A tárca jelenleg is dolgozik azon a kritériumrendszeren, amely alapján megállapítanák, mely diákok tanulhatnának újra az iskola falai között, így például a szegregált közösségekben élő tanulók is újra járhatnának az intézményekbe. Az iskolákba visszatérő gyerekek egy csoportban a tanárral együtt legfeljebb hatan lehetnek. A feladat ellátásába pedig a pedagógushallgatókat is bevonnák. (TASR)
