Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)

2020-10-03 / 229. szám

www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2020. OKTOBER 3. BŰNÜGY 13 Végleg lezárul a darnózseli horrorper Tavaly október 29-én a Győri ítélőtábla bűnösnek találta N. Jánost, igaz az emberölést nem látta megállapíthatónak N.-né Kovács Juditról ezt a kedvességet sugárzó képet tette közzé a rend­őrség 2014 májusában, amikor eltűntként keresték az áldozatot M ost minden eldől­het a darnózseli hentes számára: október 6-án tár­gyalja a legfelsőbb magyarországi bírói fórum, a Kúria az emberölés miatt indult pert. N. Jánost a Tatabányai Törvényszék kétszer is felmentette bizonyítottság híján, de a fellebbezést követően a Győri ítélőtábla halált okozó testi sértésért 7 évet szabott ki tavaly ok­tóberben a felesége feldarabolásával vádolt családapára. Ott lóg N. János feje fölött a kard Darnózselin, a szlovák-magyar határhoz közeli, szigetközi telepü­lésen. A Kúriához fordult, hogy mentsék fel, ahogy korábban két­szer is megtették, nem érezve telje­sen bizonyíthatónak a vádat. A darnózseli horror nem azért ka­varta fel a közvéleményt, mert a sértett meghalt - sajnos ettől nem volna példa nélküli. Ám a holttest eltüntetése az ítélőtábla szerint is „brutális kegyeletsértő és gyalázó módot testesít meg”. A halál mód­járól a mai napig nem tudunk sem­mit, a Győri ítélőtábla végül ezért állapított meg halált okozó testi sértést emberölés helyett, úgy látva: eddig lehet elmenni, de eddig el is kell. A különbség a két minősítés között az, hogy a halált okozó testi sértés esetében a bántalmazás ugyan szándékos, de a végeredmény nem, míg a gyilkosságnál vagy épp a halál a cél, vagy annak lehetőségébe bele­nyugszik az illető. Tehát Győrben jelentették ki a bírák először, hogy N.-né Kovács Judit halálát férje okozta, szándéko­san. Ez például abból következik, amilyen ördögi módon, a lebukást kockáztatva eltüntette a nyomo­kat. Hét év börtönt szabtak ki rá, a minősítést maga a fellebbviteli fő­ügyészség indítványozta, de a bün­tetést keveselh és fellebbezett. A védő úgy beszélt: „Nem azt vi­tatom, hogy a cselekmény hogyan történt. Hanem, hogy történt-e egyáltalán. Mert nem bizonyítható! Az első fokú ítélet nem talál okozati kapcsolatot a védencem magatartá­sa és a végeredmény között.” Ezzel vádolják a férjet A házaspár kapcsolata megromlott, és a bontóper alatt ideiglenesen az apánál helyezték el az akkor 12 éves Barnabást, míg lányuk közös fel­ügyelet alatt maradt. A sokak által jámbornak ismén férfi már régeb­ben is bántotta feleségét, aki ekkor elköltözött, de halála előtt pár nap­pal mégis képes lett volna vissza­menni, hogy a házasságot felbontó végleges döntés előtt is fiával élhes­sen. A férfi irtózott a gondolattól. Döntött, és 2014. május 27-én, kedd késő délután Mosonmagyar­óvárra ment felesége munkahelyé­re. Ismerte a helyszínt, s tudhatta, hogy ebben az időben a nő már egyedül lesz. Lesben állt. A vád szerint megölte. A holttestet au­tóba rakta, hazavitte, s megvárta, amíg kisfia elalszik. Beállt a hús­­füstölőhöz, kivette a holttestet, s a ház alatti húsfeldolgozóban felda­rabolta. A maradványok egy részét elégette, egy részét elrejtette vagy szétszórta, a húsfeldolgozót sósav­val kezelte le. Az első felmentő határozatot meg­­alapozadanság és hiányos indoklás miatt helyezték anno hatályon kí­vül, jött hát a megismételt eljárás, amely minden szereplő szerint jóval alaposabb volt. Helyszíni tárgyalást is tartottak a darnózseli háznál, a rendelőnél - ahol a nőt utoljára lát­ták -, s egyet a Zseli réten. Miért olyan fontos a Zseli rét? A terület szóban forgó része pár percre fekszik N. János házától, a réttel kapcsolatban a védő, dr. Jován László azt mondta korábban: „Csak annyit tudtunk megállapí­tani, hogy 19.56 óra után a sértett eltűnt, ismeretien körülmények között, ismeretien helyen elhunyt, s vélhetően a maradványait találták meg a Zseli-réten.” De ez a rét a legkörmönfontabb bűnügyi históriákba illő kapocs, itt bukott le a vádlott. Egy őt ismerő helyi férfi meglátta május 29-én dél körül, amikor a maradványo­kat szórta - nem tudva, hogy ész­revették. A védett tanú először azt hitte, hogy mondjuk füvet szór N. János a zsákból, de hallva a sér­tett eltűnéséről, bejelentést tett. A keresés elindult. Először rossz helyen, mert a füvet idő közben w N. János 29 hónapig volt előzetes letartóztatásban, első felmentésekor 2016. december 5-én került le róla a bilincs. lekaszálták, így a férfi újra elma­gyarázta a rendőrségnek a pontos helyszínt. Újabb keresést tartottak, és a legtapasztaltabb zsaruk álla is leeshetett: megtalálták az eltűnt szívéből, májából és tüdejéből szár­mazó maradványokat, amelyeket a nő fogkeféje, fésűje segítségével beazonosítottak. A DNS-vizsgálat alapján kimondták, hogy ezek két­séget kizáróan Judit maradványai. Ezután az is összeállt, hogy miért vállalt N. János ekkora kockázatot a Zseli-réttel? Azért, mert közvet­lenül előtte hívták fel őt a rendőr­ségtől az eltűnés miatt, s neki igen rövid idő alatt kellett a házban még meglévő maradványoktól megsza­badulni. A részletes vallomástól tartózkodó vádlott minderre annyit mondott a bíróságon: a szemtanú „nem engem láthatott, mert nem én jártam ott”. Mindkét mobilra érkeztek hívások Közvetlen bizonyíték helyett közve­tett bizonyítékok álltak hadrendbe. De azok szép számmal. Alibivel szolgált eleinte a vádlott nővére, e szerint a kérdéses időpontban testvére nála járt Mosonmagyaró­váron. Am a mobilhívás-forgalmi adatokból kiderült, s a törvény­szék is leszögezte, hogy a testvér hazudott. Az eltűnés idején, 20.04 perc és 21 óra között N. János nem lehetett nála. Viszont bebizonyo­sodott, hogy a vádlott és a sértett telefonja pontosan egyszerre haladt Judit óvári munkahelye felől a vád­lott házáig Darnózselire. A sértett DNS-ét a rendőrök megtalálták a kocsi csomagtartójában. „Megtéptem a lányodat” Egy másik szemtanú kilétét is védik az akták, ő látta, hogy N. János - szokásától eltérően - betolat éjjel a füstölőhöz, s onnan valami nehezet cipel. „így állnak össze a bizonyíté­kok. Kiilön-külön nincs értelmük Az összefésülés a lényeg” - mondta dr. Takács Róbert eljáró ügyész Ta­tabányán. Csak a „hogyan?” a kérdés, a „mi­értre” választ kaptunk: N. János nem akarta, hogy felesége visszaköl­tözzön. Juditot óvta is ettől család­ja, okkal, hiszen N. Jánost könnyű testi sértésért korábban próbára bo­csátotta a bíróság, amiért megtépte felesége haját. (A próbára bocsátás után egy nappal mégis neki ítélték ideiglenesen Barnabást.) Utóbb egy exkluzív tévéinterjúban N. Já­nos így bagatellizálta kirohanását: „Megfogtam a feleségem két vállát, amikor cirkuszolt, majd megráz­tam, hogy mikor tér már észhez.” Judit bátyja, Kovács Szüárd így reagált erre: ,A húgom fején egy ötvenforintosnyi felületen telje­sen hiányzott a haj, tehát nem pár szál kirántásáról volt szó, hanem egy egész hajcsomóról, ezt egyéb­ként látlelet tanúsítja. (...) Maga a vádlott is azzal hívta fel másnap az édesapámat, hogy »megtéptem a lányodat«.” Az ítélőtábla szerint a férj hazudik A vádlott ártatlannak vallja magát, s hallgat. Joga van hozzá, csak­hogy ezzel a védekezés lehetősé­gétől is megfosztja magát - érvelt Tatabányán az ügyész. Dr. Jován László védőügyvéd felháborodott azon, hogy a vád képviselője „bi­zonyítéknak” nevezi a hallgatások és a vallomások összeillesztését. „Védencem hallgatásra vonatkozó alapvető joga nem egyenlő a bű­nösséggel.” De ellene kontrázott egy másik sztárügyvéd, aki a „lú­gos orvos” ügyében képviselte ko­rábban Renner Erikát, s a darnói perben is a sértetti oldal bízta meg. Dr. Gál András így fogalmazott N. Jánosról: „Élt a hallgatáshoz való jogával, mondja ügyvéd kollégám. Nincs erről szó. Nem hallgatott. Egy idő után valóban nem tett val­lomást, de előtte háromszor igen. (Fotó: Halász Júlia) S minden mondata hazugság volt. (...) Nem lehet a vádlottat azért az önvédelmi reflexért elítélni, hogy a komplett igazságszolgáltatást hü­lyének akarja nézni.” Végül dr. Kovács Tamás tanácsveze­tő bíró összegzett így: „Nem elhall­gatott tényekről, elfelejtett dolgok­ról van szó, hanem hazugságokról. Nem hiteles a vádlotti vallomás. S ennek semmi köze ahhoz, hogy ké­sőbb élt a hallgatás jogával.” Darnózseli már rég „elítélte” N. János 29 hónapig volt előzetes letartóztatásban, első felmentésekor 2016. december 5-én került le róla a bilincs. Azóta is Darnózselin él, ahol nem sok barátja van. Második felmentése után mondta azt a pol­gármester: „Mindenki erről beszél, és N. Jánosnak az lenne a legjobb, ha elmenne Darnózseliről.” Maga a hentes - aki egyébként újra épít­kezik a faluban - az RTL Klubnak tavaly így vallott: már sofőrként dolgozik, mert senki nem venne tőle húst. Mi történhet harmadfokon? Teljes felülvizsgálatot tartanak, vagyis bármi történhet. Helyben­hagyhatják az ítéletet, hatályon kívül helyezhetik, enyhíthetik, súlyosíthatják a büntetést. Vagy felmenthetik N. Jánost, de ki­mondhatják azt is, hogy ember­ölés történt. Van most előttük egy súlyosítást kérő ügyészi fel­lebbezés, egy felmentési kérelem, s beszállt indítványával Judit családja is: tartson a Kúria teljes felülvizsgálatot, és mondja ki az emberölést. N. János pedig így beszélt októ­berben a tévének ,Ártatlan va­gyok, nem öltem meg a feleségem. Olyan kampány indult ellenem, hogy szinte már Hannibálként kezelnek.” Kovács Szilárd szerint viszont Han­nibal Lecter ezt kikérhetné magá­nak, mert ő legalább vállalta tettéért a felelősséget. Laczó Balázs

Next

/
Thumbnails
Contents