Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-10 / 261. szám
www.ujszo.com | 2020. november 10. KULTÚRA 113 Jelöltek és választók a mozivásznon Robert De Niro és Dustin Hoffman minden idők egyik legjobb politikai szatírájában - Amikor a farok csóválja (Képarchívum) JUHÁSZ KATALIN Az amerikai elnökválasztás politikai jelentősége mellett a világ egyik legnagyobb sajtóérdeklődéssel kísért csatája is. Nem csoda, hogy a hollywoodi forgatókönyvírókat sokszor megihlette. Születtek filmek a jelöltek agyafúrt praktikáiról, a kisember szerepéről, a média hatalmáról, sőt azt a kérdést is feltették az alkotók, hogy mi lett volna, ha másképp alakul egy választás. A mandzsúriai jelölt A hidegháború kellős közepén, valamint az atomháborúval fenyegető kubai rakétaválság tetőzésekor, 1962-ben szinte sokkolta az amerikai nézőket John Frankenheimer politikai thrillerje, A mandzsúriai jelölt. A film koreai háborús veteránokról szól, akiknek egyike, Raymond Shaw (Laurence Harvey) indul az elnökválasztáson. Katonatársainak beszámolói szerint egy őrjárat során Raymond hihetetlen hőstetteket vitt véghez, és rászolgált a legmagasabb érdemrendre. Ám az egykori szakaszvezetőt, Marcót (Frank Sinatra) rémálmok gyötrik, egyre inkább érzi, hogy valami nincs rendben ebben a történetben. Kideríti, hogy a szovjetek „megcsipelték” az amerikai foglyok agyát, és irányítani tudják őket, köztük Raymondot is, akinek komoly esélye van rá, hogy elnök legyen belőle. A filmből készült egy új változat 2004-ben, ebben Denzel Washington alakítja Marco őrmestert, a cselekményt az iraki háború idejére helyezték át, és a szovjetek helyett egy multicég ültet csipet a katonák és az elnökjelölt (Liev Schreiber) agyába. Ezt a filmet A bárányok hallgatnak rendezője, Jonathan Demme jegyzi, és a feszültséget itt is vágni lehet. A sikerhez az elnökjelölt édesanyját játszó Meryl Streep is nagyban hozzájárult, aki lepaktál az ellenséggel, és fiát eszközként használja ebben a piszkos játékban. Bob Roberts Volt idő, amikor azt hittük, hogy a legmagasabb pozíciókba csak olyan emberek juthatnak, akiknek a politika a foglalkozásuk. Hogy ez egy szakma, a dilettánsok pedig hamar kihullnak a rostán. Nos, Tim Robbins ezt már 1992-ben megcáfolta a Bob Roberts című filmmel, amelyet rendezőként és főszereplőként is jegyzett. Egy népszerű countryénekes a fejébe veszi, hogy versenybe száll Pennsylvania állam kormányzói székéért. Egyáltalán nem szimpatikus fickó, öntelt és arrogáns, de kifelé persze igyekszik egészen mást mutatni. Ráadásul kétes üzletek révén gazdagodott meg. Ellenfele, a jelenlegi szenátor tapasztalt, öreg róka, énekelni viszont nem tud - és a választóknál főleg ez számít, vagyis az ismertség, a népszerűség. A finishez közeledve egyre durvul a jelöltek harca, semmitől sem riadnak vissza a győzelem érdekében. Amikor a farok csóválja Ennek az 1997-es filmnek az alkotói a jövőbe láttak: a bemutató egy hónappal Bili Clinton elnök Lewinsky-botrányának kirobbanása előtt volt. Ez azért érdekes, mert Barry Levinson politikai szatírája épp egy, az újraválasztási kampányának hajrájában szexbotrányba keveredő amerikai elnökről szól. A dörzsölt tanácsadó (Robert De Niro) egy hollywoodi sztárproducerrel szövetkezve (Dustin Hoffman) ügyes elterelő manővert talál ki: elhitetik a néppel, hogy az USA részt vesz az albániai polgárháború elcsitításában (ezt az országot úgysem ismeri senki), és a média segítségével egy megható sztorit tálalnak a választóknak egy, a frontvonal mögött hátrahagyott katonáról (Woody Harrelson), akit az elnök személyes közbenjárására mentenek meg, és akiről csak a fináléban derül ki, hogy rossz választás volt. A színészek brillíroznak, és egy pillanatig sem próbálnak viccesek lenni, a legnagyobb komolysággal tárgyalnak irracionálisán abszurd tervekről. Nincs megnyugtató befejezés sem: az igazság nem derülhet ki, hiszen köztudott, hogy mindig az az igazság, amit a tévében látunk. A film egyszerre szórakoztató és hátborzongató, hiszen arra figyelmeztet, hogy a média befolyásának növekedésével egyenes arányban nőnek a vezető politikusok lehetőségei. Hogy a filmtrükkök és a modem technika vívmányai segítségével mindent el lehet hitetni velünk, választókkal, és immár a saját szemünknek sem hihetünk. A döntő szavazat Itt egy hétköznapi állampolgár kerül fókuszba, aki akkor válik fontossá, amikor egyetlen szavazaton múlik, hogy ki költözik a Fehér Házba. A 2008-as film a végletekig fokozza a szoros verseny dramaturgiai ötletét. Mindkét párt próbálja meggyőzni a tisztes családapát (Kevin Costner), aki a háta közepére sem kívánja ezt a cirkuszt. Itt is hangsúlyos a média befolyása, de a különböző politikai praktikák hatásmechanizmusa is terítékre kerül. Versenyben... A Versenyben az elnökségért sztoriját kivételesen az élet írta. A 2008-as elnökválasztási kampány meglepő fordulatait dolgozza fel, de Barack Obama sikertörténete helyett a republikánusok vereségére koncentrál. A veterán John McCain alaposan félrenyúlt, amikor a szakértői figyelmeztetések ellenére ragaszkodott ahhoz, hogy Sarah Palin legyen az alelnökjelölt. A butácska hölgy azonnal a parodisták, komikusok kedvenc célpontja lett, és nagyban hozzájárult McCain vereségéhez. A film a republikánus kampánystáb visszaemlékezései alapján készült 2011-ben. McCain és Palin tagadja a hitelességét, egykori kulcsembereik esküsznek, hogy igazat beszéltek. (Az egyik kulcsjelenetben Palin nem tudja a különbséget a két Korea között, a másikban fogalma sincs arról, mi volt Németország szerepe a világháborúkban.) A botcsinálta politikusnőt Julianne Moore alakítja fergetegesen, McCain szerepében pedig Ed Harris hozza a tőle elvárható szintet. Online díjátadó furdőreklámmal Az oktatóktól elvették a Neptun-rendszert Mások mellett a BTS-t, Lady Gagát, a Coldplayt, David Guettát és Cardi B-t is díjazták az MTV Europe Music Awards (EMA) vasárnapi rendhagyó gáláján, amelyet a járványhelyzet miatt online közvetítettek Londonból és most első alkalommal a magyar fővárosból. A háromórás show alatt összesen öt alkalommal mutatták néhány másodpercre felvételről a magyarországi helyszíneket: Esztergom, Veszprém, a budapesti flippermúzeum és a Lánchíd háttérként bukkant fel Palvin Barbara szupermodell mögött, a Széchenyi Gyógyfürdőben pedig David Guetta DJ mixelt élőben. Ezt a helyszínt tényleg látványosan világították meg, bár nem valószínű, hogy a pandémia közepén túl sokan vágynának oda. A magyar kormányzat turistacsalogató szándékkal állt a projekt mögé, és kormányszinten is foglalkoztak vele, az viszont nem derült ki, mennyibe került ez az idegenforgalmi propaganda. Tavaly 22 millióan nézték világszerte a díjátadót, amely egyébként az amerikai MTV Video Music Awards kisebb volumenű, európai kiadása. A jelöltek többsége itt is amerikai és brit előadó volt, és a névsor alapján annak a célközönségnek szólt a műsor, amely ma már csak elvétve néz tévét. Az amerikai kiadásnak idén 6,4 milliós nézettsége volt, ennek alapján kissé merésznek tűnik a Magyar Turisztikai Ügynökség, illetve a kormányszóvivő által jövendölt egymilliárd néző. Az est legfontosabb információja az volt, hogy az idei virtuális gála után jövőre már ténylegesen Budapestre utaznak a fellépők és a jelöltek, hogy átvegyék díjaikat különböző kategóriákban - amennyiben a járványhelyzet ezt lehetővé teszi. Palvin Barbara, háta mögött egy „ikonikus" magyarországi helyszínnel (Fotó: MTV EMA) Vasárnap este négy kategóriában győzött a koreai K-pop szupersztárcsapata, a BTS (legjobb dal, legjobb csapat, legjobb rajongótábor, legjobb virtuális előadás), két díj at nyert Karol G (Nicki Minaj-dzsal közösen a legjobb együttműködés, valamint a legjobb latin kategóriában). A legjobb rockelőadó a Coldplay lett, a hiphop kategóriát Cardi B nyerte. A díjazottak közül virtuálisan színpadra lépett Karol G, Doja Cat (legjobb új előadó), a Little Mix (a lány csapatot a legjobb pop kategóriában ismerték el, és ők voltak a londoni helyszín műsorvezetői is), valamint YUNGBLUD, aki a legjobb feltörekvő előadó lett. A legtöbb, hét kategóriában jelölt Lady Gaga csupán egy díjat nyert el, igaz az a legjobb előadónak (Best Artist) járó MTV Europe Music Awards volt. Öt jelöléséből egyet váltott valóra Justin Bieber, aki Dj Khaled Popstar című klipjében szerepelt Drake-kel együtt, ez lett a legjobb videó is. A rajongók szavazatai alapján a magyar győztes Dzsúdló (Juhász Márton), a magyar pop/trap színtér népszerű előadója lett. A műsorban megemlékeztek az elmúlt évben elhunyt zenészekről, köztük külön is Eddie Van Halen gitárosról. (MTI, juk) Budapest. Szombat óta nem érhető el a Neptun a Színház-és Filmművészeti Egyetem oktatói számára. Az egyetemi informatikai rendszerből azután zárták ki a tanárokat, hogy Szarka Gábor kancellár megtiltotta az oktatást. Az ország legtöbb egyetemén a Neptun-rendszert használják a tanítás folyamatának rögzítésére. Itt szerepelnek a kurzuslistáktól kezdve a tanmeneteken, a hallgatói névsorokon és az órai feladatokon át a vizsgaidőpontokig mindazok az oktatással kapcsolatos információk, amelyek később visszakereshetők, ellenőrizhetők. „Okos, szellemes gondolat tehát, hogy ha már magán a tanításon nem tudnak fogást találni - hiszen az minden eddig kitalált akadály ellenére rendben folyik az SZFE-n, akkor a szabályos dokumentálást, az adatközlést, a képzés áttekinthető adminisztrációját akadályozzák meg. Teszik ezt nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy utólag majd fennhangon lehessen hirdetni, hogy lám, a Neptunban tanításnak, óratartásnak, látogatásnak semmi nyoma” - írta vasárnapi Facebook-bejegyzésében Karsai György professzor, az egyetem doktori iskolájának vezetője, hozzátéve, hogy ezt a döntést senki sem vállalta névvel, és az oktatókat sem értesítették a Neptun lezárásáról. „Az SZFE-n a tanítás holnap, hétfőn, november 9-én is a tanrendben meghirdetett módon folytatódik, az órák dokumentálásáról minden tanár saját hatáskörében gondoskodik. Az urak meg csak hisztizzenek tovább. Mi tanítunk, dolgozunk, mert ez a dolgunk” - zárta vasárnapi bejegyzését Karsai György. Órbán Viktor miniszterelnök tegnap újabb szigorításokat jelentett be: egyebek közt a felsőoktatási intézmények bezárását és a gyülekezési jog korlátozását. Ezzel eldőlt, hogy az SZFE elfoglalt épületeit is ki kell üríteni. A Neptun-hozzáférés egyébként azért is fontos, mert az egyetem ezen keresztül szolgáltat adatokat a minisztériumnak a hallgatók és oktatók számáról, ami alapján a normatív támogatást kapják. Az adatszolgáltatás határideje október 15-én volt, ám az ezt végző alkalmazottak nem kaptak aláírási jogosultságot, ezért a minisztériumban nullás adat szerepel az SZFE-ről erre a félévre. Quk)